Kapcsolódó anyagok

Nemcsak a 37. Magyar Filmszelmén volt idén először filmzenei díj, hanem az 56. Berlinalén is. Ezt Peter Kam kapta az Izabellában végzett munkájért, aki miután megköszönte a díjat, elmondta, hogy ez a film is különleges volt számára, mert „többnyire hangos, ordító filmeket készítek, ez pedig egy más jellegű munka volt, sokat kellett figyelni arra, hogy mikor és milyen jelentősége van a csendnek”.

Hatalmas ováció fogadta a legjobb színészt a konferenciatermeben: Moritz Bleibtreu az Elementarteilchen (The Elementary Particles - Elemi részecskék) című filmben nyújtott alakítása többeket már a díjkiosztó előtt megyőzött arról, hogy jelenleg ő a legjobb színész. Bleibtreu rámutatott egy újságíróra a teremben, és elmesélte, hogy még a fesztivál első felében a film sajtótájékoztatója után „ez az újságíró odajött hozzám, odaadta a névjegyét és azt mondta olvassam el mi van ráírva. Csodálkoztam, mi olvasnivaló lehet egy névjegyen, de amikor megfordítottam a következő volt ráírva: Ne aggódj, megnyered az ezüst medvét! Ezt a névjegyet eltettem, mert ilyenkor szokott az lenni, ha az ember kidobja és a dolog tényleg bejön, akkor idegeskedik, hogy miért nem tartotta meg”.

Erre a filmre tippeltek a legtöbben, amikor azt találgatták, hogy ki kaphatja az Arany Medvét
The Road to Guantanamo

Sokkal visszafogottabb jelenség volt Sandra Hüller, aki a legjobb színésznő díjáért járó medvét vette át a Requiem című filmért. Megtudtuk tőle, hogy az édesapját hívta fel az elsők között, hogy elújságolja a hírt, és hogy nagyon meg van hatódva. „Nem volt igazán metódusom arra, hogyan játsszam el a szerepet, hanem rengeteget készültem elméletben Michaela karakterére, aztán a dolgok csak úgy jöttek maguktól.”

A legjobb rendező díját a The Road to Guantanamo című filmért Michael Winterbottom és Mat Whitecross kapta. Erre a filmre tippeltek a legtöbben, amikor azt találgatták a nézők, hogy ki kaphatja az Arany Medvét. A rendezők elmondták, hogy már régóta dolgoznak együtt – Winterbottom külön említette a Kilenc dalt – és, hogy a legnehezebb dolguk ebben a filmben a részletek kidolgozása volt.

Külön zsűri döntött a legjobb első filmről, így történt, hogy a dán Pernille Fischer Christensen En Soap című filmje nemcsak a huszonötezer eurós elsőfilmes díjat nyerte, hanem megosztottan kapta az Ezüst Medvét a Zsűri Nagydíjával. Akivel megosztotta, az pedig Jafar Panahi Offside című filmjéért, aki annak ellenére, hogy nemzetközileg elismert iráni rendező, Berlinben most szerepelt először filmmel. „Nagyon örülök, de számomra a legnagyobb díj mégis az, hogy otthon bemutathatom a filmemet” - köszönte a filmet Panahi, jelezvén, hogy ez a díj neki többet jelent, mint egy szobor a polcon. Van abben valami PC a zsűri részéről, hogy amikor egy vicces dán ember rajzai  hatalmas botrányt okoznak, egy dán és egy iráni rendező megosztva kapja a Zsűri Nagydíját.

Az 56. Berlinale Arany Medve díját Jasmila Zbanic Grbavica című filmjének ítélte a hivatalos zsűri. A Szarajevóban született harminckét éves rendezőnő eddig dokumentum- és kisjátékfilmeket készített, a Grbavica az első nagyjátékfilmje. „Számomra már maga a Berlinale egy hatalmas díj volt, ezt az eredményt még fel sem tudom fogni” – mondta el a rendezőnő. „Amikor meghívtak a díjátadó gálára, és lassan fogytak el a díjak, akkor arra gondoltam, hogy vagy biztosan mindenkit meghívtak, mert így illik, vagy nyilván tévedtek.”