A Buharov testvérek alkotása az art-house filmek szerelmeseinek ismét egy olyan filmélményt nyújt, ahol az irónia és a tanító szándékú humor, a hétköznapok problémáit is feldolgozva, párhuzamos dimenziókat nyit a mentális felfrissülés érdekében. A Melegvizek országa története egyszerre szimbolizálja az egymással ellentétes ideológiák kereszttüzében vergődő világunk kilátástalanságát, de egyben egy reményteljesebb jövő felé is mutat, ahol a zöld anarchizmus által, az emberiség szebb jövő elé nézhet. A Buharovok, akik ezúttal az emberen túli világ hírnökeivé válnak, ösztönös világukat egyfajta csendes poézissel vegyítve vezetik el a nézőt a Meleg Vizek Országába és a történetmesélés új dimenziói felé.
A film szinopszisa azzal a kérdéssel indít, hogy kaktusszá változtatható-e az ember? Egyáltalán, meddig tágítható az emberi tudat? A film szereplői egytől egyig utat keresnek egy hitehagyott világ útvesztőiben, hogy alternatív csatornákon keresztül más és más létformákig jussanak el, megváltva ezzel létük elviselhetetlenségét. Legyen az pszichofarmakológia, tudattágítás vagy ayahuasca, egytől egyig hozzásegíti őket, hogy elszakadjanak a hierarchián alapuló értékrendtől és felszabadítsák öntudatukat az elnyomás alól. Az új forradalom végül a tanító növényeken és mester-palántákon keresztül érkezik el hozzájuk.
A Melegvizek országa (a Buharov testvérek eddigi filmjeihez hasonlóan) számos producer példaértékű összefogásával készült. Főszereplője Szabó Domokos, további szereplői Török-Illyés Orsolya, Hajdu Szabolcs, Péva Ibolya, Bagdiné Kovács Mária, Nyitrai Illés, Horváth László, Fátyol Hermina, Réti Iringó, Cserhalmi György, Thuróczy Szabolcs, Kecskés Karina, Székely Rozália, Hajdu Lujza, Hajdu Zsigmond, Nagy József, Franz Wruss, Paizs Miklós, Gut István, Bagdi István, Hernádi Csaba, Antal Géza, Takács Máté, Igor Lazin, és még sokan mások.
