Egytől egyig igaz történetek, amelyek a gyönyörű és lenyűgöző vagy éppen a kegyetlen és hátborzongató valóságot mutatják be. A Verzió idén immár 20. alkalommal hív különleges utazásra, hogy a filmes történeteken keresztül közelebb kerüljünk a világunkban folyamatosan végbemenő változásokhoz. A múlt ismeretében és a jelen megértésével jobban láthatjuk, merre tartunk, és talán hozzájárulhatunk a megfelelő irány kiválasztásához is.
Interszex emberektől a norvég erdőkig, bengáli jutaszövőktől a mélytengeri bányászatig idén is a legaktuálisabb nemzetközi és hazai emberi jogi kérdésekkel foglalkozik a fesztivál. A témák játékfilmes feldolgozásban is működnének, de a valóság az, ami igazán különlegessé teszi a filmeket. A magyar versenyprogramban idén hét friss alkotás lesz látható, összesen pedig több, mint 80 filmet lehet megtekinteni 5 versenykategóriában és 7 szekcióban. A részletes program október 31-től lesz elérhető, itt pedig következzen egy kis ízelítő a leginkább várt alkotásokból!
A Fanni kertje című alkotás Somogyvári Gergő rendezésében két, a társadalomból elmenekülő, már-már mesebeli lény mindennapjairól szól, akik egy Budapesthez közeli erdőben élnek. Fanni, a családjából kitaszított 19 éves transz tinédzser és Laci, a keménykötésű, egykori gyári munkás. A két egymásra utalt ember egyfajta apa-lánya kapcsolatban próbál családot és otthont létrehozni. Az intim hangulatú film, mely a Verzió Filmfesztiválon debütál, egy különös felnőtté válás történeten keresztül mesél az emberi kapcsolatok fontosságáról és a feltétel nélküli elfogadásról.
Fanni kertje
A fesztivál nyitófilmje a Nem tűnünk el Alisa Kovalenko rendezésében, ami először az idei Berlini Filmfesztiválon mutatkozott be és a Generation szekcióban Ezüst medve díjra jelölték. A Donyec-medencében egy csapat fiatal a felnőttkor küszöbére ér, és a világ meghódításáról álmodozik. Lázadnak, meglovagolják a kaland hullámait, aknamezőn sétálnak és napoznak a közeli tó partján. Adódik egy lehetőség, hogy hosszú útra induljanak, egészen Nepálig. Megvalósul vajon az álmuk, hogy meghódítsák a világot?
A forradalom öt évszaka rendezője illegalitásba vonult, hogy dokumentálja a szíriai forradalmat, és különböző álneveket használt: Damaszkuszban Linának hívják, míg Homszban Maya néven haditudósító, Aleppóban pedig Lama néven ismerik. Lina kicsempészett videókon örökíti meg saját és barátai gondolatait és emlékeit, amint egyre jobban elmerülnek a szabadságért folytatott harcban. Lina újra és újra visszatér a frontra. A film egy egész évtizeden és a történelmi erők különböző változásain átívelő történet, Lina története. Az alkotás az idei Sundance Filmfesztivál nagydíjának jelöltje volt.
Ibrahim Nash’at filmje, a Hollywoodgate egy szintén igazán vakmerő mozi: a film a tálibokat követi egy éven át Afganisztánban, miközben azok kisajátítanak egy, az amerikaiak által hátrahagyott fegyverraktárat, és fundamentalista milíciából nehézfegyverzetű katonai rezsimmé alakulnak.
A Nemzetközi versenyben szerepel az Anyaföld című megrázó alkotás. Az egyre elégedetlenebb belorusz lakosság számára a hadseregben zajló erőszakos bántalmazás, kínzások és gyilkosságok jelentik a lobbanáspontot. A dedovscsina egy államilag irányított beavatási szertartás a hadseregben, és amely a rettegés és korlátozás ugyanazon mechanizmusait alkalmazza, mint maga az állam a lakosság elnyomására.
Hollywoodgate
Az Antropocén szekcióban idén is a bolygónkat érintő filmek kerülnek bemutatásra. Ilyen például A Föld éneke, ahol Norvégia hegyvidéke nyújtja a díszletet egy varázslatos utazáshoz. A lírai filmben Margreth Olin filmrendező idős szüleivel indul el a végtelen vadonba, és bemutatja, hogyan rezonál egymással a környezet és az ember belső léte.
A Megszólal a mélység ugyanitt a mélytengeri bányászat egyelőre még szinte ismeretlen következményeiről szól. Jason Momoa narrációjával a film geopolitikai, tudományos és vállalati szempontokból világít rá az óceán mélye és a földi élet fennmaradása közötti létfontosságú kapcsolatra.
A Munka szekcióban kerül bemutatásra az Aranyfonál, Nishtha Jain rendezésében. A csodálatosan komponált képek a bengáli jutagyártás utolsó perceit örökítik meg, ami szinte semmit sem változott az ipari forradalom óta. Ősrégi szövőgépek, százéves szövőmalmok, havi 250 amerikai dollárnak megfelelő minimálbér, és egy fénykor lecsengése.
A Diák- és elsőfilmes versenyben debütál Skovrán Tünde filmje, az Aki nem vagyok. Sharon-Rose Khumalo dél-afrikai szépségkirálynő identitásválságba kerül, mikor megtudja, hogy interszex. Az egyetlen, aki hajlandó segíteni neki, egy férfiként élő interszex aktivista. A két párhuzamos, de széttartó történet közelről mutatja meg, milyen egy férfiakra és nőkre leosztott világban élnie azoknak, akik mindkét nembe vagy egyikbe sem tartoznak.
A Verzió keretében teret kapnak a filmes műfajok határterületen mozgó alkotások is. Ilyen a Vektor VR szekció, melynek alkotásai olyan élethelyzeteket mutatnak be, amelyek a VR médiumán keresztül még ereőteljesebben hatnak. A beválogatott produkciók bemutatják a környezetünk változásának hosszútávú hatásait és az erőszak mechanizmusait vizsgálják – utóbbit annak láthatatlan kibontakozásában és az egyénre gyakorolt hatásait bemutatva, a nézőre hagyva az értelmezés felelősségét.
A kísérő szakmai programok idén sem maradnak el, így a Young Critics filmkritikus workshop és a DocLab történetfejlesztő és vágó workshop. Az érdeklődők további részleteket a fesztivál weboldalán találhatnak.
Ingyenes programokkal is jelentkezik a fesztivál: A Verzió Specials szekció, a Budapesti város/arc/képek filmjei és Peter Nestler rendező retrospektív vetítései ingyenesen lesznek megtekinthetők, a programokra regisztráció szükséges.
A mozikban Budapesten november 22-29. között lehet megnézni a Verzió filmeket a Toldi és a Corvin moziban, míg vidéken Szeged, Szombathely, Debrecen, Kecskemét, Miskolc és Pécs vetítenek válogatásokat a filmekből. A fesztivál online filmtára, a Verziótéka november 30. – december 10. között várja azokat, akik online szeretnének csatlakozni a 20. Verzióhoz.
