Jancsó Miklós vehette át az életműdíjat
A megjelent alkotókat, külföldi és hazai vendégeket ill. a közönséget először Szurdi Miklós és Xantus Barbara (a helyi Vörösmarty Színház igazgatója és színművésznője), mint a fesztivál felkért házigazdái köszöntötték, majd Jancsó Miklós vehette át az életműdíjat, aki frappánsan rövid köszönőbeszédében nagymamáját idézte, miszerint: „Aki nem hal meg fiatalon, az megöregszik.” Életműdíjat vett át a magyar film hírnevét öregbítő rendezőn kívül még Törőcsik Mari is, ő azonban a hétfői megnyitó ceremónia vendége volt. Miután a fesztivál igazgatónője, Elekes Szentágotai Blanka is köszöntötte a jelenlevőket, Szurdi Milós ígéretet tett, hogy a jelenleg felújítás alatt álló Vörösmarty Színház fog otthont adni a 2006. 06. 05-11. között megrendezendő II. Alba Regia Nemzetközi Filmfesztiválnak.

Elsőként a rövidfilmes szekció díjátadására került sor. A díjat a Kodolányi János Főislola képviseletében jelen lévő zsűritagok adták át a Mehmet (rend.: Philipp Fleischmann) című film alkotói helyett – ugyanis az alkotók nem voltak jelen - a fesztivál igazgatónőjének, aki fogadalmat tett, hogy postázza a díjat az illetékeseknek. És itt álljunk meg egy pillanatra!

A fesztivál szervezői már réges-rég hírül adták, hogy a fesztiválon hat díj kerül kiosztásra. Ezüst Országalmát kap a legjobb játékfilm, Bronz Országalmát pedig a legjobb rövidfilm. Ezen kívül díjazzák még a legjobb női és férfi színészt is, illetve – ahogy fentebb már említettük - kettő életműdíj is kiosztásra került.
Ennek tudatában rengeteg kérdés merül fel. Kezdjük a rövidfilmekkel!

A fesztivál vetítési programjában egyetlen rövidfilmet sem tüntettek fel. Jómagam teljesen véletlenül egy alkotásba futottam bele, amiről viszont azóta sem tudom, hogy versenyzett-e. Remélem, nem! Ugyanis az olasz Simone Salvenini 12 perces, Tonino Funto című portréja Magyarországon legfeljebb egy tájegységi amatőr filmszemle programjába kerülhetne be. Ezzel együtt nem értem, mi keresnivalója volt itt ennek a filmnek.

A rövidfilmeket viszont nem a nemzetközi szakemberekből álló zsűri értékelte, hanem a Kodolányi János Főiskola megbízott munkatársai (diákjai?), akiknek kilétére nem derült fény, így a döntnökök szakértelme megkérdőjelezhető, pláne, hogy a vetített rövidfilmek listáját nem hozták nyilvánosságra, nem beszélve arról, hogy ezeket az alkotásokat szélesebb közönség egyáltalán nem láthatta. Állítólag a hat darab versenyben lévő rövidfilmet zártkörű vetítésen nézték meg az illetékesek. Mindazonáltal reméljük, hogy a díj az azt leginkább megérdemlő alkotók kezébe került!

A legjobb film Ezüst Országalmát, a legjobb rövidfilm pedig bronzot kap
Elekes Szentágotai Blanka, a fesztivál igazgatója
És ha már a díjaknál tartunk! Az országalmát formázó kis szobrok készítője, Kocsis Balázs elmondása szerint tőle négy darab ezüstözött és kettő darab bronz díjat rendeltek a szervezők. Ugyebár arról hírt kaptunk, hogy a legjobb film Ezüst Országalmát, a legjobb rövidfilm pedig bronzot kap. Itt kezdődhet a matekóra: Ember legyen a talpán, aki kideríti, hogy a továbbiakban ki kaphatta a maradék egy bronzszobrot, és mely alkotók térhettek haza ezüst elismeréssel. Merthogy felételezem: a két életműdíjasnak ugyanolyan elismerésben kellett részesülnie, mint ahogy a két legjobb színésznek is.

Eme kis vargabetű után térjünk vissza az ünnepélyes díjkiosztóhoz! Egyenként szólították színpadra a zsűri tagjait, a döntnökök névsorában az alábbi illusztris vendégeket köszönthettük: Edna Fainaru, filmkritikus, az izraeli televízió szerkesztője, Izrael egyetlen filmes újságának főszerkesztője; David MacKenzie, skót filmrendező (többek között a Young Adam című, Magyarországon is forgalmazásba került mű alkotója; a fesztiválon vetítésre került volna Asylum című filmje, de nem érkezett meg), Thom Palmen, svéd fesztiváligazgató és a „pofátlanul” fiatal francia színész, a ’81-es születésű Florian Cadiou.

Itt végre az is kiderült, melyik volt az a kilenc film, amelyik a díjakért küzdött. Jobb későn, mint soha. Nevezetesen:
A Hole In My Heart (Lyukat ütsz a szívembe; dán-svéd, rend.: Lukas Moodysson)
A Wonderful Night In Split (Egy varázslatos éj Splitben; horvát, rend.: Arsen Anton Ostojic)
For The Living And The Dead (Élők és holtak; finn, rend.: Kari Paljakka)
When The Right Comes Along (Ha eljő az igazi; svájci-német, rend.: Oliver Paulus és Stefan Hillebrand)
Suburbs (Külvárosok; szlovén, rend.: Vinko Möderndorfer)
Hawaii, Oslo (dán-svéd, rend.: Erik Poppe)
From Subway With Love (Üdvözlettel a metróból; cseh, rend.: Filip Renc)
School Of Seduction (A csábítás iskolája; spanyol, rend.: Javier Balaguer)
The Death Of Mr. Lazarescu (Lazarescu úr halála, román, rend.: Christi Puiu)

A zsűriből először Thom Palmen jutott szóhoz, megköszönve a meghívást és a sokszínű filmfelhozatalt. Ezután David MacKenzie volt az, akinek a legjobb férfi színésznek kellett volna átadnia a díjat Tadej Tos-nak a Suburbs (Külvárosok) című filmben nyújtott alakításáért, a szlovén művész azonban nem volt jelen a ceremónián. Nem volt itt Isolde Fischer sem, akit a legjobb női alakításért díjaztak. A díjat a film (When The Right One Comes Along – Ha eljő az igazi…) egyik rendezője, Oliver Paulus vette át.

A legjobb film díját pedig a The Death Of Mr. Lasarescu (Lazarescu úr halála) kapta, az elismerést a román rendező, Christi Puiu újságíró-honfitársa vehette át.

 Az elismerések kiosztása után Elekes Szentágotai Blanka szeretettel meghívott mindenkit a 2006. június 5-én kezdődő II. Alba Regia Nemzetközi Filmfesztiválra, majd a díjnyertes alkotás vetítésével zárult a program.

Díjak:

legjobb rövidfilm: Mehmet (rend.: Philipp Fleischmann)
legjobb női alakítás: Isolde Fischer (When The Right Comes Along - Ha eljő az igazi…; svájci-német, rend.: Oliver Paulus és Stefan Hillebrand)
legjobb férfi alakítás: Tadej Tos (Suburbs – Külvárosok; szlovén, rend.: Vinko Möderndorfer)
a legjobb film: The Death Of Mr. Lazarescu (Lazarescu úr halála, román, rend.: Christi Puiu)

fotó: Szücs Gábor