Látványos flashmobbal, zenével, kiállítással és filmvetítéssel veszi kezdetét a 6. Romani Film Fest, a budapesti Nemzetközi Cigány Filmfesztivál, ma este 18 órától az Örökmozgóban. 2009 óta minden évben mintegy negyven roma témájú filmet mutatnak be - ez idén sem lesz másként. A fesztivál mottója változatlan: hogy megértsük egymást.
Hagyományaikhoz híven idén is kerekasztal-beszélgetésekkel, filmekkel és koncerttel várják az érdeklődőket. Almási Tamás Tititá című dokumentumfilmje (olvasd el írásunkat a filmről) és a több nemzetközi díjjal elismert Ítélet Magyarországon című film is vetítésre kerül. A fesztivál célja, hogy a magyar és az európai cigány kultúra bemutatása mellett a közönség reális képet kapjon a hazai cigányság helyzetéről is. A filmek egyrészt olyan problémákat dolgoznak fel, amelyek az egész magyar társadalom fontos és aktuális kérdései, másrészt bepillantást engednek az európai cigányság életébe, kultúrájába, hagyományaiba.
Tititá előzetes
A rendezvény nyitófilmjeként Asbóth Kristóf 2015-ös, Védtelen áldozatok című dokumentumfilmjét vetítik május 29-én, este 8 órától. 1944 októberében előbb Nagyszalontán, majd Kötegyánban-Dobozon tömeggyilkosságot követett el az I. Magyar Páncélos Hadosztály Kémelhárítása – állítólag azért, mert az orosz-román szövetséges csapatokat zenével fogadták. A filmben egy asszony szólal meg, aki az anyja hasában volt még, amikor édesapját és nagybátyjait lelőtték.
A megnyitón és a zárón a részvétel ingyenes, a vetítéseken a jegyár 800 Ft. A teljes program itt érhető el.
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
