Minden filmnek megvan a maga életciklusa az első papírra vetett gondolattól a mozikban való bemutatásig, a fesztivál manager munkája jellemzően akkor kezdődik el, amikor egy alkotás már készen van, vagy nagyon közel áll a végleges változatához, hiszen a fesztiválok kész filmek alapján tudnak döntést hozni, hogy kell-e nekik a nevezett produkció. Előfordul persze – tette hozzá Vajda Katalin – hogy olyan változatot küldenek ki, amelynél a képi és hangi utómunka egy része még hátra van, de szerinte csak olyan verzió érdemes megmutatni, amelynél a befejezetlen utómunka nem von le lényegesen a film élvezetéből.

Az értékesítés megkezdéséhez pedig elengedhetetlen az angol feliratos megtekintő, illetve a marketing anyagok megléte. Kivételek persze mindig vannak, egy világsiker esetén, mint amilyen például a Saul fia volt, a potenciális vásárlók már jóval korábban elkezdenek érdeklődni a rendező következő filmje iránt, ez történt a Napszálltával is. És ugyanez megy végbe a fesztiválválogatók között is, egy nagy sikert aratott film után kiemelt figyelemmel kisérik, mivel áll elő legközelebb a rendező.

Az NFI közreműködésével megvalósuló filmszakmai podcastunk legújabb adásában kíváncsiak voltunk, hogy több évtizedes tapasztalattal a háta mögött Vajda Katalin vajon megérezte-e előre a Saul fia Oscarig tartó diadalmenetét, illetve az is kiderült, hogy az értékesítői szempontból, mi a legkönnyebben eladható kombináció: egy Nemes-Jeles László által rendezett horror. Tehát egy nemzetközileg ismert név egy világszinten közkedvelt zsáner keretein belül alkot. Az más kérdés persze, hogy erre a kombinációra a minimálisnál is kevesebb esély mutatkozik.

Műanyag égbolt

Érdemes tudni, hogy a legtöbb NFI támogatásával készült film fesztiváloztatását és nemzetközi értékesítését házon belül intézik, de arra is nyitottak, hogy az egyes produkciók jogai átkerüljenek olyan sales agentekhez, aki még inkább be vannak kötve a nemzetközi filmes világba. A Saul fiára és a Napszálltára a Sony Pictures Classics csapott le, és hogy egy frissebb példát is említsünk, az idei Berlinálén bemutatott Műanyag égbolt című animációs sci-fi nemzetközi forgalmazását a korábban több másik magyar filmet is megvásárló Films Boutique intézi.

A Műanyag égbolt esetén keresztül végig is vettük azt a folyamatot, hogyan egyengeti az NFI egy olyan film útját, amely világforgalmazóhoz kerül, a házon belüli sikertörténetekre pedig a Post Mortemet és a Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című szerelmi drámát hozták fel példaként. Bergendy Péter horrorját több mint száz országba sikerült eladni, illetve az is kiderült, melyik az a fontos piac, ahol szellemes filmeket egyáltalán nem vesznek. A Blokád lemaradt az Oscar-jelölésről, kíváncsiak voltunk, van-e fesztiválérdeklődés iránta, illetve Androsovits Klaudia arról beszélt, hogy magyar történelmi témájú filmeket kifejezetten nehéz külföldön értékesíteni.

Tényleg van presztizse a magyar filmnek a fesztiválokon? Reális elvárás, hogy minden évben legyenek hazai produkciók a három nagy fesztiválon, vagyis Cannes-ban, Berlinben és Velencében? Miért jó nekünk az, hogy a Berlinale fesztiválválogatója személyesen eljön Budapestre megnézni a friss magyar filmeket? A podcastben még számos téma szóba került, a filmes vásárok pörgős hangulata, az alkudozás menete, a pezsgőzések és bulik közben nyélbe ütött üzletek izgalma.

A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, illetve elérhető Anchoron, Spotify-on, iTunes-on, illetve más népszerű podcast-alkalmazásokban.