Az Europa Cinemas az unió MEDIA Desk programjának része, amely a mostani és a leendő tagországok mozijait összefogó hálózat. Tagja lehet minden mozi, amely megfelel a mozizás elsődleges kritériumainak, és ezen felül vállalja, hogy a nem hazai európai filmek vetítési aránya eléri a megadott százalékot, ami mozitípusoktól függően változik. A tagsággal támogatás is járhat, és külön anyagi méltatásban részesülhetnek azok a mozik, amelyek sikerrel csábítják a közönséget a mozikba, azaz kimagasló nézőszámot érnek el, vagy változatos filmkínálatot biztosítanak közönségüknek.
Sikeres art-mozik
Az idei konferencia hazai vonatkozása, hogy az Europa Cinemas által minden évben kiosztott három díj közül az egyiket Port Ferenc, a Budapest Film vezérigazgatója vihette haza, a Művész, a Puskin és a Szindbád mozik kiemelkedő filmkínálatáért, amellyel évi 450 000 nézőt sikerült bársonyszékbe ültetniük. A „legjobb európai filmprogramért” járó díj odaítélésénél elfogultság szóba sem jöhetett, hiszen annak győztesét a statisztikák alapján számítják ki, míg a másik két díjról egy erre a célra alakult bizottság dönt. A fiatal közönséget aktivizáló tevékenységéért az észtországi Kino Sõprus kapott elismerést, a legjobb vállalkozó címet pedig a közel harminc éves francia Utopia mozihálózat üzemeltetéséért Anne-Marie Faucon és Michel Malacarnet érdemelte ki. A díjakat a konferenciára érkezett Jean Moreau és Claude Miller, az Europa Cinemas elnöke adta át.
 |
| Port Ferenc és Jeanne Moreau
Fotó: Zalán Klára |
Mozikalózok
A technológiai fejlődés sötét oldaláról, a kalózkodásról is rengeteg szó esett, a Franciaországban székelő kalózkodás-ellenes szövetség, az ALPA vezetője az interneten és a P2P-hálózatokon való ingyenes hozzáférés háttérbe szorításának érdekében a fiatalok érzékennyé tételét, és legális alternatívák nyújtását javasolta. Franciaország, ahol a letöltött filmek harmada hazai gyártású, jelenleg azt a lehetőséget fontolgatja, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel kiszűrik az illegális letöltők IP-címét, majd felveszik a kapcsolatot a szolgáltatóval, és levélben figyelmeztetik az elkövetőt. Ha a letöltő többszörös felszólítás ellenére sem hagy fel tevékenységével, pénzbüntetést kell fizetnie. Chris Marchic, az MPAA európai szárnyának igazgatója a mozibemutató és a DVD piacra dobása között eltelt idő lerövidítését javasolta a kalózkodás visszaszorítására, azonban ötletével a jelenlévő moziüzemeltetők körében érthető okokból nem aratott sikert. Végül elhangzott, hogy a letöltőket kriminalizálni nem szabad, de mivel a fájlcserélő hálózatok megteremtették a filmek ingyenességének hamis illúzióját, a DVD-k árának csökkentésére szükség lehet.
A digitális mozira való áttérésben sokan a mozi népszerűbbé tételének egyik kulcsát látják, hiszen az üzemeltetők a filmeket tovább birtokolhatják, és ezáltal jobban igazodhatnak a nézők igényeihez a moziprogram összeállításában. A digitális technika segítségével olyan fiatal filmesek is bemutatkozhatnak a mozikban, akiknek nem áll módjukban filmre forgatni. Bár a digitális mozi jelentős megtakarításokkal is kecsegtet, például a kópiaköltség elmaradásával, maga az átállás drága, ami a mozijegyek drágulását eredményezheti. Emellett fontos a minőség megőrzése, amihez a szakmabeliek továbbképzése elengedhetetlen.
Bár a négy nap tanácskozás alatt gyakorlati tanácsok hiányában az általánosságok domináltak, a konferencián Európa minden szegletéből összegyűlt forgalmazókat és moziüzemeltetőket az Európa Cinemas megerősítette abban, hogy érdemes a munkát folytatni, mert az európai filmek vetítésével és műsoron tartásával magát az európai filmet támogatják.
Beszélgetés Fatima Djoumer-val
A konferencia utolsó előtti napján sikerült egy asztalhoz ülnünk Fatima Djoumer-val, az Europa Cinemas nemzetközi kapcsolatok vezetőjével, akit többek között a kiépített mozihálózat hasznáról és jövőjéről kérdeztünk.
Filmhu: Miért döntöttek úgy, hogy Budapesten rendezik meg ezt a konferenciát?
Fatima Djoumer: Budapest nem új számunkra, már 12 éve vagyunk itt jelen. Az Europa Cinemas 1992-es indulásától fogva vannak budapesti tagjai az Europa Cinemas hálózatnak, ez elsők a Budapest Film mozijai voltak. Így régóta szemmel tarthattuk a magyarországi mozik helyzetének változását, és a konferencia nagyszerű alkalmat ad arra, hogy köszöntsük Magyarországot az EU-ban. Ráadásul az Európa más országaiból érkező konferencialátogatók láthatják, mi történik az új tagországokban, különösen Budapesten és Magyarországon.
 |
| Fatima Djoumer, az Europa Cinemas
nemzetközi kapcsolatok vezetője |
Filmhu: Milyennek találja a közelmúltban csatlakozott országokban a mozik helyzetét a régi EU-tagországok mozijaihoz képest?
F.D.: A kelet-európai országokban sokhelyütt hiányzik a technikai felszerelés, főleg a kisebb országokban, például Szlovákiában, és ami van, az is a múltból maradt meg, és sok mozi eltűnt. Viszont más országokban, Lengyelországban, Magyarországon, vagy Csehországban, Bulgáriában külföldi, például izraeli cégek előszeretettel fektetnek be multiplex mozik építésébe. Persze ezek nem nagyon vetítenek európai filmeket, inkább népszerű amerikai filmeket tűznek műsorra. Maguk a moziüzemeltetők azonban ugyanolyan lelkesedéssel dolgoznak, mint a régi tagországokban, ugyanazt a munkát végzik, és ugyanazokkal a gondokkal szembesülnek, többek között a mozilátogatók számának csökkenésével. Talán az egyetlen Közép-Kelet-Európára jellemző problémának mondanám, hogy kevesebb európai film van jelen a piacon, mert a forgalmazó cégek kisebbek. A nézőszámok terén viszont nagyon jó eredményeket érnek el, néha Franciaországot és Németországot is leelőzik. A forgalmazók és a moziüzemeltetők közötti kapcsolat témájával a mai konferencia is foglalkozik, mert ez a kapcsolat nagyon fontos, és meg kell erősíteni. Ezen dől el, hogy megfelelőképpen jut-e egy film a közönség elé, és ez a munka mindenhol ugyanaz.
Filmhu: Mi a mozi szerepe a filmek közvetítésében ma, amikor egyre több módja van a filmekhez való hozzáférésnek?
F.D.:A moziban találkozhatnak egymással az emberek, és megoszthatják egymással ugyanazokat az érzéseket. Ha valaki otthon megnéz egy DVD-t, vagy interneten keresztül jut hozzá egy filmhez, akkor egyedül van a képernyő előtt. Persze egyes területeken, ahol 600 kilométerre van a legközelebbi város, a DVD és a VD nagyon fontos, mert ez az egyetlen módja a filmekhez való hozzáférésnek.
Nagyon fontos, hogy a moziüzemeltetőknek jól kell eladniuk a helyet, hogy az emberek a moziba ne csak filmet nézni menjenek. Szerintem a filmeket mindig a mozikban fogják először bemutatni, onnan lehet legjobban útjára bocsátani egy filmet. Ezért nem is vagyok pesszimista, a DVD és a VD sosem fogják kiszorítani a mozit. A DVD-eladás csak kiegészíti a film terjesztését, a kettő egymással párhuzamosan működik.
 |
| Ne csak filmet nézzünk a moziban |
Filmhu: Rendelkezik az Europa Cinemas akkora befolyással, hogy az európai filmvetítések számát az egész európai piacon befolyásolja?
F.D.:A helyzetet annyiban nem tudjuk a visszájára fordítani, hogy az amerikai filmek részesedése 70%-ról 30%-ra essen, de megőrizhetjük az európai filmek jelenlegi erős piaci szerepét. Ezért ameddig csak lehet folytatni fogjuk ezt a programot.
Filmhu: Az európai mozik mekkora hányada tagja az Europa Cinemas hálózatnak?
F.D.:Jelenleg 1600 mozivásznunk van, Európában összesen pedig 25 000. Ez nem túl sok, de a hálózat folyamatosan bővül.
Filmhu: Mekkora növekedésre számítanak?
F.D.:Úgy 2000-2500 vászonra. Most egy új program van készülőben, melynek keretében olyan multiplex mozikat fogunk támogatni, amelyek eddig is mutattak be európai filmeket. Azt hiszem, ebben az ügyben még sikereket érhetünk el. A mostani visszaesés elgondolkodtatja a moziüzemeltetőket, hogy milyen filmeket mutassanak be, hogyan tegyék a közönség számára értékessé a mozijaikat, hogyan vonják be a fiatal közönséget, és ez nem csak a művészmozikra jellemző, hanem a multiplexekre is. Ennek nagyon pozitív hatása van, a válság idején mindig új megoldások születnek, egyes mozik bezárnak, de közben új dolgok születnek.
Filmhu: Mit gondol a kalózkodásról? Meg kell-e, vagy meg lehet-e állítani a magáncélra letöltőket?
F.D.:A kalózkodással nagyon szigorúan kell bánnunk, szabályozni kell az online szolgáltatásokat. Ugyanaz a helyzet, mint a zenével, amikor az Apple online zeneboltja megnyitott, akkor az emberek elkezdtek fizetni a zenéért. A filmek esetében is ez fog történi, meg kell találni a legális utakat. Kalózok akkor is lesznek, de kevesebben.
Meg kell nézni a kínálatot és a keresletet, talán újra kell gondolnunk, hogyan adjuk el filmeket, és hogy mennyit ér egy film. Ma már 10 euróval kevesebbe kerülnek a zenei CD-k, mert az emberek akár egyetlen dalt is megvehetnek az interneten, elkészíthetik a saját mixüket, mp3-lejátszón hallgathatják a zenét. Nekem is van egy, és minden héten veszek zenét, többet, mint korábban. A filmeknél is ez fog történni, először a mozikban mutatják be őket, ami megalapozza a hírnevüket, mert a mozi által válik eseménnyé egy filmbemutató, aztán később az interneten keresztül otthon is megnézhetjük őket. Most a digitális forradalom korát éljük, és a piac önmagát fogja szabályozni.
