“Dr. Kádár Péter professzor minden tekintetben sikeres. Karrierje szárnyal, fiatal felesége, Anna pedig irigylésre méltóan gyönyörű. Tökéletes élete épp azon a napon hullik darabjaira, amikor kinevezik a legnevesebb klinika vezetőjévé. A professzor nem is sejti, hogy amíg őt ünneplik, addig hűségesnek hitt kollégája, fogadott fia, Zoltán doktor szökésre készül Annával. Az ígéretes kaland azonban váratlan fordulatot vesz. A professzor súlyos alkut köt Zoltánnal, amely mind a három ember életét végérvényesen megváltoztatja.” - áll a készülő magyar film szinopszisában.
Fotó: Valuska Gábor Még több kép a forgatásról!
Márai Sándor története eredetileg színdarabnak készült: a Kaland-ot 1940-ben a Nemzeti Kamaraszínház mutatta be hatalmas sikerrel Németh Antal rendezésében, Rajnai Gábor, Tőkés Anna, Jávor Pál, Makay Margit szereplésével. A bemutató után több száz előadást megért és a legjobb színdarabért járó Vojnich-díjat is megkapta. Kisköltségvetésű magyar filmnek is tökéletesen megfelel: kevés szereplővel, egy helyszínen, egy este alatt mutat be egy kiélezett helyzetet - Sipos József a Márai-filmek megbízható beszállítója: elsőként a Pesti Magyar Színház A gyertyák csonkig égnek című előadásából készített filmet Iglódi István rendezésében és Agárdi Gábor főszereplésével. A következő lépés az Eszter hagyatéka című tévéfilm volt, amit moziban is vetítettek, és meglepően nagy sikereket aratott a nézők körében. A Somogyi Györggyel és az operatőr Gózon Fransiscoval közösen írt forgatókönyvből 2011. januárjában lett film: a Kaland az alkotók tervei szerint októberben már a mozikba is kerülhet.
“A filmkészítésnél fontos szempont, hogy olyan alapanyagból dolgozzunk, amit az emberek ismernek és szeretnek." - mondta a Gellért Szállóban Sipos József a filmhunak. "A Kaland színműként bejárta már egész Európát, most éppen Varsóban játsszák. Azért sikeres, mert rólunk szól. Márai olyan problémákat feszeget benne, amiket szokott, de egy nagyon különleges módon, mert az izgalom szerepet kap benne, van egy nagyon komoly cselekmény. Most nem csak a szereplőkön belül zajlik a dráma, ami hatással van a külvilágra, hanem olyan szituációról szól, amit filmszerűen fel lehet dolgozni."
A filmtervre az ORTT 2010-ben ítélt meg támogatást: "a magyar irodalom kiemelkedő alakjainak műveit bemutató tévéfilmek készítésének támogatására" kiírt pályázaton 80 millió forintot kapott a filmet gyártó PCN Kommunikációs kft. A TV2 koprodukciójában és további partnerek beszállásával 120 millió forintból és 20 nap alatt forog a film. “Nincs ennek különlegesebb titka: ugyanolyan pályázaton nyertem, mint korábban az Eszter hagyatéká-val, gondolom szerepet játszott a Kaland elbírálásánál az előző filmem sikere. Bekapcsolódott a TV2, nagy meglepetésünkre egy kereskedelmi televízió ilyen értékek felé is fordul. Az, hogy most itt lehetünk egy ilyen különleges helyszínen, a Gellért Szállónak köszönhető, mert ezt mi kifizetni nem tudtuk volna, de ők a magyar kultúra mellé álltak, hogy egy Márai történetbe boldogan adják a helyszínt. Amikor a csillagok ilyen szerencsésen összeálltak, akkor kértünk egy engedélyt a Médiahatóságtól, akik nagyon gyorsan válaszoltak, és megértették, hogy szükség van erre a filmre, és támogattak minket.” - osztotta meg velünk az előkészítés folyamatát Sipos József rendező.
A húsz nap alatt dolgoztak a Szent János Kórházban, egy lakásban, és néhány jelenetet az utcán is rögzítettek, de a film nagy részét a Gellért Szálló báltermében vették fel. A filmhu is egy ilyen keringőzenével aláfestett, füstös éjszakán látogatta meg a forgatást, amikor az orvost megtapsoló tömegből Marozsán Erika kiront. A tömegjelenetek felvétele sosem egyszerű, sok statisztának kell egyszerre engedelmeskednie a rendező akaratának, így jó néhányszor elpróbálják és fel is veszik a látszólag egyszerű jelenetet - méghozzá két kamerával. Az első mögött a forgatókönyvírásban is segédkező Gózon Fransisco ül, a két napra átmeneti jelleggel érkező RED kamerát pedig Tóth Zsolt kezeli. “Rövid az idő ahhoz, hogy mindent úgy vegyünk fel, ahogyan szeretnénk, ezért hogy gazdagabb legyen a film anyaga, dolgozik egy B-kamera is. Eredetileg az ARRI D-21-es kamerájával dolgozik mindkét operatőr, ez a RED csak pár napra ugrott be a másik ARRI helyett. A minősége ugyanaz, de a munkában és gyorsaságban sokat segít.” - magyarázta a technológiát Gózon Fransisco, a venezuelai születésű operatőr, aki Madridból tért haza a forgatás kedvéért, és mint elmondta, Márai munkásságával csak az Eszter hagyatéka forgatása után ismerkedett meg, és jónéhány művét spanyolul olvasta.
A külföldről Budapestre érkezés visszatérő motívum a Kaland alkotói között: az évek óta Németországban dolgozó Marozsán Erika, a szintén külföldről visszatért Ubrankovics Júlia mellett a főszerepet Gerd Böckmann alakítja, akit a Derrick és Tetthely című német sorozatokból lehetett korábban ismerni. Sipos József elmondása szerint a szereplők kiválasztása nagyon könnyen ment, a forgatókönyv írása során percek alatt megszülettek benne a figurák. "A főszerepre is magyar színészt választottam, de nem tudtuk a sok színész anyagi hátterét megteremteni, ezért külföldieket kezdtünk keresni, és találtunk is támogatót viszonylag gyorsan. Gerd Böckmann szinte abban a pillanatban alkalmasnak találtatott a szerepre, ahogy megtaláltuk. Az első mondata az volt, hogy mindegy milyen áron, de Máraiban szeretne részt venni.”
Nagy-Kálózy Eszter Olga grófnő szerepében csendesen meghúzódik Marozsán Erika mellett: csupán finoman, egy arcrezdüléssel jelzi, hogy észrevette, hogy a doktor felesége elhagyta a báltermet, de uralkodik érzelmein és folytatja az elvárt és udvarias tapsot. Nagy-Kálóczy Sipos előző filmjének, az Eszter hagyatéká-nak főszereplője volt, erről is kérdeztük a színésznőt.
“Márai először akkor nyűgözött le, amikor az Eszter hagyatéká-ból megcsináltuk a hangoskönyvet. Természetesen ismertem már előtte is, de akkor került igazán közel hozzám, mert akkor kellett magamat igazán átrágnom egy művén. De azt gondolom, igazán megéri, beleszerettem, a filmváltozat pedig a szívem csücske. Nagyon különleges szerep volt, jó arra visszagondolni, néha még mindig eszembe jutnak pillanatok, gondolatok, mozzanatok, amiket hordoz.” A Kaland eredetijében egy nagyobb szerep jutott volna Nagy-Kálózynak, a fiatal doktor szeretőjéből azonban a filmváltozatban több karakter összegyúrásával egy grófnő maradt.
A doktort alakító német színész a nagyjelenet elején még nincs a forgatáson: a statiszták a mikrofon irányába tapsolnak az asszisztens “feleségemnek, Annának” végszavát követően. Marozsán a tapsvihar alatt kirohan a bálteremből, két felvétel közötti újrasminkelés között egy gyors villáminterjúra bírtuk a színésznőt. “Elég későn ismertem meg Márait, szerintem az iskolában még nem tanítják, vagy legalábbis én még nem tanultam. Németországban találkoztam először a nevével, ez nem biztos, hogy dicsőség számomra, de ott találkoztam, Márai-kultusszal, hogy minden könyvesboltban az első polcon Márait lehet megtalálni gyönyörű borítókkal. Sok regényét olvastam, németül is, nagyon megszerettem, hogy elképesztően fonja a fonalat, minden története váratlan fordulatokkal van tele. A Kaland is egy elképesztően kicsi történet, de egyszercsak elindul egy teljesen más irányba.”
Marozsán Erika évek óta Németországban dolgozik, nemrégiben a Cabaret című darab miatt tért vissza Magyarországra. “Azt nem mondanám, hogy rendszeresen, de szoktam kapni megkereséseket Magyarországról. Van olyan, hogy egy tervből nem is lesz semmi, és van olyan, hogy egy szerepre végül más színészt találnak, néha én mondom le - sok történetem van a magyar filmmel, és sokkal több ígéretem volt, mint ami végül megvalósult. Most is volt egy-két csodálatos forgatókönyv a kezemben, , remélhetőleg a közeljövőben film lesz belőlük. ”
“Évekkel ezelőtt A gyertyák csonkig égnek című filmnek voltam a producere, és szegény Agárdi Gabi bácsi akkor volt nagyon beteg, ezért nem tudott már eljönni a vágási folyamatra, hogy megnézze a filmet, amit együtt csináltunk. Én elmentem mindig hozzá a kórházba és elvittem neki az anyagokat. Aztán ottragadtam mindig órákig, beszélgettünk Márairól, arról a világról, amit ő jól ismert, és akkor valahogy megszerettem ezt a világot. Nem mondom, hogy fogadalmat tettem neki, mert ez nem volt így, de ő vezetett el erre a számomra új területre.” - magyarázta Sipos József a Máraihoz való kötődését.
“Az Eszter hagyatéká-nak nagyon szép nemzetközi élete volt, és volt egy pillanat, amikor szóba került, hogy esetleg a Velencei filmfesztiválon bemutatják. Az a pillanat elillant, de most újra kezd előjönni, reméljük a Kalandot sikerül ott bemutatni." - bizakodott a rendező. A Kaland a PCN forgalmazásában októberben kerül majd a magyar mozikba.
