A diplomafilmed A kíváncsiság kora volt, a Superbia-val Cannes-t is megjártad. Miken dolgoztál azóta, és mennyi ideig tartott a Lidérc úr?
Több alkalmazott animációban is részt vettem animátorként, háttértervezőként vagy rendezőként, amik nem szerzői filmeket voltak, hanem megbízások. Ha készítek egy nagyobb energiákat igénylő animációt, utána sokáig nincs kedvem és erőm egy újba belevágni, ezért eltelt jó egy-másfél év a kettő között. A Lidérc úr is egy ilyen intenzíven átdolgozott évig készült.
Hogy jött a képbe a francia produkciós cég?
Többször is megpróbáltunk pénzt szerezni a Macskássy-pályázaton, de nem jutottunk tovább, ezért kénytelenek voltunk külföldön próbálkozni. Felvettük a kapcsolatot a Sacrebleu-vel, ami egy neves francia produkciós cég, akik rögtön felkarolták a filmötletet. A gyártás első háromnegyedét önerőből toltuk végig, meg a maradék pénzekből, amik még a Superbia-ból befolytak. Valószínüleg azon túl, hogy tetszett nekik a látványterv és a forgatókönyv, azért is támogatták a projektet mert az előző filmem Cannes-ban szerepelt.
A hangmérnököd most is Lukács Péter Benjámin volt, ő melyik fázisban csatlakozott be a filmbe?
Tudok olyan filmet, aminél a hangmester már az elején becsatlakozott, de én a legvégén szoktam a hanggal és a zenével alaposabban foglalkozni, hacsak nincs az animációban olyan rész, ami előre megírt zenét igényel, például táncjelenet. Az elején csak a karakterekre, animációra, látványra és a gyártás egyéb részleteire tudok koncentrálni. Peti mellett besegített Beke Tamás zörejművész is. Iszonyú izgalmas, amikor odaadom nekik a filmet, egy húsz perces néma valamit, amiből addigra már pont elegem van, és ők megtöltik hangokkal, amitől egy csapásra az egész életre kel.
Az elejétől kezdve úgy akartad megcsinálni a filmet, hogy nincs benne párbeszéd?
Nem szoktam párbeszédet használni, többek közt azért sem, mert egy kicsit félek tőle, de szeretném majd egy ponton ezt a félelmemet megugrani. Animációban sokszor érzékletesebben ki lehet fejezni dolgokat verbalitás nélkül.
Ha beszéd nincs is, de zihálás elég sok van benne.
Az Lukács Peti hangja, ő volt a fiatal fiú, Gelley Bálint volt Lidérc úr, én pedig a lány. Az animáció annyira repetitív, szöszölős műfaj, amiben redukálódik a figyelmed, ezért a végén a szinkronizálást nagyon játékosnak éltem meg, jó emlék volt megcsinálni.
A Superbiáról mesélted, hogy háttérnek egy barátnőd véraláfutását is felhasználtad. A Lidérc úrban is van ilyesmi?
Ráadásul az egy animációs rendező véraláfutása volt. Sokszor szoktam különféle talált textúrákat felhasználni, de most csak falakat meg köveket fotóztam be. Ezeket váltogatom az általam megfestett textúrákkal. A látványt szinte kizárólag én csinálom, habár volt egy snitt a filmben, ahol a főszereplő egy pornográf könyvön üldögél, amihez az illusztrációt Marjai Petra készítette.
A nemiség és szexualitás mellett nekem sok más mindenről is szólt: szerelemről, hiúságról, féltékenységről és csalódásról is. Mi volt meg előbb, a szerelem vagy a tumor?
Tyúk vagy a tojás? Az én fejemben a tumor volt meg előbb. Egyszer csak eszembe jutott ez a karakterpár: egy fiatal férfi testén megjelenik egy tumorszerű kitüremkedés, amiről kiderül, hogy egy aprócska férfi feje búbja. Rögtön azon kezdtem el gondolkodni, hogy ez nekem mit jelent és miért érdekel. Aztán rájöttem, hogy ezen a szimbolikán keresztül szívesen elmesélnék egy viszonzatlan szerelmi történetet, amiben a főszereplőnek nincsenek eszközei arra, hogy megértse, őt hogyan kell szeretni, csak azt tudja, hogy ő hogy tud szeretni valaki mást.
Miért volt fontos, hogy Lidérc úr a fiatal fiú testéből szülessen meg?
Tetszett ez a kontraszt; az életerős ember testébe úgy csap be a szerelem, mint egy nem várt betegség. Ezzel a tumor és anyatest kapcsolattal szerettem volna szemléltetni azt a fajta eredettörténet-kreálást, amit szerintem sok szerelmes ember megél. Ez egy olyan érvelés, ami adott esetben akár minden logikának ellentmond, de mégis benne tart az összetartozás hitében.
Ez az oldalbordából születés nekem egyszerre biblikus és van benne egy kis görög tragédia is, hogy a saját teremtőjébe szeret bele. Hogyan éled meg, ha valaki másképp értelmezi a filmedet?
Ezeknek a szimbólumoknak azért van közös alapja, de nekem nagyon szokott tetszeni, ha valaki máshogy magyarázza a filmemet, mint ahogy én azt eredetileg megterveztem. Én az a fajta alkotó vagyok, aki nem akar beleavatkozni a film későbbi életébe. Nem fogom megmondani senkinek, hogy mit gondoljon a filmjeimről.
A korábbi filmek kapcsán kaptál olyan visszajelzést, amin elcsodálkoztál?
Mindig vannak meglepő kommentek. A kíváncsiság koránál – ami három gyerek szürreális felnövéstörténetéről szól – odajött hozzám valaki, hogy tökre tetszett neki a film, mert ő is nagyon hisz a vegetarianizmusban. Nem értettem, hogy ez az asszociáció honnan ugrott be neki.
Az alakokat konkrét emberekről szoktad mintázni?
Direktbe nem szoktam, de egész biztos, hogy belesűrítek egy csomó ismerőst. Például a lány, aki valamennyire már a Superbiában is feltűnt és most ebben a filmben is benne van, nagyon hasonlít egy holland barátnőmre. Nem direkt csinálom, de megesik. Sokan szokták kérdezni, hogy miért csúnyák egyes karaktereim, de az, hogy valaki csúnya vagy nem csúnya, számomra nem dramaturgiai szempont. Többen mondták például a Lidérc úrról is, hogy meglepően csúf, de nem gondolom, hogy csak azért, mert valaki kevésbé felel meg a heteronormatív elvárásoknak, ne lehetne a filmem főszereplője.
Adtál nevet a karaktereknek?
A férfi Cézár, a Lidérc úr neve Borisz, a lányt Almának hívják, a kutya meg Filisz.
A tiéd mellett Buda Flóra Anna animációs kisfilmje is szerepel a berlini versenyprogramban. Érdekes, hogy mindkét kisfilm a szexualitás témáját járja körbe, ez most a legérdekesebb vonal a magyar animációban?
A MOME-n kedvelt hozzáállás, hogy a diákok valami személyes vonalon csináljanak diplomafilmnek, és ez női alkotók esetében néha felvet olyan kérdéseket, amik a nőiségről, női szerepekről szólnak a mai társadalomban. Eleve jóval több női rendező van animációs szakokon, mint a filmes sulikban, ami szerintem nem véletlen. Míg egy filmes rendezői szakon első naptól fogva egy hatalmi szerepkörben kell felfedezned a saját művészetedet, addig a MOME-n az animáció minden munkafázisát tanulják a diákok. Előfordul, hogy a diplomafilmjük előtt nem is próbálják ki magukat a vezetői székben. Ez azért fontos, mert egy 18 éves fiatal nő, aki éppen bekerül egyetemre lehet, hogy könnyebben beletanul a szakmába, ha eközben nem kell a hatalmi pozícióra való rátermettségét is bizonygatnia, hiszen az elvárások, amikben felnőtt, adott esetben nem erre kondícionálták.
Hol voltál, amikor megtudtad, hogy bejutottál a fesztiválra?
Moziban voltam az unokatestvérem családjával, a Mary Poppinst néztük.
Kinek mondtad el először?
Gyorsan felhívtam Lukács Petit, hogy nézze meg az emailjét, utána meg Osváth Gábornak írtam egy trágár szót.
Gyakorlott fesztiválozó vagy, Annecyben, Cannes-ban is jártál. Ezeket hogyan élted meg? “Köszönöm hogy megnézitek az orgia-filmemet”, egy emlékezetes mondatod volt Cannes-ban.
Az egy félresikerült mondat volt, utána másfél évig orgiafilmesként voltam elkönyvelve mindenhol, az nem volt túl szerencsés. Sok ismeretség és barátság született ezeken a fesztiválokon, nekem mindig ez a fajta közösséghez tartozás a legfontosabb, ezekben a helyzetekben találkozhatok inspiráló alkotókkal és filmjeikkel. Az kizárólag animációt bemutató fesztiválok pedig kifejezetten családiasak, amiken gyakran van együtt karaokezás vagy szaunázás is beiktatva a hivatalos programba a filmeken túl.
Te is rá tudsz úgy csodálkozni még műalkotásokra, mint Lidérc úr?
Sokáig el tudok mélyedni például Monet színpalettáiban, mindig elhűlök tőle, hogy milyen pontosak és finomak a színek.
Animációs szempontból melyik a legjobb sorozat?
Nem szoktam napi szinten animációt fogyasztani, valószínűleg azért, mert éppen eleget nézem moziban vagy fesztiválokon, plusz a munkám is ez.
Miket nézel helyette?
Ru Paul’s Drag Race és Mad Men közti spektrumon bármit.
Szeretnél valamikor egészestés filmet csinálni?
Egy ponton jó lenne nagy formátumú filmet csinálni, csak nem biztos, hogy készen állok rá. Soha nem irányítottam nagy csapatot, de próbálom mindig bővíteni a komfortzónámat, minden filmmel valami újat tanulni magamról és a szakmáról. Egyszer biztos eljön ennek is az ideje.
Van egy fiókod tele ötletekkel?
Vannak ötleteim, de nem érdekelnek még annyira, hogy nekiálljak alaposan kibontani őket. Valószínüleg megint az lesz, mint Lidérc úrnál, hogy egyszer csak jön az ötlet, ami hirtelen magával ragad, és abból kezdek el építkezni.
