5. HARTAI PETRA (Látom, amit látsz)
Bele lehet szeretni egy hangba? Egyáltalán, mi a szerelem? Feloldódás valaki másban? Örömteli fejlemény a magyar filmben, hogy az alkotók egyre bátrabban nyúlnak a sci-fihez (Műanyag égbolt, Zanox), és merik azt személyessé tenni, sokszor létezésünk alapvető kérdéseiig jutnak el. Szabó Mátyás rendező izgalmas alaphelyzetet teremtett és érzékletes metaforát alkotott a szerelemre a szubjektálással, vagyis azzal az elképzelt módszerrel, hogy egyes emberek be tudnak költözni mások fejébe, és az ő szemükkel tudnak látni.
„Ha sokáig nézel egy botsáskát, nagy igazságokra rá tudsz jönni” – mondja a filmben Vilmányi Benett, és a Látom, amit látsz legizgalmasabb felfedezése – azon kívül, hogy elszabadult botsáskák gyűjtőgetése is tud nagyon romantikus lenni –, maga Hartai Petra, akinek ez az első filmes főszerepe. Még nem is látjuk, de fátyolos hangjával nemcsak a férfi főszereplőben, de bennünk is rögtön kíváncsiságot ébreszt, később finom és természetes gesztusokkal tárja elénk az egymásra találás bizonytalanságát és bizsergető érzését, és közben a vágy titokzatos tárgyából idővel egy teljes értékű karakter bomlik ki. (VD)
4. SZAMOSI ZSÓFIA (Műanyag égbolt)
A Műanyag égbolt női főszereplője, Nóra egy ökológiai összeomlás romjain felépült világban létezik, ahol az embereknek legfeljebb 50 év adatik meg, ezután kötelességük, hogy feladják életüket és hagyják, hogy a testükből fa sarjadjon. Miközben a disztópikus vízió nagy hangsúlyt fektet a jövő Magyarországának szokatlan látványára, az animáció drámai erejét Szamosi Zsófia elkeseredett karakterének köszönheti, aki gyászba és depresszióba süllyedve önként jelentkezik rá, hogy magot ültessenek bele. Azonban az őt megmenteni próbáló férjével való utazás során mintha új remény is sarjadna a szívében.
Szamosinak sikerül az, ami gyakran még világsztároknak sem az olyan típusú animációs filmekben, ahol a hangjukon túl a küllemüket és a mozdulataikat is kölcsönzik a szereplőknek: visszafogott és szívszorító alakítása könnyedén keresztülfénylik a rotoszkópos technika kézzel rajzolt rétegén. A plasztikburokba vont világ legtermészetesebb részét ő alkotja. (HB)
„Egyszerre érzem azt, hogy én vagyok a vásznon, meg nem is" – Interjúnk Szamosi Zsófiával
3. KIZLINGER LILLA (Valami madarak, Magyarázat mindenre)
Nagyot ment idén Kizlinger Lilla, aki két éve tűnt fel, amikor a Berlinálén a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medve-díjat nyerte a Rengeteg második részével, most pedig ugyanabban az évben alakította Szacsvay László nyugdíjas öregurának, Bélának fiatal gondozóját, barátját és tettestársát az idősek otthonában (Valami madarak), a Magyarázat mindenre eminens érettségiző lányát, a főhős Ábel szerelmét, valamint Koltai Lajos Semmelweisének egyik mellékszerepét, a csetlő-botló, rövidlátó Szabinát.
A Valami madarakban Kizlinger azt is bebizonyítja, hogy nem csupán Szacsvay furcsa párjaként tudja egyszerre szórakoztatóan és szívhez szólóan eljátszani a nehéz körülmények között élő, büntetését épp letöltő, bogaras Zoé szerepét, de az anyát alakító Réti Adrienn oldalán is hitelesen hozza az anyai szeretet után ácsingózó, magát mégis keménynek mutató panelproli tinédzsert. Ám a legjobb pillanatokat mégis akkor okozta a moziban, amikor összeakadó nyelvvel próbált szerelmet vallani történelemtanárának a Magyarázat mindenre Jankájaként, hogy aztán egy kijózanító monológgal tegye helyre a sikertelen érettségi élményétől és a hirtelen jött, ötperces hírnévtől megszédült Ábelt. (KK)
2. KRASZNAHORKAI ÁGNES (Elfogy a levegő)
"Egyszerűen csak kaptam egy telefonhívást, ami alapján jobban átérzem annak a tehetetlenségét, hogy egy felsőbb hatalomnak csak egy mondatába kerül, és te nem folytathatod mindazt tovább, amiről úgy érzed, hogy van értelme az életedben" – mesélt interjúnkban az Elfogy a levegő történetére rímelő személyes tapasztalatairól. Krasznahorkai Halász Pétertől tanult színészetet, aztán egy rossz élmény hatására tíz évre felhagyott a színészettel, Moldovai Katalin elsőfilmje pedig bizonyíték arra, hogy a lehető legjobb döntés volt a részéről a visszatérés.
A Torontói Nemzetközi Fesztiválon is bemutatott Elfogy a levegőben visszafogott játékstílusával is érzékletesen mutatja be a tanárnő kálváriáját: Ana az erdély középiskolai magyartanár nagyon is aktuális esetét, amelyben két XIX. századi francia költő, Arthur Rimbaud és Paul Verlaine életéről szóló film, a Teljes napfogyatkozás ajánlása és egy szülői feljelentés miatt kerül szembe nem csak a tankerülettel, de szépen lassan saját kollégáival is. Reméljük, hamarosan újra láthatjuk hasonló kaliberű szerepben. (MJA)
1. ROMÁN KATALIN (Hat hét)
A legnagyobb érzelmi katarzist idén egy ping-pong asztal mögött görnyedő fiatal lány hozta magával – sugárzó tekintete egész évben velünk maradt. Román Katalin Földessy Margit színi tanodájának diákjaként tapasztalt, nagytudású színészeket lekörözve alakítja a gimnazista Zsófit, aki a nem kívánt terhessége után örökbeadott babáját jogilag csak a következő hat hétben tudja visszakérni, utána végleg le kell róla mondania.
Szakonyi Noémi Veronika és alkotótársa, Vincze Máté Artúr filmjének határidő dramaturgiája thrilleri feszültséggel vonja körbe az anyaságról és a döntés szabadságáról szóló drámai történetet. Román Katalin az élsporttal való kitörés lehetőségét megingató, ébredező anyai ösztönök bonyolult érzelmi hálóját megrendítő hitelességgel és erővel mutatja be. Nagy jövőt jósolunk neki. (PJ)
„Az elejétől kezdve szerettem volna belakni Zsófit" – Interjúnk Román Katalinnal
A toplistát Horváth Bálint, Kovács Kata, Molnár Judit Anna, Pozsonyi Janka és Varga Dénes állította össze.
