Kárpáti György felvezetőjében egy konstruktív-interaktív beszélgetésre hívta a résztvevőket, majd felvázolta a jelen helyzetet: "A Nemzeti Filmalap évente egy, maximum két egészestés animáció támogatására nyitott. A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság kapta meg a jogot, hogy a rövid animációs műfajra jutó pénzek kiosztásáról döntsön. Andrew G. Vajna tegnap kinyilatkoztatta, tervezi az animációs sorozatok támogatását. A tavalyi évben az MMKA lefagyasztotta az animációs támogatásokat: Mennyire lehet a 2010-es évet értékelni így?" - tette fel az első körkérdést.

ani_forum2


Mikulás Ferenc pontosította a számadatokat, elmondása szerint a Kecskemétfilm másfél éve szinte semmiféle állami támogatást nem kapott, tavalyról pedig több, mint 20 millió forinttal tartozik a filmgyártó cégnek az MMKA. "A két évvel ezelőtti fesztiválra megítélt támogatást sem fizették ki. Az, hogy a Kecskeméti filmstúdió még létezik, a magánbefektetőknek köszönhető." Fülöp József vette át a szót, aki optimistább hangot ütött meg: "Szeretném kiemelni, hogy örömteli dolog, hogy most itt vagyunk és van animációs verseny a szemlén. Véleményem szerint nem életképes az a modell, amelyben eddig a magyar támogatási rendszer működött.  Az animációs hagyományaink alapját jó lenne megerősíteni és rentábilis iparágat csinálni az animációs iparból."

Patrovits Tamás önmeghatározással kezdte gondolatait, elmondása szerint az elmúlt években a mumus szerepét töltötte be a szakmában. "Elég sokat kritizáltam a magyar animációt az  utóbbi években. Azt gondolom, hogy előre kell menni, véleményformáló szerepet kellene betöltenie a magyar animációnak. Tény, hogy az MMKA finanszírozási rendszerének számos hibája volt, de szerintem nem jó dolog, ha a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntjük. Az animációnak számos műfaji leágazása van, számtalan lehetősége van a kibontakozásra, sokkal nagyobb az ereje, ha ezt nem hagyjuk figyelmen kívül és nem csak a szerzői filmes vonulatot ismerjük el."

ani_fulipatro


Mikulás Ferenc a magyar animáció nemzetközi megítéléséről beszélt, elmondása szerint az idei évben öt magyar film volt versenyben az Annecy Filmfesztiválon, ami örvendetes dolog, ugyanakkor meg sem közelíti a magyar animáció azt a pozíciót, amelyet a '70-es, '80-as években elfoglalt. Fülöp József szerint a magyar animációs szakma nem tudta felvenni azt a tempót, amit az EU csatlakozáskor fel kellett volna vennie, nem sikerült EU kompatibilissé válni és nemzetközi koprodukciókban gondolkodni. "Tavaly Sopronban rendezték meg a Cartoon Forumot, amely egy kommersz, piaci alapon működő televíziós sorozatokat felvonultató projektvásár - itt Franciaországot megelőzve jutottak be a magyar projektek a versenyprogramba. A franciák olyannyira komolyan veszik az animációs műfajt, hogy az állami filmes intézmény nevébe is belefoglalták az animáció szót. Több francia producer jött oda hozzánk a Cartoon Forumon és őszinte örömüket fejezték ki a miatt, hogy van egy ilyen friss és izgalmas vonulata a magyar animációnak, amely a vásáron bemutatkozott. A közeljövő egyik sarokköve az, hogy létrejöjjön egy olyan produceri attitűd, amely az animációs filmeket is nemzetközileg piacképes filmes projekteknek tekinti és előmozdítja azok megvalósulását."

Patrovits Tamás szerint csapnivalóan alacsony volt az elmúlt években az animációs filmtámogatás kerete, 2000 táján lett a keretösszeg nagyobb, így az animáció is többet kapott, de ebbe is csak szerzői filmek fértek bele. Indult néhány próbálkozás sorozattervek készítésére a 2000-es években, de nem számottevően. Ugyanez volt a helyzet  az egészestés animációkkal. A másik véglet volt még jelen ekkoriban, a bérmunka. "Fontos volna, hogy végre ezt a vonalat is erősítsük, a magyar animációs művészet nem fog megélni, ha nincs mögötte ipar - ezt nekünk, magunknak is meg kell emészteni. Tegnap is elhangzott a zsűri értékelő fúrumán, hogy a szerzői rövidfilm az animáció magasiskolája, sőt, a képzőművészeti animáció ennek legmagasabb foka. Nyilvánvalóan többféle vélemény létezik, de szerintem nagyon fontos, hogy belássuk, hogy az egészestés és az animációs sorozat műfajának elismerése hiányában meg fog szűnni a szerzői animáció is. Ha nem veszünk tudomást a gyerekekről és általában a nagyközönségről."

ani_ulri


Ulrich Gábor hozzászólásában előrebocsájotta, hogy ő köztudottan és vállaltan a szerzői filmes műfajt preferálja, ugyanakkor Patrovits Tamás megnyugtatására elmondta,  a Vajna-féle filmtámogatási program ismertetésekor világossá vált, hogy a Patrovits által preferált műfajok nagyobb teret kapnak majd. "Írtunk Vajnának egy rövid levelet, amelyben a 100 milliós keretösszeg megemelését javasoltuk" - zárta gondolatait az Animációs Szakosztály vezetőségi tagja. Ulrich Gábor megnyilatkozására reagálva Muhi Klára szólalt meg, a közönség soraiból: "Szó van arról, hogy megszűnik az NKA filmes alapja is, ami egy nyitott kérdés még. Nem lehetne meggyőzni őket arról, hogy inkább ne szűnjön meg? Szerintem a 100 milliós keret is jobb helyen lenne ott."

Fülöp József szerint nem csak az államtól kell várni a sültgalambot: "Ennek a szakmának igenis fel kellene magát tornásznia arra a szintre, hogy kelet-európai szomszédainkhoz hasonlóan európai koprodukciókban vegyen részt, versenyképessé váljon. Kicsit felemás helyzet szerintem, hogy mindent fölülről, az állami támogatásoktól várjuk, előbb fel kellene mutatni valamit." Mikulás Ferenc a filmes műhelyek fontosságát emelte ki: "azt gondolom, hogy a jövőben is elengedhetetlen a megfelelő infrastruktúra fenntartása, kell egy biztos menedzsment, a külföldi producerek is bizalmatlanok, ha nem látják az adott projekt mögött a megfelelő infrastruktúrát. Két kezemen meg tudom számolni, hogy hány jó animátor van Magyarországon, gyakran vagyunk kénytelenek külföldiekkel dolgozni - szerintem nagyon fontos lenne, hogy a magyar oktatásban klasszikus animációs szakmebereket is képezzenek."

ani_fuli


Patrovits Tamás Mikulás felvetésére eképp reagált: "Azt gondolom, hogy az animációs oktatással nincsen baj, rengeteg szakember van, a MOME-ról évente 15 animációs szakember jön ki, ők tehetségesek, eredeti látásmóddal rendelkeznek és megvan bennük az igény arra, hogy nagyszabású animációs projektekben vegyenek részt. Sokuk külföldre megy, vagy határterületeken kezd el dolgozni, de szerintem örömmel dolgoznának animációs műhelyekben, sorozatokon vagyy egészestéseken." Fülöp József szerint ehhez viszont elengedhetetlen, hogy legyenek filmes projektek, külföldi koprodukciókat vonzzunk be, illetve az állami szféra támogassa a nagyszabású animációs projektek elindítását. "Egy újfajta szervező elv kell ahhoz, hogy kialakuljanak kis startup-ok, kis, projektekre alakuló stúdiók."  

Patrovits Tamás véleménye szerint soha nem adott az állam közel sem elegendő pénzt ahhoz, hogy egy animációs filmet elő lehessen készíteni, ezt mindenki maga, saját energiából csinálja. Fontos, hogy könnyű legyen pályázni, az alkotók 90%-a képtelen beadni egy pályázatot, mert annyira bonyolult a szisztéma. És ezután el lehetne dönteni, hogy a kialakult filmtervet gyártásra érdemesnek ítéli-e, támogatja-e az állami kuratórium. "Elébe kellene mennünk ennek, többet kellene tennünk, mint petíciókat írni és több pénzt követelni, kérdéseket kellene feltenni és javaslatokat kidolgozni." Ulrich Gábor erre reagálva elmondta, hogy természetesen tettek javaslatokat a Vajnának eljuttatott levélben. Az alkotó ezen a ponton a nézőnevelés irányába terelte a beszélgetést és Muhi Klárához intézett kérdést: "Ami a nézőnevelést illeti, illetve a fiatalok visszacsábítását a moziba - középiskolai mozgókép és média oktatásba nem tervezik-e belevenni az animációs műfajt?" Muhi Klára elmondása szerint esett erről szó az épp mostanában zajló tanácskozáson, amelynek témája a mozgókép-és média-oktatás megreformálása. "Én, mint tankönyvíró elsőként vetettem fel, hogy az animációs műfaj is nagyobb szerepet kapjon. Viszont azzal, hogy nem lesz ez a tantárgy választható érettségi tárgy, biztosan le fog csökkenni a népszerűsége a diákok körében és kisebb figyelmet kap majd a tanárok körében is."

ani_miki


Patrovits Tamás ismét a filmtámogatási rendszerre evezett vissza: "Egyik politikus sincs tisztában azzal, hogy egy animációs film elkészítése mennyibe kerülhet, a Fidesz is hangoztatta megválasztásakor, hogy a családi filmek, a gyerekanimációk kiemelt szerepet kapnak majd, Kőrösi Zoltán is az animációs műfaj kiemelésével kecsegtette a szakmát, majd egy évre rá megszűnt az MMKA, bedőlt az a homályos, koncepciót nélkülöző elképzelés is, hogy a TV2-ből gyerekcsatorna lesz és jelenleg szinte egyáltalán nem készülnek animációk."

Kárpáti György ezután arról kérdezte a beszélgetés résztvevőit, milyen szakmaképviselet lehetséges az elkövetkezendő időszakban? Hogyan tud az animációs társadalom egységesen fellépni és párbeszédet kezdeményezni a kialakítandó rendszerről? Patrovits Tamás szerint jó, hogy több szervezete van az animációnak, demokráciában lehetetlen az, hogy egybe tömörüljön az egész szakma. Viszont fontos a folyamatos párbeszéd. Mikulás Ferenc már pesszimistább hangot ütött meg: "Az elmúlt 40 év tapasztalatai alapján azt gondolom, nincsen módja a szakmának az érdekérvényesítésre, az egész ország át van politizálva. Újra kellene gondolni a Filmművésszövetség szerepét is." Ulrich Gábor véleménye szerint sok más szakosztállyal szemben az animációsok között nagy az egység, a viták, amelyek köztük vannak, építő jellegű viták. "Én egyben tartanám ezt a szakmai közeget, a szervezeti forma természetesen most bizonytalan, ezért bizonytalan időre elhalasztottuk a tavaszi szakosztályi felvételt is." Radu Igazság romániai alkotó, az animációs zsűri tagja pozitív gondolatokkal zárta a beszélgetést, miszerint Romániában sokkal nehezebb animációs filmet készíteni, mint Magyarországon, illetve nekünk itt van egy remek oktatási intézményünk, a MOME, ami egy nagyon nagy előny. Radu Igazság végezetül egy derültséget okozó felvetéssel állt elő: egy csoportképre szólította fel a beszélgetés résztvevőit.