Slawomir Idziak / Forrás: VFF
A vetítést a film világhírű operatőrének előadása követi, akitől szabadon kérdezhet a közönség: Slawomir Idziak Kieślowski gyakori alkotótársa volt a rendező 1996-ban bekövetkezett haláláig, amit az operatőr elmondása szerint főként a folyamatos munkából eredő kóros alváshiány okozott. Gyakran viharos munkakapcsolatuk ellenére a rendező szokatlanul nagy szabadságot biztosított Idziak számára, aki sosem riadt vissza a kockázatos megoldásoktól: a filmben látható kék villanásokat például közvetlenül a kamerába vetített negatív kék fénnyel érte el. A lengyel szakember az európai művészfilmes világ mellett az amerikai álomgyárban is letette a névjegyét, ahol szó sem lehetett formabontó kísérletekről. „Szakmai prostituált vagyok” - foglalja össze a terem nagy derültségére, hogy miért vállalta például a művészi szempontból alacsony kihívást jelentő Harry Potter és a Főnix rendjének fényképezését. Ez a fajta közvetlenség jól jellemzi a VFF egészét, amely egyszerre épül kérdezz-felelek jellegű szakmai előadásokra, szakirányok szerinti workshopokra, és a környező országokból érkező filmes hallgatók ismerkedését megkönnyítő, hajnalba nyúló bulikra.
Ahogy azt a szervezőktől megtudtuk, az immár hetedik alkalommal megrendezett fórum jóval kisebb formában kezdődött: az akadémia producer-hallgatói hozták létre gyakorlati feladatként. A kezdeti, egy nagyobb fesztiválhoz kötődő diákfilm-versenyre az évek során egyre több külső iskolát sikerült megnyerni résztvevőnek, így a fókusz lassacskán átcsúszott a nemzetközi jelleg kiépítésére. Az esemény a növekvő érdeklődésnek és a folyamatosan bővülő programkínálatnak köszönhetően a negyedik alkalomtól kezdve önálló rendezvényként folytatódott, mára pedig a verseny-jelleg is visszaszorult, és a szakmai találkozó aspektusa dominál. ,,Networking is working” - idézik fel számunkra egy előző év jelszavát a Kieślowski meets Bukowski elnevezésű esti rendezvényen, amely az íróról elnevezett, népszerű éjszakai bárban zajlik, és ahol lépni sem lehet a fórumon részt vevő vendégek tömegétől.
A partner iskolák természetesen legjobb vizsgafilmjeiket hozzák magukkal a fórum filmes programjára, de már szó sincs versengésről, minden vetítés alkalmával két-két intézmény alkotásai kerülnek közösen műsorra. Idén a lengyel Katowice WRitv a szarajevói ASU-val, a cseh FAMU a szlovén AGRFT-al, míg a hazánkat képviselő SzFE a finn OAMK Ouluval áll párban. (Utóbbi vetítésen, amelyre a Forum zárónapján kerül sor, többek között az itthon és nemzetközileg is sikeres Földiek is műsorra kerül.)
Joan Chemla (jobbra) / Forrás: VFF
A masterclass-ok meghívottjai között nem csak rutinos szakemberekkel, hanem elsőfilmes alkotókkal is találkozhatunk. A szerda reggel a francia Joan Chemla előadásával indul, akinek egészen friss, 2017-es debütáló nagyjátékfilmje, az If You Saw His Heart (Ha látnád a szívét) az előző este került vetítésre. Gael García Bernal egy jobbára szótlan, francia romát alakít a filmben, aki pitiáner bűntettekből tartja fent magát. Az élete azonban gyökeresen megváltozik, amikor legjobb barátja életét veszti egyik közös balhéjuk során, majd később megismerkedik egy traumatizált lánnyal, akit egy moteltulajdonos és annak erőszakos segédje tart legális gyámság alatt - az államtól kapott jutattásért. Az újságíróból önmagát filmrendezővé képző Joan Chemla első nagyfilmje műfajilag egyszerre komor hangulatú, erőszakos neo-noir, poetikus és romantikus dráma, melyet a többféle, néha egymásnak feszülő tónus ellenére is feszes, non-lineáris történet letisztult képi világa és dinamikus kamerakezelése tesz vizuálisan is sodró lendületüvé.
Beszélgetés Eggert Ketilsson látványtervezővel
A VFF egyik masterclassának előadójával, a Dunkirk, a Csillagok között és számos más blockbuster izlandi látványtervezőjével négyszemközt is beszélgettünk.
A nagy produkciók előtt izlandi filmekkel kezdte a szakmát?
Igen, a karrierem még jóval Izland hollywoodi megszállása előtt indult. Mozi- és tévéfilmeken, nemzetközi, például dél-afrikai produkciókban is dolgoztam. Mivel Izland kis ország, viszonylag kis lakossággal, a filmipara is elég kicsi. Én voltam az első, aki speciális effektusokkal kezdett el foglalkozni, ezért gyakran egy személyben feleltem az effektekért és a látványtervezésért is.
Az eltelt évek és az amerikai produkciók igényeinek hatására növekedett a filmes szakemberek száma ezen a területen?
Lassacskán. Most nyolcan vagyunk speciális effektus szakemberek Izlandon, a legtöbben szintén több feladatot látnak el egyszerre. Egy-egy nagyobb produkció alkalmával mondhatjuk, hogy az egész szakma dolgozik a filmen.
Eggert Ketilsson / Forrás: mbl.is
Miért olyan vonzó Hollywood számára Izland?
Izlandnak rengeteg különböző arca van, nagyon eltérő tájakkal, és a nagy távolságok is gyakoriak a lakott területek között. Ez a helyszínbejárók paradicsoma. Létrehoztuk itt már számos más ország helyszíneit, idegen bolygókat, egyszer még egy egész kisvárost is. A Batman: Kezdődik! elején látható himalájai kolostort például egy gleccser oldalában építettük fel, bár ez a helyszín kivételesen nem volt kihalt. A filmen nem látszik, hogy egy hotel és egy főút is húzódik a közelben, de ez a szép ebben a szakmában.
Találkozott már olyasmivel, amit még Izlandon is nehéz volt megvalósítani?
Az egyik régebbi James Bond filmben, a Halj meg máskorban egy jégmezőn forgattunk, amit három hétig kellett fagyottan tartanunk, és a tengert is visszatartani egy gáttal, nehogy feltöltse.
Milyen volt együtt dolgozni Christopher Nolannel, aki híres arról, hogy még a legnagyobb szabású jeleneteknél is reális látványvilágra törekszik?
Nolan mindig valódi filmre forgat, és ha lehet, a digitális effektusokat is kerüli. Régi vágású módon alkot, és nagyon megtisztelő részt venni ebben.
Melyik munkájára a legbüszkébb?
A Dunkirkre, amely egyben az egyik legnehezebb is volt. Négy hónapig forgattunk Angliában, Franciaországban, Hollandiában, majd Amerikában. A külső helyszínes forgatásoknál rengeteg mindenre oda kell figyelni, folyamatosan ki vagyunk téve az elemeknek, az időjárásnak, és persze az adott napszakra jellemző fénynek. A dunkirki parton ezek mellett a vízállást is leshettük, mindent alaposan ki kellet kísérletezzünk előre.
Dolgozott olyan filmeken is, amelyek tömve vannak digitális effektusokkal, ilyen például a Transformers legújabb része.
Amin ráadásul az Industrial Light & Magic céggel dolgozhattam. Remekül együtt lehetett velük működni, mi a second unit felvételeket csináltunk nekik, a robbanásokat és becsapódásokat. Nagyon pozitív meglepetés volt, hogy az egészet ránk bízták, az effekt-teamben mindenki izlandi volt.
