Megváltozott Budapest egyik legnagyobb filmes fesztiváljának helyszíne: a tavaly még családias légterű Kultiplexből a jóval tágasabb Almássy Téri Szabadidőközpontba költözött a BuSho és stábja. A fesztivál augusztus 3-án vette kezdetét, amikor a nemzetközi illetve hazai filmes alkotók és nézők részvételével Groó Diana filmrendező megnyitotta a fesztivált.
A 4 naposra tervezett fesztiválnak a többszintes szabadidőközpont adta a helyet, ahol egymással párhuzamosan futottak a verseny illetve információs filmek. Ha pedig valaki a BuSho filmjein kívül még más fesztiválok kisfilmjeire is kíváncsi volt, akkor válogatást láthatott többek között a BRUNO 16, KAFF, Euroshorts, a rövidfilmes honlap, a Daazo, valamint a Mediawave fesztivál legjobb munkáiból.
 |
| Az új helyszín felülről |
A filmek
Az előzsűrihez 360 darab 1-30 perces filmalkotás érkezett a világ minden tájáról. Végül 116 darab film került versenyprogramba, a többit az „információs” blokkban illetve a „kiemelt információs” blokkban mutattak be. Az előzsűri szerint a beérkezett filmek nagyon változó színvonalúak voltak, „próbáltuk kiszűrni azokat, amik nem feleltek meg a pályázati feltételeknek” - mondta az előzsűri egyik tagja, utalva arra, hogy most is - mint minden évben - rengeteg olyan, amúgy remek alkotás érkezett, amit kénytelenek voltak kizárni hibásan kitöltött nevezésük miatt. A négytagú nemzetközi zsűri pedig a diákzsűrivel, és a közönséggel együtt négy napon keresztül, napi 8-10 órában filmeket nézett.
„Ez még nekem is sok, pedig filmőrült vagyok”, „Kicsit kevesebb filmet kellett volna a versenyprogramba tenni” – vélekedtek a német, illetve a lengyel zsűritag. Sajnálatos, hogy a vetítéseket követő értékelő beszélgetéseken a francia, német, lengyel és persze magyar nemzetiségű zsűri azonban legtöbbször pusztán egymással tudta megosztani kritikusi véleményét, mivel alig néhány nemzetközi és valamivel több hazai alkotó jelent meg.
| Az értékelő beszélgetéseken sajnos kevesen voltak |
A filmek színvonalát a zsűri egységesen jobbnak ítélte a tavalyi alkotásoknál. Véleményük szerint ugyan nem voltak kiugróan erős munkák a mezőnyben, ám nagyon gyenge munkával sem találkoztak. Fontosnak tartották volna, ha több, formailag invenciózusabb, bátrabban kísérletező munkát látnak, de erre sajnos kevés példa adódott: „kicsit már unatkozom, persze jók a filmek, csak éppen nem látok egy átütő erejű munkát sem” - vallott a harmadik nap végén a filmek színvonaláról a diákzsűri egy tagja. Ezzel ellentétben kifejezetten elégedett volt a zsűri a filmek technikai megvalósításának színvonalával: mindegyik versenybe került alkotás egységesen magas technikai színvonalú, igényes munka volt; HD-re vagy filmre forgatták őket, általában profi színészekkel dolgoztak, és a megtekintett alkotások után több alkotó elismerte, hogy nem volt gondja a filmek történetének megértésével - amivel sokszor akad probléma hazai kisfilmes fesztiválokon.
A zsűri külön méltatta az animációs filmes mezőnyt, kiemelve a lengyel alkotókat, Great escape, Alter Ego illetve Ark című filmeket – ez utóbbi kapta meg a fesztivál animációs filmes díjat is. A Bronz-BuSho-t egy német alkotás, a Ladenhüter (Bóvli Butik) kapta a társadalmi problémák érzékeny és melegszívű megjelenítéséért. Az Ezüst-BuSho hazai alkotókhoz került: az Egy szavazat(a film a linkre kattintva letölthető) című kisjátékfilmet a magyar politikai helyzet abszurd és humoros értelmezéséért ítélte oda a zsűri a Simonyi-Tóth alkotópárosnak. A fesztivál fődíját, az Arany-BuSho-t pedig egy izraeli film, az Offside (Lesállás) kapta - a zsűri elnöke, Bollók Csaba szerint a film egy rövidre zárt helyzetben, pontosan mutatta meg az egymással szembenálló katonák különbözőségeken is felülkerekedő emberi azonosságát.
 |
| Színvonalas filmek, népes közönség - még az esti vetítéseken is |
A szervezés
A filmek színvonalára kevesen panaszkodtak, azonban a szervezésre már többen: ”Nem látom a vetített film feliratát” - érkezett sokszor a kifogás a szervezők felé - merthogy a vászon sajnos olyan alacsonyan volt, hogy a 20 soros teremben gyakorlatilag már az 5. sor után kitakarták a fejek a vászon alján lévő feliratokat. A kényelmetlen székek, a gyengén működő légkondicionáló berendezés és a más szinteken zajló, néha igen hangos zene további gondokat okozott a közönségnek. Az alkotók többsége továbbá nehezményezte, hogy alig alakult ki kommunikáció közöttük: nem ismerték a többi BuSho-ra látogatott rendezőt, nem tudták, éppen kinek a filmjét nézik, s hogy őket sem ismerheti meg a közönség.
„De legalább jó a hangulat” – érkezett a válasz egy fiatal magyar alkotótól az idelátogatott német rendező hölgy panaszaira. Igen, a hangulat valóban jó volt az Almássy téren, sok élvezetes kisfilm került levetítésre, a filmbarátok igazán jól jártak, csak a fesztivál szervezettségén lehet még javítani kicsit. „Ez a fesztivál szinte még gyerek, keresi a világban a helyét, ennyi idő alatt nem lehet tőle elvárni más nemzetközi filmfesztiválok színvonalát. Egy új fesztivált segíteni kell, hogy kiforrja magát. És azért is, mert mindenki szereti a rövidfilmeket” - tette hozzá Bollók Csaba. Hajrá, BuSho - negyedszerre is!
(A BuSho Fesztivál díjazottjainak teljes listája a "kapcsolódó anyagok" között található.)
