Ha eljő az igazi…A film tulajdonképpen egy szerelmi történet: Főhősnőnk török származású kollegája kedvességét mélyebb vonzalomnak véli, ezért mikor szerelme eltűnik, keresésére indul Törökországba, méghozzá az egymillió lakosú Adana városába, anélkül hogy az imádott férfi telefonszámát vagy címét ismerné. Az alkotók elmondása szerint maga a forgatás nem tartott túl sokáig, mindössze 5 hétig, viszont az előkészületek és főként a másfél évig tartó vágási folyamat rengeteg energiát emésztett fel annak érdekében, hogy a negyvenöt órás nyersanyagot játékfilm hosszúságúra kurtítsák. Igyekezetük meghozta gyümölcsét, egy igen különleges filmet láthatunk a mozikban (feltéve persze, ha találnak magyar forgalmazót).

Se néző, se film...

A fesztivál kiegészítő programjaként fotókiállítás nyílt Törőcsik Mari és Jancsó Miklós munkásságáról, amit a meglepően kevés érdeklődő előtt Báron György filmkritikus nyitott meg. Egyébként sajnos a fesztivál egészéről elmondható, hogy kis számú publikum előtt zajlanak a vetítések. Hogy ez a szervezés hiányosságainak tudható-e be vagy a dolgos hétköznapok miatti időhiánynak, talán hétvégén kiderül.

Sajtótájékoztatón mutatkozott be szerdán a magyar származású Csókás Márton, aki Új-Zélandon látta meg a napvilágot és Asylum (Sárga ház) című filmjét kísérte el Székesfehérvárra. Azazhogy csak kísérte volna, ugyanis a színésszel ellentétben a Sárga ház nem érkezett meg, így erről az alkotásról a résztvevők nem is tudtak érdemi kérdéseket feltenni. Mindenesetre egy olyan művészről van szó, aki mindezidáig nem kisebb nevekkel dolgozott együtt, mint Peter Jackson (Gyűrűk ura; egy tünde harcost alakított) vagy Ridley Scott (Mennyei királyság; Jeruzsálem királya). Elmondása szerint nagyon szereti Szabó István és Tarr Béla munkásságát, kedvenc filmjei között tartja számon a Mephisto-t és a Sátántangó-t. Szívesen dolgozna együtt magyar rendezőkkel is, elsősorban az említett két alkotóval.