Kik hozták létre a Filmreform 2026 kezdeményezést? Kik ők, hogyan alakultak meg, belső késztetésből kezdtek neki a szervezésnek vagy felkérték őket? Mekkora mértékű a szakmai konszenzus a white papernek is nevezett javaslatcsomag mögött? Mi a következő lépés, hogyan folytatódik a párbeszéd a szakma és a kultúrpolitika között? Fontos tisztán látnunk ezekben a kérdésekben, ezért született meg a podcast, mert az ő munkájukkal és ezekben a hónapokban ölt formát a magyar film jövője, most emelkednek ki új és fontos szereplők. A teljes beszélgetés:
Kolozsi elmondta, ezzel a kezdeményezéssel egy újfajta, bázisdemokrácián alapuló, közös gondolkodást akarnak meghonosítani a filmszakmában. Hozzátette, emiatt régi rutinokat kell felülírni, és ez sokaknak nehéz lesz. Amiért mégis bizakodó: „Az új helyzet megértése a fiatal, harmincas generációnak megy a legkönnyebben. Itt vannak velünk, és fontos szerepük van a kezdeményezésben.” A munkájuk lényegét így foglalta össze: „Becsatornázunk és összefogunk véleményeket, nem pedig meghatározunk.”
Érzelmes egymásra találás
A május 8-i rendezvényen Nagy Ervin lelki támaszt is próbált adni, többek között azt ígérte a szakmának, hogy mostantól biztonságban vannak, és ezzel komoly érzelmeket váltott ki. Az elhangzott konkrét szakmai ígéretek kifejtése mellett a filmes közösség mentális állapotáról is kérdeztük két vendégünket.
„Nem csak a filmszakma, mindannyian traumatizálva voltunk, és ebből a traumából felébredve most kezdünk magunkhoz térni” – válaszolta Kolozsi. „Még azok is, akik az utolsó öt-hat évben dolgozhattak, mondjuk sorozatokat készítettek, azok is azt érzik, hogy valódi lehetőségekhez nem jutottak, nemcsak azok, akik teljesen ki voltak zárva a rendszerből. Olyan szinten traumatizált a szakma, hogy szinte nincs olyan, akik úgy érezné, valóban a helyén volt az elmúlt 16 évben. Azt csinálta, amit szeretett volna, úgy tanított, ahogy szerette volna, olyan filmet csinált, amit szeretett volna. Nagyon kevés embert tudnék mondani, akinek ez megadatott.”
Kolozsi László és mögötte a Filmreform 2026 többi kezdeményzője május 8-án / fotó: Baski Sándor
„A kerekasztal lényege, megteremteni a feltételeit annak, hogy a jövőben működni tudjon a dialógus szakma és politika között” – húzta alá Bagota, aki azon dolgozott, nehogy egy lakógyűléshez váljon hasonlóvá a rendezvény, ahol mindenki kibeszéli a frusztrációit, mert az egy „végtelen történet”. Ugyanakkor azt is kihangsúlyozta, nem maradhat el a traumafeldolgozás, fontos, hogy megtörténjen, mert az alapja a jövőbeli közös munkának. A Valan rendezője elmesélte, hogy próbálták szellemrendezőnek felkérni NER-közeli projektekbe, és hogy miért mondott újból és újból nemet.
Sokakat foglalkoztat a kérdés, Andy Vajna és Káel Csaba után szükség van-e egy újabb filmügyi kormánybiztosra. „A filmes ökoszisztéma nem csatornázható be egyetlen minisztérium alá, a Tarr Zoltán által vezetett kulturális minisztérium csak egy szegmensét fedi le. A gazdasági, a pénzügy-, és az oktatási minisztérium is felel ezért a területért. Ha van egy közvetítője a filmszakmának, akkor ennek a személynek átjárása kell hogy legyen a különböző minisztériumok között, ő nem lehet egyetlen minisztérium megbízottja” - érvelt Bagota a kormánybiztosi pozíció megtartása mellett.
A szakmai szervezetek szavazása szerint azonban a Káel Csaba által folytatott pozícióhalmozásnak véget kell vetni: „A kormánybiztos nem állhat az NFI élén, így tudod leválasztani a politikát a szervezetről.” Káel a kormánybiztosi pozíción túl az NFI elnöke és a nagyjátékfilmes döntőbizottság egyik tagja is volt.
Hogyan lehet igazságot szolgáltatni?
A podcastban számos konkrét, Nagy Ervintől származó ígéretet, illetve a white paperben leírt javaslatot megbeszéltünk. Többablakos filmtámogatási rendszer bevezetése, az SZFE autóniámájának visszaállítása vagy éppen a politikától fuggetlen döntéshozatal. Ezekből most egyet, a kultúrpolitikus által említett elszámoltatást emeljük ki.
„Ez az ügyészség, és a rendőrség feladata. Nehéz helyzet, amikor mindenről vannak számlák, és mindenről vannak szerződések” – figyelmeztetett Kolozsi. „A jogalap nélküli gazdagodást, a hűtlen kezelést és a csalást lehet bevenni, mint törvényi tényállást, ezeket lehet vizsgálni. A túlszámlázások olyanok, hogy vastagon fogott a toll, tehát minden le van papírozva. Bizonyos tételek támadhatóak, bizonyos tételek nem.”
„Az egyik főbűnösnek tekintett producer, aki a legnagyobb befolyással bírt az NFI működésére az utolsó öt évben, vigyázott arra, hogy minden le legyen papírozva, minden nagyon jogszerű legyen” – folytatta, majd az elszámoltatás jogi alapjait tisztázta. A jog nem az igazság és az igazságtalanság tengelyén áll, hanem a jogszerűségén. Azt vizsgálja, mennyire felel meg egy szerződés a jogszabályoknak, mennyire egyeztethető össze a működés a jogszabályokkal, és nem abból indul ki, hogy mennyire érzünk valamit igazságtalannak.
Nagy Ervin és a szakma képviselői május 8-án / fotó: Baski Sándor
A szakma által is támogatott átvilágítási folyamathoz a kormány részéről feketeöves szakértők kellenek, akik ráadásul a filmre specializálódtak – tette hozzá Bagota. Szerinte sok fog múlni azon, vajon lesznek-e olyanok a szakmából, akik pontosan látták, hol folyt el a pénz, és hajlandóak erről beszélni, mint ahogy az utóbbi napokban, a közszolgálati média néhány munkatársa is kiállt és beszélt a szervezet belső működéséről.
„Egyszer és mindenkorra meg kell tanulni, hogy ez közpénz. Eleve számon kérik a filmszakmán, hogy az oktatás és az egészségügy helyett a filmfinanszírozásba invesztáljon az állam közpénzt. Ennek a felelősségét minden rendezőnek, producernek és cégnek éreznie kell.”
Miért kell egyáltalán közpénzzel támogatni a filmgyártást? Mit tehet a filmszakma azért, hogy most ne a kulturális szférát korábban leuraló és kisajátító, most mi jövünk-mentalitás érvényesüljön? Érdemes visszahozni a 2010 előtti rendszert? Még számos témát érintettünk, és arról sem feledkeztünk meg, ami a hazai filmeket kedvelő nézőket alighanem a leginkább érdekli: a jelenleg zajló filmreformból hogyan következik az, hogy jobb magyar filmek fognak születni?
A teljes beszélgetés a lenti lejátszóra kattintva és a népszerű podcast alkalmazásokon keresztül hallgatható, a korábbi adások Spotify-on és az Apple Podcast oldalán is elérhetők. A mozgóképes rendszerváltásról szóló beszélgetéssorozatunk első része itt érhető el.
