A beszélgetés témája a filmigazgatás, azaz az állam teljes filmipari szerepvállalásának elemzése volt, kiterjedve a támogatási rendszerre, a gyártásra, a forgalmazásra és a jövő szakembereinek oktatására.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az aktív állami jelenlétet igazolják azok a sikerek, amelyeket a három Oscar-díjban – a Saul fia, a Mindenki és Sipos Zsuzsanna díszlettervező kitüntetésében – látnak kicsúcsosodni. Hangsúlyozták, hogy az állami támogatás nem csupán az egyes filmek finanszírozásával, hanem az iparági környezet megteretésével és a nemzetközi filmgyártást biztosító kapcsolatokat megteremtő studiók építtetésével is segíti a magyar filmszakma eredményeit. 

Az évtizedes tapasztalattal rendelkező Hábermann megvilágította a rendszerváltás előtti stúdiórendszer körülményeit, majd a kilencvenes-kétezres évek vitáktól, változó szabályozásoktól terhes átmeneti időszakát járták körül a beszélgetőpartnerek. Meghatározó pontként kiemelték a Magyar Mozgókép Alapítvány és jogutódai a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Magyar Nemzeti Fimalap, illetve a Nemzeti Filmintézet megalakítását, 2004-es filmtörvényt, valamint a Nemzeti Filmiroda felállítását.


Ezt követően a szakképzésről, a filmes szakemberek oktatásáról és megélhetésük biztosításáról esett szó. A szakképzésből ugyan kiváló hozzáértésű magyar stábtagok kerülnek ki, azonban több probléma is felmerül. Egyrészt, mint arra Gelley felhívta a figyelmet, hiába kerül ki a MOME-ről sok rendezőtehetség, nagy a szakemberhiány az animációban, különös tekintettel az animátorokra és a kifestőkre. Az alkotást nehezítő jelenség eszkalációjaként a Pannónia Filmstúdió megszűntét jelölte meg a MOME óraadója. Novák is megerősítette, hogy vannak akadályok az utánpótlásban, a sminkesek képzése például kiváltképp költséges.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a szakemberképzésnél szabályozott tanmenet helyett fontosabb a mester minél nagyobb szakértelme, ami ugyanakkor értelemszerűen együtt jár azzal a problémával, hogy munkái nehezen összeegyeztethetőek a tanítással. Ugyanakkor a szervezett képzésből sincs hiány, az NFI például felmérte, hogy a nemzetközi piacon nagy igény van a díszletrajzolókra, ezért ilyen szakot indítanak is a MOME-n.

Végezetül a producerképzés gyakorlati aspektusait emelték ki, a jogi ismeretek fontosságát. 

Címlapfotó: Kollarik Tamás