Bergendy Péter a második, 1956-hoz kapcsolódó történelmi thrillerét készítette el, a 2011-es A vizsga után most a Trezor-ral lép a közönség elé. Izgalmas rendezői kihívásnak éli meg a régmúlt világok megteremtését. A vizsga kiváló kritikákat kapott, de azért egy-két hibát felfedeztek benne. Bergendy megindokolta, hogy a budapesti utcák miért üresek szinte teljesen a filmben, illetve megmagyarázta, hogy 1957. december 24-én miért lehetett még mindig kiírva a ház falára az, hogy „Ruszkik haza!” Szót ejtett arról is, hogy A vizsga után miért nem dolgozott sokáig együtt Köbli Norbert forgatókönyvíróval.
Kulka János A vizsga című filmben (fotó: Vertigo Média)
A Trezor-nál azt tekintette a fő feladatának, hogy hiába játszódik a film nagyrészt egy helyszínén, az legyen szórakoztató, tempós és akciódús. A költségvetés A vizsgá-hoz hasonlóan most is alacsony volt, de pár dologból így sem engedett: „Azt kértem, hogy pont olyan szemüveget csináljanak, amilyet Münnich Ferenc belügyminiszter viselt. Mondtam, hogy pénz nem számít, csinálják meg. Aztán amikor kiderült, hogy ez 300 ezer forintba került, egy kicsit kínosan éreztem magam.”
„Mert ő a legjobb színész ma Magyarországon” - felelte Bergendy, arra a kérdésre, hogy miért Anger Zsolt játszotta el a főszereplőt, a belügyminisztérium trezorját feltörő lakatost. A rendező arról is mesélt, hogy a vizualitása miatt választotta helyszínnek a kőbányai sörgyár pincerendszerét, de aztán megszenvedett vele, „rémálom volt ott forgatni”- mesélte.
Bergendy már javában készül a Post Mortem című horrorfilmjére, mi is egy soroksári műteremben látogattuk meg őt, ahol éppen ruhapróbát tartottak. Korhű jelmezben, fehérre meszelt arccal álltak a rendező elé a statiszták. „Nem fog fröcsögni a vér, de azért lesz pár csúnya haláleset” - mesélte a Post Mortem-ről, amelyet klaszikus kísértethorrornak nevezett, a külföldi társak közül a Démonok között-et hozta fel, mint ami hangulatban közel áll hozzá.
Megkérdeztük, hogyan tervezni megjeleníteni a kísérteteket, CGI-val vagy inkább a régi módszerre, a sejtetésre esküszik-e, összefoglalta nekünk az 1918 és 1920 között játszódó horror történetét, majd arról is szót ejtett, hogyan próbálja megvalósítani, hogy a Post Mortem a világ bármely táján élvezhető legyen, ugyanakkor legyen benne némi sajátosan magyar íz is.
Képkocka a Démonok között című filmből (fotó: InterCom)
„Ez egy alacsony költségvetésű, nagy költségvetésű film" – fejtegette, vagyis amit látunk majd, az egy A kategóriás amerikai horrorfilmben is megjelenhetne, csak nekik ezt töredék pénzből kell megvalósítaniuk. Úgy érzi, hogy A vizsga és a Trezor után már elég tapasztalatot szerzett a feszültségteremtés terén, most azért izgul, hogy félelmet is tudjon generálni a nézőben. „Van azért egy menekülési útvonalunk, ha nem sikerül, majd azt mondjuk, hogy ez egy magyar művészfilm.”
A Post Mortem mellett egy távolabbi tervéről, a Mátyás király idejében játszódó Hadikurvák című történelmi filmjéről is mesélt pár mondatot, ugyanakkor nem hiszi, hogy a következő években egymást érik majd a nagyszabású magyar történelmi filmek a moziban. A nézők szerinte kegyetlenek, és ha nem kapják meg azt, amit várnak, a nagyszabású történelmi filmeknél például A Gyűrűk Urá-val vetekedő csatákat, akkor elpártolnak.
Felemlegettük még a szerintünk legjobban sikerült videoklipjét, amelyet az Up! együttes a Nap című számához készített, és amelyben az ötvenes évek amerikai sci-fijeit keresztezte az ötvenes évek magyar valóságával Kiderült, hogy ehhez kapcsolódóan is van egy remek egész estés filmötlete.
A Trezor-t november 4-én 19:45-kor adja le a Duna TV, a Post Mortem a tervek szerint 2020 őszén debütál a mozikban. A teljes beszélgetés meghallgatható itt, vagy az alábbi lejátszóra kattintva:
