Újabb hazai klasszikusokat ad ki dvd-n a Mokép. A Jancsó Miklós 85. születésnapjára időzített megjelenés a mester 60-as években készült filmjeit érinti. Ezúttal négy lemez kerül a boltok polcaira: Oldás és kötés, Szegénylegények, Fényes szelek, Csend és kiáltás. A kiadó további, digitálisan felújított kiadványokat tervez, érdemes tehát helyet hagyni az otthoni tartóállványokon.

Tarr Béla filmjei után újabb magyar klasszikusokhoz nyúlt a Mokép kiadórészlege: ezúttal a napokban 85 éves Jancsó Miklós négy filmje kerül az üzletek polcaira. A 60-as évek első felének munkái (az Oldás és kötés és a Szegénylegények) mellett a 68-as párizsi diáklázadás ihlette Fényes szelek, valamint az első „hosszúsnittes” film, a Csend és kiáltás válik elérhetővé felújított, digitalizált formában. E két utóbbi lemezen helyet kapott még a Hősök tere című „szubjektív történelmi mese” első és második része is.

A kiadványokat bemutató sajtótájékoztatón Jancsó Miklós mellett az a Kende János volt még vendég, akinek az akkor már világhírű rendezővel való hosszú és gazdag együttműködése épp a Csend és kiáltás-sal indult, és aki most a film digitazilását is elvégezte. Kende már a Csillagosok, katonák forgatásán is közreműködött segédoperatőrként, és mint mondta: ott fúrta Jancsó akkori operatőrét, Somló Tamást, ahol csak lehetett...

Hogyan buktatta meg a veszprémi püspököt a Fényes szelek?

A fentiből is kitűnik: száraz tájékoztató helyett egy személyes hangvételű, anekdotákkal színezett közönségtalálkozó kerekedett a rendezvényből. Jancsó rögtön az elején világossá tette: egy ilyen megjelenéstől nekik nem lesz tele a pénztárcájuk, továbbá óva intette a jelenlévő ifjúságot attól, hogy filmmel, filmezéssel foglalkozzon – hacsak nem akarja, hogy „kilógjon a segge a gatyából”... Magának a digitalizálásnak, a felújított formában való hozzáférhetőségnek a ténye nem különösebben hozta tűzbe őt, mint mondta: ettől még ugyanaz a film marad, amit ő annak idején leforgatott. Kende János ellenben igen lelkesen beszélt a folyamatról, amelynek során korrigálhatja az apró hibákat, tökéletesítheti a filmek fény- és színvilágát.

A megkezdett sorozat a jövőben újabb művekkel bővülhet, például a már említett Csillagosok, katonák-kal. Erről megtudhattuk, hogy létezik egy rövidfilm-változata is, amelyet annak idején, Jancsóék tudta nélkül, a moszkvai tisztikar részére vágott össze a szovjet partner. Jancsó Moszkvában élő kritikus-ismerőse a sok utólagos kivágásra célozva mondta azt a mesternek: „tudtad, hogy nálunk te vagy a leghíresebb magyar rövidfilmrendező?”

A szintén jelen lévő Bacsó Péter a Fényes szelek kapcsán arra kérte Jancsót: mesélje már el, hogyan buktatta meg a veszprémi püspököt. A rendező felidézte a film azon jelenetét, amelynek során három majdnem meztelen lány egy szál miseruhában rohangál a veszprémi pöspöki vár falain belül. A stáb a forgatási engedélyt a püspökség jegyzőjétől kapta ugyan, ám a film bemutatója után kitört hatalmas botrány már magán a püspökön csattant, aki kénytelen volt lemondani a történtek miatt. Na és a jegyző? – kérdezték többen. Mire Jancsó: „ott volt végig, nagyon élvezte a forgatást...”