A Vadlovak – Hortobágyi mese tavaszi bemutatója a járványügyi fejlemények miatt sajnos elmaradt, de az ősz folyamán végre mozikba kerülhet Török Zoltán, a Vad Magyarország rendezőjének legújabb, éveken át készült természetfilmje. Most elkészült a film mozielőzetese.
A Vadlovak – Hortobágyi mese játékfilmeket idéző történettel és látványvilággal mutatja be a vadlovak és a hortobágyi puszta izgalmas világát, úgy, ahogyan azt még biztosan nem láttuk.
A lélegzetelállítóan szép Hortobágy védett területén, Pentezugban található a világ egyik legnagyobb vadló ménese. Az őshazájukban, Mongóliában a kihalás szélére került állatok fennmaradásában fontos szerepet játszik Magyarország, ahol a vadlovak háborítatlanul élhetnek a pusztán. Ide születik meg Cseppke, a vadlócsikó, aki hamarosan már szülei vezetésével vándorol a hatalmas mocsarakkal és kis ligeterdőkkel megtört végtelen rónaságban, ahol rókákkal, sasokkal és sok más állattal élnek együtt. A körülöttük lévő lenyűgöző világ viszont távolról sem veszélytelen: a vadlovak élete folyamatos küzdelem egymással és a természeti elemekkel.
Török Zoltán előző mozifilmje, a tíz évvel ezelőtt bemutatott Vad Magyarországmegváltoztatta, hogy miként tekintünk a saját környezetünkre, a minket körülvevő állatokra és tájra, és bebizonyította, hogy egy magyar természetfilmnek lehet milliós nézettsége is. Új filmje, a Vadlovak - Hortobágyi mese három évig készült a legfejlettebb technikákat felhasználva, immár játékfilmeket meghazudtoló költségvetéssel.
November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.