A Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotót szombat reggel érte a halál, a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti.
Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke, a Duna TV egyik alapítója. 1941. október 21-én, Budapesten született. A pannonhalmai bencés gimnáziumba járt, az itt töltött évek meghatározóak voltak számára, Lékiratok című önéletrajzi művében is sokat ír róla.
1960-ban fázisrajzolóként kerül a Pannónia Filmvállalathoz, itt ismerkedett meg három alkotóval, akik nagy hatással voltak rá: Nepp Józseffel, Kovásznai Györggyal és Macskássy Gyulával. "Nepp Józsefnek a képet, hangot és gondolatot egységben érvényesítő humorával, a Kovásznai György-féle festőszemlélettel, a képi gondolatokat egymás mellé fűző, rétegzett, míves kollázsanimációval és Macskássy Gyula jelszerűen tömör, tiszta ábrázolásmódjával. E háromféle felfogás nem kioltotta egymást, hanem sajátosan fonódott össze Jankovics Marcell későbbi munkáiban" – írja az MMA.
Jankovics Marcell a Műcsarnokban megrendezett kiállításon / Fotó: Balogh Zoltán, MTI
1965-ban rendezőnek nevezték ki a Pannóniában, Dargay Attiláva és Nepp Józseffel közösen készítették a Gusztáv című rajzfilmsorozatot. 1971-től a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban animációt oktatott. 1973-ban készült el első egészestés rajzfilmje, a János vitéz, amely magyar rajzfilmtörténeti mérföldkő. Négy meghatározóan fontos egész estés rajzfilmet készített: a János vitézt, 1981-ben a Fehérlófiát, 2002-ben jelent meg az Ének a csodaszarvasról, 2011-ben pedig Az ember tragédiája.
Egész estés munkái mellett rövidfilmeket is készített: a Sisyphus című munkáját 1974-ben Oscar-díjra jelölték, a Küzdők című rövidfilmje 1977-ben elnyerte a cannes-i filmfesztivál rövidfilmes Arany Pálmáját. 1977-ben kezdte el készíteni a Magyar népmesék sorozatot, a magyar népi vizualitás és gondolkodásmód az egész pályáját végigkísérte. Jelenleg is gyártás alatt van Arany János Toldijának animációs sorozat-feldolgozása, amiről 2020 elején mesélt nekünk részletesebben.
Jankovics Marcell, az életművét összefoglaló monográfia bemutatóján / Fotó: Nyirkos Zsófia
Grafikusi, könyvillusztrátori tevékenysége is meghatározó volt, képregényeket is rajzolt. Készített rajzfilmplakátokat, tervezett emblémákat, saját könyvein kívül illusztrált mesekönyveket és más szépirodalmi műveket. Számos hazai és nemzetközi díj, valamint számos magyar kitüntetés tulajdonosa: 1974-ben Balázs Béla-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 2007-ben Prima Pimissima díjat kapott, 2013-tól a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetés birtokosa, 2014-ben az elsők között ítélték meg neki művésztársai a Nemzet Művésze elismerést. 2014–2020 között a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, majd 2020-tól a Magyar Művészeti Akadémia tiszteletbeli elnöke lett.
Az MMA oldalán így emlékeznek róla: "Jankovics Marcell népszerűségét – a mindenki által ismert animációs filmjei mellett – közösségépítő, pozitív lelkiségének is köszönheti. Oldott előadói stílusa és magabiztos szakmai tudása miatt méltán lett közkedvelt, a magyar kultúra meghatározó személyisége."
