Szerdán elkészült Kolczonay Katalin-Sipos András-Schiffer Pál Apaképek tegnapja (munkacím), amely a háborúban született, és apa nélkül felnőtt mai hatvanas korosztályról szól. A dokumentumfilmben szerepel Szabó István is, aki erről a témáról rendezte 1966-ban az Apát. Az Apaképek tegnapot valószínűleg januárban mutatja be a Duna Televízió.
Papp Gábor Zsigmond az ötvenes évekbeli Gorkij iskoláról forgatta az Apám hittét. Ebben az elit oktatási intézményben oroszul tanították - többek között - Sztevanovity Zoránt, Halász Pétert és Kende Jánost.
Még egy dokumentum készül a Hunnia stúdióban, Salamon András A kommunizmus ígéretét rendezi.
Az Apaképek, Kolczonay Katalin, Schiffer Pál, Sipos András dokumentumfilmjének tartalmából, a szerzőktől idéz a filmhu:
"Korosztályunk, a haborút gyermekfejjel megélt ma hatvanasoké, jó részének apja a fronton, hadifogolytáborokban, koncentrációs táborban pusztult el. Akinek apja túlélte a megpróbáltatásokat, annak megtört az élete is, nem szolgálhatott igazi példával gyermekei számára. A mi eszmélésünkkor ért véget egy "békebeli" világ, mely öröknek tűnt, értékei még a XIX. századból éltek tovább. Ezt a XX. század negyvenes évek kataklizmája eltörölte. Mi már új értékrend szerint váltunk felnőtté és kerültünk szembe apánkkal. Filmünkben olyan vallomások hangzanak el, melyek megvilágítják nemzedékünk életének egy nagy hiátusát.
Filmünk szereplői olyan jeles művészek, akik valamiképp már feldolgozták ezt a problémát, akik a maguk eszközeivel szembenéztek az apátlanság kérdésével. Szabó István huszonévesen készítette Apa c. filmjét, Simó Sándor már negyven is elmúlt, mikor az Apám néhány boldog éve című filmjét forgatta. A többi megszólaló: Kézdy György színész, Gergely Ágnes költő, Utassy József költő, Ungváry Rudolf író, Szabados György zenész, Sváby Lajos festő."


Végleges cím:
Sihedernyi koromban
- a Gorkij Iskola története 1947-1956 -

A Gorkij Iskola 1945-ben alakult szovjet követségi iskolaként a fasori Andrássy-palotában. 1947-től kezdett kiegészülni a Szovjetunióból hazatért kommunista emigránsok gyerekeivel. Itt tanultak Révai József fiai, Farkas Mihály lánya és Rákosi Mátyás nevelt fia is. Rajtuk kívül görög és koreai menekültek, fehér orosz és jugoszláv emigránsgyerekek - például Sztevanovity Zorán - jártak az iskolába.
Az oktatás két nyelven, oroszul és magyarul folyt.

"A szovjet dogmatizmus olyan szorosan feszült rá a Gorkij Iskolára, hogy ennek a búrája vagy golyóálló páncélja megvédett minket a magyar dogmatizmustól, vagy annak legalábbis nagy részétől."
Komoróczy Géza, ókortörténész

"Természetesnek vettük, hogy nálunk mindenki párt- és kormányhű, de hogy a papája a pártközpont portása vagy a pártközpont vezetője volt, az nem számított. Ez csak annyiban jelentkezett, hogy kinek mi volt a tízóraija."
Kende János, operatőr

"Eléggé sötétben voltunk tartva abban az értelemben, hogy kik között élünk, mi történik, mi miért van. Majdnem megnyomorító titkolózás volt, amit szovjet dalokkal töltöttek ki, egyfajta emocionális habossüteménnyel nyomtak tele minket."
Halász Péter, színész-rendező

"Miközben a papám a Sztálin parancsára volt börtönbe zárva, én Sztálin halálakor jópár napig nagyon szomorú voltam. Csak később magyarázta el a mamám, hogy talán most kezdhetünk el reménykedni abban, hogy valami hírt kapunk a papáról."
Sztevanovity Zorán, előadóművész


Sihedernyi koromban - a Gorkij Iskola története 1947-1956 -
Rendező: Schiffer Pál, Sipos András
Dramaturg: Kolczonay Katalin
Operatőr: Andor Tamás
Gyártásvezető: Orosz Tibor
Vágó: Mógor Ágnes
Hossza: 57 perc
Készítette a Hunnia Filmstúdió a Duna Televízió közreműködéséve 2000-ben.