Megváltozott Budapest egyik legnagyobb filmes fesztiváljának helyszíne: a tavaly még családias légterű Kultiplexből a jóval tágasabb Almássy Téri Szabadidőközpontba költözött a BuSho és stábja. A fesztivál augusztus 3-án vette kezdetét, amikor a nemzetközi illetve hazai filmes alkotók és nézők részvételével Groó Diana filmrendező megnyitotta a fesztivált.
A 4 naposra tervezett fesztiválnak a többszintes szabadidőközpont adta a helyet, ahol egymással párhuzamosan futottak a verseny illetve információs filmek. Ha pedig valaki a BuSho filmjein kívül még más fesztiválok kisfilmjeire is kíváncsi volt, akkor válogatást láthatott többek között a BRUNO 16, KAFF, Euroshorts, a rövidfilmes honlap, a Daazo, valamint a Mediawave fesztivál legjobb munkáiból.
Az új helyszín felülről |
A filmek
Az előzsűrihez 360 darab 1-30 perces filmalkotás érkezett a világ minden tájáról. Végül 116 darab film került versenyprogramba, a többit az „információs” blokkban illetve a „kiemelt információs” blokkban mutattak be. Az előzsűri szerint a beérkezett filmek nagyon változó színvonalúak voltak, „próbáltuk kiszűrni azokat, amik nem feleltek meg a pályázati feltételeknek” - mondta az előzsűri egyik tagja, utalva arra, hogy most is - mint minden évben - rengeteg olyan, amúgy remek alkotás érkezett, amit kénytelenek voltak kizárni hibásan kitöltött nevezésük miatt. A négytagú nemzetközi zsűri pedig a diákzsűrivel, és a közönséggel együtt négy napon keresztül, napi 8-10 órában filmeket nézett.
„Ez még nekem is sok, pedig filmőrült vagyok”, „Kicsit kevesebb filmet kellett volna a versenyprogramba tenni” – vélekedtek a német, illetve a lengyel zsűritag. Sajnálatos, hogy a vetítéseket követő értékelő beszélgetéseken a francia, német, lengyel és persze magyar nemzetiségű zsűri azonban legtöbbször pusztán egymással tudta megosztani kritikusi véleményét, mivel alig néhány nemzetközi és valamivel több hazai alkotó jelent meg.
Az értékelő beszélgetéseken sajnos kevesen voltak |
A filmek színvonalát a zsűri egységesen jobbnak ítélte a tavalyi alkotásoknál. Véleményük szerint ugyan nem voltak kiugróan erős munkák a mezőnyben, ám nagyon gyenge munkával sem találkoztak. Fontosnak tartották volna, ha több, formailag invenciózusabb, bátrabban kísérletező munkát látnak, de erre sajnos kevés példa adódott: „kicsit már unatkozom, persze jók a filmek, csak éppen nem látok egy átütő erejű munkát sem” - vallott a harmadik nap végén a filmek színvonaláról a diákzsűri egy tagja. Ezzel ellentétben kifejezetten elégedett volt a zsűri a filmek technikai megvalósításának színvonalával: mindegyik versenybe került alkotás egységesen magas technikai színvonalú, igényes munka volt; HD-re vagy filmre forgatták őket, általában profi színészekkel dolgoztak, és a megtekintett alkotások után több alkotó elismerte, hogy nem volt gondja a filmek történetének megértésével - amivel sokszor akad probléma hazai kisfilmes fesztiválokon.
A zsűri külön méltatta az animációs filmes mezőnyt, kiemelve a lengyel alkotókat, Great escape, Alter Ego illetve Ark című filmeket – ez utóbbi kapta meg a fesztivál animációs filmes díjat is. A Bronz-BuSho-t egy német alkotás, a Ladenhüter (Bóvli Butik) kapta a társadalmi problémák érzékeny és melegszívű megjelenítéséért. Az Ezüst-BuSho hazai alkotókhoz került: az Egy szavazat(a film a linkre kattintva letölthető) című kisjátékfilmet a magyar politikai helyzet abszurd és humoros értelmezéséért ítélte oda a zsűri a Simonyi-Tóth alkotópárosnak. A fesztivál fődíját, az Arany-BuSho-t pedig egy izraeli film, az Offside (Lesállás) kapta - a zsűri elnöke, Bollók Csaba szerint a film egy rövidre zárt helyzetben, pontosan mutatta meg az egymással szembenálló katonák különbözőségeken is felülkerekedő emberi azonosságát.
Színvonalas filmek, népes közönség - még az esti vetítéseken is |
A szervezés
A filmek színvonalára kevesen panaszkodtak, azonban a szervezésre már többen: ”Nem látom a vetített film feliratát” - érkezett sokszor a kifogás a szervezők felé - merthogy a vászon sajnos olyan alacsonyan volt, hogy a 20 soros teremben gyakorlatilag már az 5. sor után kitakarták a fejek a vászon alján lévő feliratokat. A kényelmetlen székek, a gyengén működő légkondicionáló berendezés és a más szinteken zajló, néha igen hangos zene további gondokat okozott a közönségnek. Az alkotók többsége továbbá nehezményezte, hogy alig alakult ki kommunikáció közöttük: nem ismerték a többi BuSho-ra látogatott rendezőt, nem tudták, éppen kinek a filmjét nézik, s hogy őket sem ismerheti meg a közönség.
„De legalább jó a hangulat” – érkezett a válasz egy fiatal magyar alkotótól az idelátogatott német rendező hölgy panaszaira. Igen, a hangulat valóban jó volt az Almássy téren, sok élvezetes kisfilm került levetítésre, a filmbarátok igazán jól jártak, csak a fesztivál szervezettségén lehet még javítani kicsit. „Ez a fesztivál szinte még gyerek, keresi a világban a helyét, ennyi idő alatt nem lehet tőle elvárni más nemzetközi filmfesztiválok színvonalát. Egy új fesztivált segíteni kell, hogy kiforrja magát. És azért is, mert mindenki szereti a rövidfilmeket” - tette hozzá Bollók Csaba. Hajrá, BuSho - negyedszerre is!
(A BuSho Fesztivál díjazottjainak teljes listája a "kapcsolódó anyagok" között található.)