Pressburger Imre 120 évvel ezelőtt, 1902. december 5-én, Miskolcon született, később Michael Powell rendező egyenrangú alkotótársaként, az Archers produceri cég tagjaként, Emeric Pressburger néven vált világhírűvé.

Lakhelye, állampolgársága és hovatartozása háborúk, békeszerződések és a gerjedő antiszemitizmus miatt többször is változott, de egyébként is nagy utazó, igazi világpolgár volt. Hogy alakult Pressburger fiatalsága az üldöztetés és a kozmopolita ambíciók közepette? Életműve az Egyesült Királyságban teljesedett ki, de beszélgetésünkben kitérünk a korai évekre is, kiderül többek között, hogy Pressburgernek mi törte látszólag derékba a prágai egyetemi éveit, és hogy milyen rendezőkkel dolgozott együtt a két világháború közti Németországban.

Blimp ezredes élete és halála / Vágyak szigete / Diadalmas szerelem / Piros cipellők

Pressburger életművének megkerülhetetlen sajátossága, hogy párban, sőt nagyobb alkotói közösségben, rendre visszatérő színészekkel és operatőrekkel dolgozott. Miként volt egymásnak tökéletes ellensúlya a miskolci magyar zsidó és az ízig-vérig angol úriember? Hogyan alapozta meg Pressburger már a forgatókönyvben a vizualitás szabad kibontakozását? Hasonlítható-e a páros munkamódszere a mai nagyokéhoz, a Dardenne vagy a Coen testvérekhez? Billy Wilder alaptézisére hagyatkozva megfejtjük a sikeres együttműködés titkát.

Powell és Pressburger párosa a második világháború alatt, a brit hadviselés csúcsán teljesedett ki. Mivel az angol kormány a filmművészetet a társadalmi éberség és a harci morál fenntartásában fontosnak vélte, a propagandisztikus aspektusok az Archers filmjeiből sem maradhattak ki. Hogyan lehetnek ezek a filmek a kor politikájának, a világvége ellen küzdő birodalomnak egyszerre kritikái, karikatúrái és reklámjai?

Babos Anna, Varga Dénes és Muszatics Péter

A Blimp ezredes élete és halála, a Vágyak szigete, a Diadalmas szerelem és a Piros cipellők című filmekről részletesebben is szót ejtünk, forgatási anekdotákat, visszatérő tematikus és formai motívumokat egyaránt elemezve. Kiderül, melyik film forgatásán evett magyar szalámit Michael Powell, hányféleképpen jelenik meg az otthontalanság és a sodródás a filmekben, és hogy mi a jelentősége annak, hogy a háborút megjelenítő filmek következetesen kerülik a csatajelenetek és az erőszak ábrázolását.

Az Archers filmjei sokáig csak fekete-fehérben, megrövidítve, televízión voltak láthatóak. Más archivisták és kurátorok mellett, Martin Scorsese és vágója, Thelma Schoonmaker, Michael Powell özvegye is rengeteget tettek azért, hogy a filmek eredeti esztétikai minőségükben jussanak el a retrospektív vetítések vásznaira. A podcast során az életműben látható hihetetlen színeket és látványvilágot is kielemezzük, ennek kapcsán kitérve a Powellt és Pressburgert foglalkoztató megannyi kettőségre, a valóság és mese, a történelem és pszichológia egymást erősítő pólusaira.

A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, illetve elérhető Anchoron, Spotify-on, iTunes-on, illetve más népszerű podcast-alkalmazásokban. Az évforduló alkalmából interjút készítettünk Emeric Pressburger unokájával, Kevin Macdonald Oscar-díjas rendezővel, amely ide kattintva olvasható.

címlapi kép: Emeric Pressburger, Michael Powell és Brian Easdale a Piros cipellók forgatásán