Enyedi Ildikó filmjének vetítései továbbra is teltházasak
Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről először a 67. berlini filmfesztiválon mutatkozott be a közönség előtt, ahol három másik díj mellett elnyerte a fesztivál legfontosabb elismerését, az Arany Medvét. Ezt követően március 2-án került a hazai mozikba, az érdeklődés iránta pedig máig töretlen: alig egy hónap alatt 50.000-en látták, és továbbra is számos moziban vetítik országszerte. Budapesten jelenleg a Cinema City Allee, Corvin, Művész, Puskin, Tabán, Toldi és az Uránia Nemzeti Filmszínház vetíti.
Eddig a filmet Budapest mellett Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szentendre, Szolnok, Veszprém, Győr, Sopron, Szarvas, Békéscsaba, Jászberény, Kecskemét, Szombathely, Zalaegerszeg, Martfű, Gyöngyös, Sárospatak, Miskolc, Veszprém, Cegléd, Nagykanizsa, Nyergesújfalu, Kisvárda, Nagykőrös, Salgótarján, Szekszárd, Tiszaújváros, Makó, Eger, Kisújszállás, Visegrád, Balatonfüred, Tapolca, Bölcske, Szigetszentmiklós, Balassagyarmat, Berettyóújfalu, Kiskunhalas, Celldömölk és Pápa közönsége ismerhette meg. Különösen nagy érdeklődés mutatkozott azokra az előadásokra, amelyekre valamelyik alkotó elkísérte a filmet, és a vetítést követően válaszolt a nézői kérdésekre.
Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas, Érdemes művész filmjeivel több, mint negyven hazai és nemzetközi díjat nyert el korábban, szerepelt Cannes-ban (Az én XX. századom, Arany Kamera díj a legjobb elsőfilmnek), Velencében (Bűvös vadász, Tamás és Juli), Locarnóban (Simon mágus, a Zsűri különdíja) és más meghatározó fesztiválokon. Legutóbbi munkája az HBO-n nagy sikerrel játszott Terápia című sorozat volt, amelyet Gigor Attilával közösen rendezett.
„A nyers valóság és a misztikum keveredése önmagában is izgalmas alap, a film ereje azonban mindenekelőtt az érzelmek fokozásában és az apró gesztusokban rejlik. A gallér igazítása, az elejtett toll, az ujjdobolás, a hátrasimított haj - mind olyan pillanatok, amelyektől a szereplők hús-vér embernek tetszenek."
A film az Inforg-M&M Film gyártásában, a Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producerei Mécs Mónika (Konyec, Kaméleon, Pánik, Csak a szél, Csicska), Muhi András (Rengeteg, Dealer, Womb – Méh, Csak a szél), valamint Mesterházy Ernő (Konyec, Liliom ösvény), operatőre Herbai Máté (A nyomozó, Utolsó idők, Kút). Magyarországon forgalmazza a Mozinet.
November 13-án rendezik meg az Urániában a Nemzeti Filmintézet elsőfilmeseket támogató pályázata, a 11. Inkubátor pitchfórumát, ahol tíz alkotó fogja prezentálni terveit. Idén hét játékfilm, két dokumentumfilm és egy rövid animáció közül választja ki a szakmai zsűri és a közönség az öt nyertes projektet, amelyek megvalósításra kerülnek. Idén is bemutatjuk az alkotókat és filmterveket.
Nemes László 11 évvel a Saul fia sikere után, első francia nyelvű filmjével tért vissza a cannes-i filmfesztivál versenyprogramjába. Új filmje, a magyar mozikba november 12-én érkező Moulin a francia történelem ikonikus alakjának utolsó napjairól szól, az ellenállás vezetőjét a lyoni mészárosként elhíresült Klaus Barbie próbálja könyörtelen eszközökkel megtörni.
Tasnádi István egy polgári lakásban zárta össze Molnár Áront, Lengyel Tamást, Mucsit Zoltánt és Staub Viktóriát. Október 22. óta látható a mozikban, Az örökség egy fokozatosan kinyíló kamaradráma, ami időskori magányról, transzgenerációs traumákról és terhelt családi viszonyokról mesél, néhol a kisrealizmus eszközeivel, máskor harsány műfaji elemekkel.
Átalakulóban a magyar filmszakma. A kormányváltás új helyzetet teremtett, alulról szerveződve, közel negyven filmes szakmai szervezet részvételével létre jött a Filmreform2026, Nagy Ervint kinevezték kultúráét felelős államtitkárnak, Petrányi Viktória filmreformért felelős miniszteri biztosként ad irányt a reformoknak.