Mint azt Csortos Szabó Sándor producer, a MEC Entertaintment vezetője a pénteki forgatáson az MTI-nek elmondta, terveik szerint a filmből két változat is készülhet, egy tévéfilm és egy hosszabb, mozis változat.

"A film az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) gyerekpályázatán nyert pénzből forog, amelyhez a Magyar Televízió műsorgyártó kapacitással járul hozzá. Amikor elfogyott a pénz, akkor keresték meg a mi cégünket" - magyarázta a producer, hozzátéve: egyrészt megtartva a pályázati feltételeket, 2011. május 31-ig a Magyar Televízió fogja bemutatni az ötvenperces tévéfilmet, másrészt - ha úgy sikerülnek a felvételek - a filmszemlén bemutatnak egy úgynevezett rendezői változatot, amely akár hetven perces is lehet.

Csortos Szabó Sándor hozzátette, a cég Mátyássy Áron másik filmjében, a körülbelül 200 millió forintból készülő Víkendben is közreműködik. "A forgatás az idén elmaradt, miután a Magyar Mozgókép Közalapítvány leállította a szerződéskötéseket" - mondta a producer, reményét fejezve ki, hogy jövőre elkezdhetik a munkálatokat. "Most tulajdonképpen kipróbálhatjuk a Víkendet, hiszen azt ugyanezzel a stábbal és technikával forgatjuk" - jegyezte meg.

Mátyássy Áron, a film rendezője elmondta: eredetileg hagyományos adaptációban gondolkodtak, ám miután kiderült, hogy szűkösebbek az anyagi lehetőségek, új koncepciót kellett kitalálni. "Úgy éreztem, hogy az első, klasszikus adaptációhoz nélkülözhetetlen kosztümös világot ebből a pénzből nem lehet megcsinálni. És az is eszembe jutott, hogy Karinthy művei ma már másként hatnak, mint annak idején. Így beugrott a keretes szerkezet, vagyis az, hogy a Tanár úr kérem képei egy halál közeli utazás stációiként jelenjenek meg" - magyarázta az Utolsó idők rendezője.

Mátyássy Áron elárulta: mivel korábban nem ismerte mélyen az író munkásságát, számára is sok újdonságot hozott a film. "Rájöttem, hogy Karinthy egyáltalán nem ifjúsági író, akinek az iskolában tanították, hanem egy érzékeny, filozofikus gondolkodó. És arra is rá kellett döbbenni: a film szereplői nem kisgyerekek, hanem 16 éves kis felnőttek, akik próbálnak visszamenekülni a gyerekkorba" - vélekedett a rendező, hozzátéve: ennek megfelelően nem kisgyerekeknek készíti a filmjét. Mátyássy Áron ugyanakkor rámutatott arra, hogy a Harry Potter korában az ifjúsági kultúra is más, sokkal nagyobb a fiatalok ingerküszöbe, ezért éppúgy belefér a filmbe egy agyműtét látványa, mint a szürrealisztikus álomképek.

Látványtervezőnek a rendező Pater Sparrowt kérte fel, aki elmondta: a film látványvilágát alapvetően az anyagi lehetőségeik határozzák meg, de természetesen igyekeznek visszaadni Karinthy írásainak játékosságát vizuálisan is. "Azért is választottuk az egykori OPNI-t, mert itt mindent fel lehet venni, van műtő, színházterem, osztályterem és sok-sok folyosó, szép külső helyszínek" - hangsúlyozta Sparrow, aki szerint mivel korhű díszleteket nem engedhettek meg maguknak, inkább egyfajta emelkedettebb filmnyelvet kreáltak. "Ehhez persze kellett egy olyan operatőr, mint Győri Márk, és egy olyan vágó, mint Kovács Zoltán" - vélekedett, hozzátéve: nagyon eredményesnek érzi a forgatást.

A filmben Karinthy Frigyest egy erdélyi színész, Giacomello Roberto játssza, akire a Peter Strickland rendezte Varga Katalin balladája című filmben figyelt fel Mátyássy Áron. "Nyáron a Víkendhez keresett helyi színészeket, de sajnos a forgatás elmaradt. Októberben viszont kaptam tőle egy emailt, hogy lenne-e kedvem eljátszani Karinthy-t" - mesélte a színész, hozzátéve, eleinte fogalma sem volt, miért rá esett a rendező választása. "Aztán kiderült, állítólag nagyon hasonlítok az íróra" - tette hozzá a csíkszeredai színész, aki dédszüleitől örökölte olaszos nevét, s aki saját bevallása szerint nagyon szereti Karinthyt, a színművészeti felvételijére is az egyik írását vitte, A bukott férfit.

Hegedűs D. Géza, aki a híres matematika tanárt, Fröhlich tanár urat játssza, az MTI-nek arról beszélt, hogy két egykori tanáráról mintázta a szerepet, jellegzetes gesztusaikat beépítve játékába. Hegedűs D. Géza kiválónak nevezte Köbli Norbert forgatókönyvét, és arról is mesélt, hogy mennyire varázslatos, ugyanakkor félelmetes az OPNI-ban forgatni. "Itt van ez a gyönyörű épületegyüttes, amely folyamatosan pusztul. Hallani néha, ahogy egyik-másik ablak hirtelen megpattan és kitörik" - magyarázta a színész, megjegyezve: elszomorítja a tudat, hogy nemcsak az épület megy tönkre, de az itt felhalmozott tudás, szakértelem is széthullott.

Két szerepet is játszik Pindroch Csaba: ő alakítja a Karinthyt műtő Herbert Olivecronát és Müller tanár urat is. "Mindketten ugyanazt a hatalmasságot testesítik meg, így szerintem remek ötlet, hogy csak egy hajválaszték különbözteti meg a két karaktert" - mondta a színész, aki számos archív felvételt megnézett korabeli agyműtétekről, hogy tudja, miként kell viselkedni a műtőben.

Pindroch Csaba kiemelte: úgy véli, nagyszerű ötlet volt a két mű "összekeverése", hiszen azok a szorongások, amelyeket az ember gyerekként él meg, ugyanakkora intenzitással élednek fel felnőttkorban is. "Amikor egy-egy színházi vagy filmes produkció sikere miatt szorongok, ugyanazt érzem, mint annak idején, amikor nem készültem egy dolgozatra. Valószínűleg a halálos ágyamon is valami hasonlót fogok érezni, mint amikor megbuktam matematikából" - tette hozzá.