A vetítéseket számos családi és gyermekprogram kíséri: a készülődés jegyében már május elejétől számos városban rajzpályázatot hidetnek a mozik a kicsiknek, a legjobban sikerült alkotásokból pedig kiállítást rendeznek a Gyermeknapi Rajzfilmünnepen. A programokat úgy állították össsze, hogy senki se távozzon üres kézzel: minden ügyességi és pontgyűjtő verseny résztvevője kap majd egy-egy apróságot. A Rajzfilmünnep különböző helyszínein május 29-én számos játék, kvíz és kézműves foglalkozás várja a családokat.
A Rajzfilmünnep kiemelt eseménye a Bogyó és Babóca – 13 új mese című film előbemutatója - az Antonin Krizsanics rendezte gyerekfilm. Bartos Erika mesehősei, Bogyó, a csigafiú és Babóca, a katicalány elválaszthatatlan barátok, sok kedves kalandon keresztül közösen felfedezik az őket körülvevő világot. A kedves rövid történetek a legkisebbek számára érthetően közvetítenek olyan értékeket, mint az önzetlenség, türelem, kitartás és a természet szeretete.
Bartos Erika és a Kedd együttműködése 2009-ben kezdődött, amikor a Bogyó és Babóca mesék százezres eladási példányszámukkal elnyerték a “2009 legnépszerűbb mesekönyve” címet, majd 2010-ben elkészült a Bogyó és Babóca mesék első 13 része. A több tucat különböző hangon megszólaló szereplőnek Pogány Judit, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő kölcsönözte a hangját, az aláfestő zenét pedig az óvodás és kisiskolás gyerekek kedvenc zenekara, az Alma zenekar szerezte.Az eredetileg televízióra készített sorozatot a Kedd rendhagyó módon mozikban indította útjára, és már az első vetítések után olyan kultusz alakult ki a gyerekek körében, amire hosszú ideje nem volt példa. A 2010-es év negyedik legnézettebb magyar mozifilmje lett a Bogyó és Babóca, több mint 30.000 nézővel. A sorozatot később a Minimax rajzfilmcsatorna bemutatta televízión is, és azóta már négy környező országban is nagy sikerrel játssza. Az újabb, második sorozat (Bogyó és Babóca – 13 új mese) moziváltozata a tavalyihoz hasonlóan a műfaj kezdeteit idéz, az egymást követő rövid epizódok jól érthetők a legkisebbek számára is: fontos szempont volt a mese készítésénél, hogy közvetlenül a gyermekekhez szóljon. Nem alkalmaztak bonyolult animációs megoldásokat, helyette inkább arra törekedtek, hogy a vásznon megjelenő rövid történetek jól érthetők legyenek.
A teljes egészében önerőből, állami támogatás nélkül készült produkció első 13 részét már öt európai országban láthatják a gyerekek, valamint az egyik legismertebb mesecsatorna is vetíti. Jelenleg tárgyalások folynak a kínai fordításról és sugárzásról is. A folytatáson ugyanaz a csapat dolgozott, amely a sorozat első részein; Krizsanics Antonin rendezte, az Alma együttes írta a zenét és Pogány Judit kölcsönözte a hangját az erdőlakó bogaraknak, valamint mesélte el hétköznapjaik történetét.
A programot beharangozó keddi sajtótájékoztatón M. Tóth Géza animációs rendező, a stúdió vezetője elmondta: a rajzfilmkészítés egy-két műhelyen kívül nagyjából megszűnt Magyarországon, pedig olyan animációs örökségünk van, ami régen világhírűvé tette a magyar meséket. "Ezzel az ünneppel szeretnénk megmutatni, ma is vannak olyan kiváló és tehetséges művészek Magyarországon, akiknek munkájára most is érdemes odafigyelni" - fogalmazott. A stúdió vezetője arról is beszélt, hogy ezzel a kezdeményezéssel szeretnének hagyományt teremteni. A szervezők a Magyar Televízióval együttműködve, annak archívumából kiválasztottak jó néhány régi klasszikus mesét, mesesorozatot, a mozik szabadon válogathatnak ezekből és színesíthetik velük műsorkínálatukat a fesztivál napján.
Az Országos Gyermeknapi Rajzfilmünnep hivatalos honlapja a www.rajzfilmunnep.hu.
