Enyedi Ildikó filmjének vetítései továbbra is teltházasak
Enyedi Ildikó filmje, a Testről és lélekről először a 67. berlini filmfesztiválon mutatkozott be a közönség előtt, ahol három másik díj mellett elnyerte a fesztivál legfontosabb elismerését, az Arany Medvét. Ezt követően március 2-án került a hazai mozikba, az érdeklődés iránta pedig máig töretlen: alig egy hónap alatt 50.000-en látták, és továbbra is számos moziban vetítik országszerte. Budapesten jelenleg a Cinema City Allee, Corvin, Művész, Puskin, Tabán, Toldi és az Uránia Nemzeti Filmszínház vetíti.
Eddig a filmet Budapest mellett Debrecen, Kaposvár, Miskolc, Nyíregyháza, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szentendre, Szolnok, Veszprém, Győr, Sopron, Szarvas, Békéscsaba, Jászberény, Kecskemét, Szombathely, Zalaegerszeg, Martfű, Gyöngyös, Sárospatak, Miskolc, Veszprém, Cegléd, Nagykanizsa, Nyergesújfalu, Kisvárda, Nagykőrös, Salgótarján, Szekszárd, Tiszaújváros, Makó, Eger, Kisújszállás, Visegrád, Balatonfüred, Tapolca, Bölcske, Szigetszentmiklós, Balassagyarmat, Berettyóújfalu, Kiskunhalas, Celldömölk és Pápa közönsége ismerhette meg. Különösen nagy érdeklődés mutatkozott azokra az előadásokra, amelyekre valamelyik alkotó elkísérte a filmet, és a vetítést követően válaszolt a nézői kérdésekre.
Enyedi Ildikó Balázs Béla-díjas, Érdemes művész filmjeivel több, mint negyven hazai és nemzetközi díjat nyert el korábban, szerepelt Cannes-ban (Az én XX. századom, Arany Kamera díj a legjobb elsőfilmnek), Velencében (Bűvös vadász, Tamás és Juli), Locarnóban (Simon mágus, a Zsűri különdíja) és más meghatározó fesztiválokon. Legutóbbi munkája az HBO-n nagy sikerrel játszott Terápia című sorozat volt, amelyet Gigor Attilával közösen rendezett.
„A nyers valóság és a misztikum keveredése önmagában is izgalmas alap, a film ereje azonban mindenekelőtt az érzelmek fokozásában és az apró gesztusokban rejlik. A gallér igazítása, az elejtett toll, az ujjdobolás, a hátrasimított haj - mind olyan pillanatok, amelyektől a szereplők hús-vér embernek tetszenek."
A film az Inforg-M&M Film gyártásában, a Filmalap 420 millió forintos gyártási támogatásával készült. Producerei Mécs Mónika (Konyec, Kaméleon, Pánik, Csak a szél, Csicska), Muhi András (Rengeteg, Dealer, Womb – Méh, Csak a szél), valamint Mesterházy Ernő (Konyec, Liliom ösvény), operatőre Herbai Máté (A nyomozó, Utolsó idők, Kút). Magyarországon forgalmazza a Mozinet.
A Filmhu és az NFI közreműködésében készültő Filmgyár podcast adásaiban a hazai mozgóképipar, a filmfinanszírozás és a filmgyártás szakterületeiről beszélgetünk filmesekkel és a Filmintézet szakembereivel.
November 15-én kilencedik alkalommal rendezik meg az Inkubátor Program pitchfórumát. Mi pedig szokásunkhoz híven egyenként bemutatjuk az alkotókat és filmterveiket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
