Szokásos őszi versenynapját rendezte meg a Királyi Magyar Automobil Club száz éve a Svábhegyen, ami az előzetes tréning miatt két napon át állt a füstben és zúgott a motoros viadaltól. Eszméletlen bőrszerkók, sisakok és pilóták, valamint hihetetlen monstrumok jelennek meg a filmkockákon, de a helyszín is elképesztő, hiszen a 12. kerület olyan részeit látjuk, amelyek ma már teljesen beépültek, vagy másmilyen arcot mutatnak. Figyelemre méltó a technikai apparátus is, amit ekkor vetettek be először annak érdekében, hogy századmásodpercre pontosan jelezhessék a start idejét. Ezt külön is bemutatja a filmhíradó, amelynek kamerái több ponton is ott forogtak az ötkilométeres pálya szélén.
De nem csak a fővárosban készültek riportok, hanem országszerte is. Forgattak például Tatabányán, ahol a település egy másik, alig ismert turulmadaras emlékművét avatták ekkor, valamint Barcson, ahol a Széchenyi család szervezésében a birtok alkalmazottjaival sportversenyt rendeztek. A falusiak több sportágban próbálhatták ki ügyességüket, leginkább olyanokban, amelyek napi munkájukhoz közel álltak. Így a vadászok célba lőttek, a halászok evezősversenyt rendeztek, a csikósok pedig lóversenyben viaskodtak. Hasonlóan heves küzdelmet vívtak profi sportolóink ebben 1926 szeptemberében a németekkel és az osztrákokkal, akiket atlétikában és fociban is alaposan helyben hagytunk a régi Üllői úti Fradi pályán.
Hosszabb riportban mutatja be a szeptemberi összeállítás azt a száz éve korszerűnek gondolt növényvédelmi technológiát, amely ma már ijesztően és hihetetlenül hangzik. Arzénnel permetezett szőlőtelepet mutatnak be a képek, amelyek azt bizonygatják, hogy a szőlő fürtjei ily módon sokkal ellenállóbbak, mint a hagyományos rézgálicos kezelésű tőkéken termettek. Az indok mai szemmel szintén meglepő: nagy problémát jelentett ugyanis, hogy 1926 nyara különösen csapadékos volt, emiatt elszaporodtak a gombák és a kártevők a szőlőkben. A korabeli permetezési technológiák egyébként is sokkal lazábban kezelték a vegyszerek kérdését, így a kártevők ellen bevetettek ciánt, higanyt, nikotint és ólmot is. Ha pedig valakiben felmerült ezeknek az anyagoknak az emberre gyakorolt mérgező hatása, azt javasolták a szakirodalomban, hogy öblítsék le a gyümölcsöt higított sósavval.
