Úgy tűnik, hogy a filmmegőrzés mélyen személyes küldetés az Ön számára. Elmondaná, miért?
Kamaszkoromban, amikor mozirajongó lettem, a mozi története is azon nyomban érdekelni kezdett. Ez a fajta érdeklődés az archívummal, az anyaggal való kapcsolathoz vezet, ami másfajta perspektívája a művészetszemléletnek. Lyonban a kezdetektől a Lumière-filmekkel foglalkozom: ez egyfelől kötelességet, szent küldetést, másfelől nagy megtiszteltetést és kiváltságot is jelent. Rajongok a filmmúzeumok és az archívumok világáért: ebben a közegben sok elképesztő filmrajongó van, akik páratlan rálátással, műveltséggel és nagyvonalúsággal bírnak.
2004-ben, azaz csaknem 20 évvel ezelőtt indította el a Cannes Classics szekciót a fesztiválon. Ön szerint ez a kezdeményezés változtatott azon, hogyan viszonyulnak, hogyan fogadják a filmfesztiválok és a nézők világszerte a klasszikus filmeket?
A Cannes Classics létrehozása Lyonból és az Institut Lumière-ből indult el. Azt gondoltam, hogy mivel Cannes a kortárs filmművészet értékeit helyezi előtérbe, a filmes örökség világát is be kell fogadnia, és hatékonyan kell bemutatnia a filmarchívumok munkáját. Ez volt a Lumière Fesztivál célja is, de Cannes, a maga hatalma révén, elsőbbséget élvezett!
Thierry Fremaux, Martin Scorsese és Pierre Lescure 2018-ban / Fotó: Getty Images
A régi filmek iránti szeretetét Martin Scorsese rendező is osztja. Dolgoztak közös filmrestauráló projekten?
Igen, Martin Scorsese, akárcsak Bertrand Tavernier és Costa Gavras, lenyűgözően nagy munkát végez a restaurálás területén. Amint lehetőségem nyílt rá, összekötöttem Cannes-t és a Lumière Intézetet a Film Foundationnal, ami figyelemre méltó munkát végez. Minden évben bemutatjuk a filmjeiket. Egyébként André de Toth műveinek restaurálása is Scorsese közreműködésével kezdődött.
Ön szerint milyen jelentősége van az olyan, a restaurált klasszikus filmekre fókuszáló fesztiváloknak, mint a Budapest Klasszikus Filmmaraton?
Mindenekelőtt szeretném elmondani, mennyire örülök, hogy Budapestre utazhatok, André de Toth városába, aki a barátom volt, Tarr Béla, Enyedi Ildikó, Nemes László, Mundruczó Kornél és természetesen Jancsó Miklós városába. Vagy Rózsa Miklós, aki egy rendkívüli zenész. Bocsánat, biztosan sokakat kifelejtek a felsorolásból.
A Maraton meghatározó jelentőségű rendezvény. A hasonló fesztiválok lehetőséget teremtenek arra, hogy összekovácsolják a közösséget a saját történeteik és történelmük, a saját kultúrájuk révén. Visszahozzák az embereket a moziba, mert felkeltik a kíváncsiságukat. Ugyanolyan jelentőséggel bír, mint a festmények monstre kiállításai vagy egy nagyformátumú klasszikus zenei koncert. A Budapesti Klasszikus Film Maraton azt is lehetővé teszi, hogy Magyarország megerősítse jelentőségét a filmiparban: a fesztivál révén a város és filmes közössége, ahogy mondani szokás, felkerül a térképre.
A Cannes Classics-on több magyar filmet is bemutattak. Melyik a kedvence ezek közül?
Mindet szeretem!
Lumière! - A kaland kezdete
A Lumière!-t 114 különböző Lumière -filmből állította össze. Elképesztően nagy munka lehetett. Mik voltak a főbb célkitűzései és nehézségei a világ legrégebbi felvételeinek kiválasztása és restaurálása során?
A leghíresebb filmekkel kezdtem: az első, A munkaidő vége (La sortie de l’usine Lumière), A kisbaba reggelije (Déjeuner de bébé) vagy A vonat érkezése La Ciotat állomásra (L’arrivée du train en gare de la Ciotat). Néhány teljesen ismeretlen csoda-felvételt is meg akartam mutatni. Ezek mellett pedig a Lumière-fivérek életének történetét is el akartam mondani a filmjeiken keresztül. A mozi eredetét illetően se szeri, se száma a közkézen forgó pontatlanságoknak, ám ez az összeállítás lehetővé teszi, hogy újraéljük a mozizás kezdetének erejét és szépségét. Alapvetően pedig azt akartam, hogy ez egy "normális" film legyen: egy film, ami 114 filmből állt össze, a hossza pedig éppúgy 90 perces, mint a mi “szent tárgyaink”-é. Franciaországban a film moziforgalmazásba is került, és 130 000 néző volt rá kíváncsi; ez volt az első alkalom, hogy Lumière visszatért a mozikba.
A Lumière! budapesti vetítését Ön élőben kommentálja. Mire számítson a közönség? Lesz-e különbség a DVD-BluRay kiadás audiokommentárjához képest?
Ez “live”, ezért sokkal élőbb lesz, mert spontán. Elmondom a kommentárt angolul, és Ráduly György azonnal lefordítja a szöveget magyarra!
Az éjszakában
A Lumière Intézet anyagából Charles Vanel Az éjszakában (Dans la nuit) című filmjének restaurált kópiáját is levetítik Budapesten. Mondana néhány szót ennek a némafilmnek a jelentőségéről?
A film hosszú időre eltűnt, s most újra életre kel. Három különlegessége van: egy nagyszerű színész, Charles Vanel rendezte, Lyon közelében forgatták, és ez az utolsó francia némafilm. A filmet 1929-1930 telén forgatták, és 1930 májusában került a mozikba. A hangosfilm éppen abban az időszakban söpört le a vászonról minden mást, köztük Az éjszakában-t is.
Hozzá kell tennem, hogy a filmnek két másik értékes tulajdonsága is van: a film maga csodálatos melodráma, és a kópia felújítása is csodálatosan sikerült!
Tervez-e más eseményre/vetítésre is elmenni a Budapesti Klasszikus Film Maratonon, van-e olyan program, ami felkeltette az érdeklődését?
Sajnos nem maradok sokáig, mert az októberben megrendezésre kerülő Lumière Fesztivál előkészületei minden energiámat lekötik. Emellett a következő cannes-i fesztivál munkálatait is elkezdtük! De szeretnék hamarosan visszajönni, és több időt tölteni magyar barátaimmal.
Az interjú Boronyák Rita, a Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum munkatársának segítségével jött létre.
A Lumière! - A kaland kezdete és Az éjszakában című filmeket szeptember 14-én vetítik a Budapesti Klasszikus Film Maratonon (2022. szeptember 13-18.), jegyeket itt lehet vásárolni.
