A vonaton játszódó Mesterjátszmát produceri felkérésére vállalta el, elmondja, mi fogta meg a Fonyódi Tibor által írt treatmentben, ami Tibor Stephen Zweig Sakkjátszmáját „porolta le.” Fonyódi egy hét alatt írta meg az első treatmentet, Barnabás viszont fél évig dolgozott a forgatókönyvön. Az ötletelésben a film operatőre, Másik Szőke András is részt vett. „Bizonytalan terület volt a krimi, az akciófilm, az idősíkok és a tér keverése, kellettek az ő ideái” – ahogy feleségére és állandó munkatársára, Lisztes Lindára is szüksége volt, aki a „lágyság, humanizmus, a finom rezdülések” oldaláról segített be neki.
A film ,,kulisszáját” 1956 adja, ennek kapcsán személyes kötődéseiről kérdeztük, gyerekkori történelemtanára és a tőle kapott szamizdatok, valamint Bereményi Géza neve is felmerült, ráadásul nem is csak az Eldorádó, hanem legutóbbi közös szereplésük, a Bereményi kalapja című dokumentumfilm kapcsán, aminek forgatása idején Barnabás még a Mesterjátszma forgatókönyvén dolgozott. ,,Mindig lenyűgözött, hogy mennyire fontos neki, és mennyire misztikusnak tartja az összes szereplőjét.” Barnabás elmondja, hogy miért tartja a magyar történelem különleges pillanatának ’56-ot és azt is, miért zavarják a különböző aktuálpolitikai prizmákon keresztül történő értelmezései.
Az Akik maradtak egészen az Oscar-díj szűkített listájáig jutott el. Milyen elvárosok, elképzelések voltak benne ezután a következő filmje kapcsán? ,,Semmi sem úgy történt, ahogy gondoltam, vagy reméltem.” Optimista volt, rengeteg filmtervet adott be a Filmintézethez, de nem gondolta volna, hogy pont a nem saját ötletén alapuló Mesterjátszma lesz a következő, ami elkészíthet. ,,Ettől még büszke vagyok rá, mert ehet, hogy nem az én fogantatásom, de a nevelt fiam, a saját fiam a film.”
A Mesterjátszmában Hajduk Károly, Váradi Gergely és Varga-Járó Sára is kulcsszerepet játszik, a rendezőtől azonban megtudjuk, hogy hármójuk közül szerinte kinek is a „filmje” ez igazán. A Mesterjátszmának erős a képi világa, tele van vizuális trükkökkel, így nem kerülhetjük el a film látványvilágának kivesézését sem, amit a kezdet kezdetén még a Sin City-hez hasonlóan képzeltek el. A sakkot korábban nem nagyon ábrázolták „szexinek”, ezen a Vezércsel változtatott, nekik éppen ezért olyan megoldásokat kellett találniuk, amiket a Netflixes sorozatban még nem láttunk.
Barnabás gyerekszínészként kezdte, a Harlekin, Cilinder Gyerekszínház, Földessy Margit Drámastúdiója fontos állomások voltak életében. Visszaemlékszik rá, hogyan alakult 20 évvel ezelőtt a Momentán improvizációs társulat, amit idén nyáron hagyott el. Az improvizációnak viszont a filmkészítés több szakaszában is fontos szerepe van számára, felfedi munkamódszerét, és az is, hogy a Mesterjátszmában hogyan alkalmazta.
,,Magyarországon rendezőként ha filmeket akarsz csinálni három-négy évente, azért minden nap reggeltől-estig küzdeni kell” – szeretne külföldön is dolgozni egyszer, de nem keresi „eléggé proaktívan” a lehetőséget, menedzsere sincs. Producer szakon végzett, de saját munkái mellett Szirmai Márton filmjeiben tölti csak be ezt a szerepet, elmondja miért.
Számos sikeres kisjátékfilm fűződik a nevéhez, mint például a Susotázs és az Újratervezés, kiderül, hogy miért próbál mégis csak a nagyjátékfilmekre koncentrálni az elmúlt években. Barnabás természetesen tele van tervekkel, mesél sorozatötleteiről, valamint arról, hogyan állnak most az olyan filmtervei, mint a Hofi és a Hoppárézimi!.
A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, elérhető a népszerű podcast alkalmazások keresztül, illetve ezeken a felületeken találjátok meg az adásainkat: Spotify, iTunes és Google.
A podcastban a Mesterjátszma filmzenéje hallható, zeneszerző: Keresztes Gábor.
