Gwynedd grófjának ősei az örök élet titkát kutatták – szalamandrákon való kísérletezéssel –, így kerültek kapcsolatba a Rózsakeresztesekkel is. Bátky azonban a tudomány embereként igyekszik racionálisan hozzáállni a legendákhoz és a különös eseményekhez, amelyek egyre csak szaporodnak körülőtte. A férfit nyomozása során több gyönyörű nő is megkörnyékezi, és hamarosan kiderül, hogy a Pendragon-vagyon forog kockán. Bátky végül eljut a Pendragonok titokzatos sírboltjába – de amit ott lát, azt talán már nem lesz képes tudományosan megmagyarázni.
Szerb Antal 1934-ben megjelent, angolszász szerzőktől – elsősorban Christie, Poe és Conan Doyle műveiből – is ihletet merítő regényéből Révész György vígjátéki elemekkel átszőtt kalandfilmet készített. Az 1974-ben bemutatott A Pendragon-legenda képében Révész emlékezetes darabbal bővítette Szerb méltatlanul szűk mozgóképes örökségét.
A forgatókönyvíró-rendező az eredeti regénytől eltérően Szerb Antal saját „alakmását”, a magyar tudóst állítja a történet középpontjába. Akárcsak az 1970-es Utazás a koponyám körül című Karinthy-adaptáció esetében, Révész itt is Latinovits Zoltánra bízta a főszerepet. A joviális amatőr detektív tudós (hivatalosan anglisztika szakos bölcsészprofesszor) létére elég nagy nőcsábász, így a színészlegendának sem kellett visszafognia a sármját, aminek köszönhetően Bátky figurájában akár Indiana Jones visszafogottabb magyar megfelelőjét is felfedezhetjük.
Latinovits mellett a korabeli színjátszás nagyjai népesítik be a kísértetjárta kastélyt: a gróf szerepében Darvas Ivánt, a prostituáltból lett arisztokrata feleségként Tordai Terit, a Pendragon-örökösnőként Halász Juditot, míg ármánykodó világfiként Latinovits féltestvérét, Bujtor Istvánt láthatjuk, de szerepel a filmben Timár Béla, Schütz Ila, Kállai Ferenc, Major Tamás és Esztergályos Cecília is.
A Pendragon-legenda május 4-ig ingyenesen megtekinthető a Filmio-n.
