A tartalomból:
FASSBINDER ÖRÖKSÉGE
A 33 éve elhunyt Fassbinder szűk másfél évtized alatt több mint 40 mozgóképet alkotott, és mellette ott volt még a színház, illetve egy befejezetlen regény is. A felfokozott, mániákus alkotóvágy (közléskényszer) nem szült fércműveket – a Fassbinder-életműben a kevésbé jelentős opusok is zseniálisak – és úgy tűnik, nem fog rajtuk az idő.
- Schreiber András: Kamikaze (Fassbinder 70)
- Forgách András: Intenzitás (Fassbinder esete a mozival)
HIROSHIMA ÁRNYAI
A japán kapituláció minden médiára kiterjedően tabunak minősítették az atombomba illetve a civil áldozatok nyílt ábrázolását is: Japán lakossága így 1952-ig még híradófilmekből sem, kizárólag szóbeli beszámolókból értesülhetett a pusztítás tényleges mértékéről.
- Andorka György: Bolygó árnyak (A Hiroshima-tabu – 2. rész)
- Pusztai Beáta: Kísértetjárás (Hiroshima az animében)
MAGYAR MŰHELY
A kortárs magyar szerzői filmben a magyar táj igen gyakran jelenik meg a civilizáció és a barbárság határvidékeként: valóban „vadkeletté” váltunk, vagy a filmrendezőink látják ilyen reménytelennek a magyar társadalmat?
- Sághy Miklós: Gonosz vadkelet (Magyar ugar)
- Várkonyi Benedek: Veszettek és elveszettek (Beszélgetés Goda Krisztinával)
A GYŰLÖLET KÖREI
II. világháború ideológiai traumája által leginkább terhelt Németország őrlő bűntudata kortárs filmjeikben is minduntalan felszínre tör. Nem csak a nagyszabású történelmi „eposzokban” (A bukás – Hitler utolsó napjai), de a napjainkban játszódó alkotásokban is: A hullámban (2008) egy középiskolai osztály hoz létre egy kísérleti jellegű, majd egyre veszélyesebb formát öltő fasiszta közösséget, míg az Oh Boy (2012) főhőse előbb egy filmforgatáson, később egy alkoholmámoros visszaemlékezésben találkozik a holokauszt kísértő emlékével.
- Csiger Ádám: A gyűlölet vonzásában (Neonácik mozivásznon)
- Petz Anna: Kísért a múlt (Német neonáci filmek)
VASEMBEREK
Mára minden fehér folt eltűnt a térképről, a jelen kalandorainak nem maradt más hátra, mint ugyanazokat az útvonalakat gyorsabban, nehezített körülmények közt – védőfelszerelések és oxigénmaszk nélkül, gúzsba kötve – teljesíteni, vagy alternatív ösvényeket keresni. A filmek sugallatával szemben a természet ma sokkal inkább az extrém erőpróba, mint az önfelfedezés színtere.
- Baski Sándor: Útmutatók önkínzáshoz (Teljesítményfüggők)
- Nevelős Zoltán: „Mert ott van” (Baltasar Kormákur: Everest)
- Simonyi Balázs: Fuss el véle! (Futófilmek)
FRANCIA VÉR
Gaspar Noé a fizikai erőszakon túl a perverziót, a szexuális erőszakot megtestesítő karaktereinek ábrázolásakor a nézőre bízza a gondolkodást: nem is hasonlítható a „francia extrémek” mondvacsinált motivációkkal szabadon eresztett szadista gyilkosaihoz. Noé testközelbe hozott vad vízióinak minden alakja egyszerre univerzális és megismételhetetlenül egyszeri.
- Pernecker Dávid: Az üresség állapotai (Gaspar Noé)
- Gyenge Zsolt: Arcon spriccel a 3D (Gaspar Noé: Szerelem)
- Ádám Péter: A gúzsba kötött kamera (Vichy-korszak: a francia mozi különös aranykora)
FESZTIVÁL
- Morsányi Bernadett: Menekülés az érzelembe (Török filmek)
- Ruprech Dániel: Hova tovább (Szemrevaló/Sehenswert)
KÍSÉRLETI MOZI
- Lichter Péter: A képguberáló magánya (Found footage filmek)
TELEVÍZIÓ
- Pernecker Dávid: A hálózat csapdájában (Sam Esmail: Mr. Robot)
- Kránicz Bence: Párizs retró (Papp Gábor Zsigmond: Ketten Párizs ellen)
FILM/REGÉNY
- Varró Attila: Sebhelyeslelkűek (John Pearson: The Profession of Violence)
- Simor Eszter: Dupla egó (Brian Helgeland: Legenda)
KRITIKA
- Soós Tamás: Túllőttek a célon (Mátyássy Áron: Víkend)
- Teszár Dávid: Emlékezni a felejtés korában (Ciro Guerra: A kígyó ölelése)
- Baski Sándor: Izlandi magány (Dagur Kári: Fúsi; Baldvin Zofoníasson: Akváriumban élni)
A Filmvilággal féláron mehetsz a Cirkó Moziba! (Részletek a Krónika rovatban.)
A Filmvilág már az interneten (dimag.hu) is előfizethető és olvasható!
