Elsőként Török Zoltán filmrendező beszélt a versenybe válogatás menetéről, és a legfontosabb tapasztalatokról. A nevezett 36 alkotás közül 4-5 filmet sikerült gyors egyetértésben kiválasztani, a maradék 3-4 bejutott film kapcsán alakult csak ki némi vita.

Török Zoltán – rendező lévén – elsősorban filmes szemmel nézte végig a kategória filmjeit, ezért inkább a formanyelvi megoldások kerültek előtérbe az értékelése során. „Ez volt az első alkalom, hogy előzetes szűrés nélkül láthattam a kategória filmjeit, és be kell vallanom, sokkal rosszabbra számítottam.” „Általános tendencia volt az igényességre való törekvés, és külön öröm volt látni, hogy sok filmnyelvi megoldást vesznek át a rendezők a játékfilmes eszköztárból.”- mondta a rendező.

Sok jó témát találtak a mezőny filmjeiben, ám Török megjegyezte, hogy éppen a témaválasztás miatt, szinte egyik sem állná meg külföldön a helyét. „Különösen fájt a szívünk azokért a munkákért, melyekben az érdekes téma gyenge kivitelezéssel párosult, így nem tudtuk versenybe válogatni őket” – jegyezte meg Török Zoltán.

 

tudomanyos_ertekeles04

Török Zoltán: külföldön a témaválasztás miatt szinte egy film sem állná meg a helyét


Szintén a képi megjelenítés fontosságát hangsúlyozta Bálványos Huba képzőművész professzor: „Aki a kamerán keresztül nézi a világot, annak a két szemén kívül további szemekre is szüksége van. A film képi világát ugyanis nem lehet a véletlenre bízni.” A zsűritag éppen ezért javasolta az operatőri díj bevezetését, ami körül kisebb vita alakult ki a tagok között. A Szemle alapszabályzata nem határoz meg konkrét díjakat, így a szponzorok és a zsűri közös döntésén múlik, hogy egy-egy évben milyen elismerések kerülnek kiosztásra.

Török hiányolta a mezőnyből a „kemény” tudományos-ismeretterjesztő filmeket. „Az ilyen típusú filmek már a szélesebb mezőnyben is kevés számban szerepeltek, és ezek közül sajnos egyik sem felelt meg a bejutáshoz szükséges minőségi követelményeknek.”

A természetfilmekről szólva Török elmondta, hogy 2-3 műhely, illetve alkotó igencsak elhúzott a mezőnytől. „Bármennyire is furcsának hat, aranykorát éli a magyar természetfilm, 30-asával hozzák/hozzuk haza a különböző nemzetközi fesztiválok díjait.” „Bár a hazai kereskedelmi televíziók nem vetítik ezeket a filmeket, az interneten szerencsére megtalálták a közönségüket, ahol rendszeresen több százezres nézőszámot ér el egy-egy alkotás.”

tudomanyos_ertekeles02

Bálványos Huba: Akik eljutnak egy-egy ilyen filmhez, lepetéznek tőle


Bálványos Huba már kevésbé volt derűlátó, szerinte csak a természetfilmek esetében ilyen rózsás a kép. „A diákjaim csak akkor veszik fel az ismeretterjesztő filmekről szóló kurzust, ha kreditet kapnak érte.” A professzor szerint ez kortünet, csak az a baj, hogy országos szinten nem lehet kreditet osztogatni. „Pedig akik eljutnak egy-egy filmhez, egyszerűen lepetéznek tőle” – jegyezte meg Bálványos.

Évről évre felmerülő kérdés, hogy vajon nem lenne-e célszerűbb egy kategóriába vonni a nemfikciós filmeket. Pölöskey István televíziós szerkesztő szerint egyértelmű nem a válasz, mert az idén benevezett 180 dokumentumfilm mellett láthatatlanná törpülne a tudományos ismeretterjesztő filmek jelenléte. „Ráadásul ebben az esetben könnyen előfordulhat, hogy egy-egy fontos témát feldolgozó dokumentumfilm kiszorítaná az egyébként kitűnő természetfilmeket.”

Az értékelésen egyetlen kivételtől eltekintve egyik alkotó sem vett részt, így a filmek elemzésére, értékelésére nem került sor. Az érdemi értékelésre, és nem utolsósorban a díjak kiosztására holnapig várnunk kell.

 

tudomanyos_ertekeles03

Pölöskey István szerint is hiba volna egy kategóriába tenni a nem-fiktív alkotásokat