Magyarország kétségkívül legjobb hangulatú fesztiválja idén először 10 naposra duzzad, szeptember 11. és 20. között várják a látogatókat megújult helyszínen - a Kossuth mozi ugyanis végleg bezárt Miskolcon, a fesztivál vetítései a Művészetek Házában zajlanak két moziteremben párhuzamosan, itt található a fesztiválközpont, itt tartják a koncerteket, és itt zajlanak a versenyprogram vetítése után az éjszakába nyúló nagy, sorsfordító beszélgetések is.
 |
| Tudta, hogy Pressburger Miszkolkon született |
Az elmúlt hetek híradásából már sejteni lehetett, hogy Miskolcon nagy dobásra készülnek: hatodik éve rendezik meg a fiatal filmesek fesztiválját Miskolcon, és az elmúlt években végzett munka beérett: a MEDIA program 25 ezer eurós támogatásban részesítette a rendezvényt. Ez a versenyprogramon minden szempontból meg is látszik: soha nem volt még ilyen erős a nagyjátékfilmes versenyprogram, tíz napon át fesztiválkedvencekkel lesz tele a filmvászon, viszont érezhetően hígult a korábbi években a fesztivál gerincét képző kisjátékfilmes program. És hogy ez egyáltalán nem gond egy feltörekvő fesztiválnak, azt már a polgármester is tudja: a szeptember 11-i megnyitón Fedor Vilmos alpolgármester laza eleganciával Magyarország legjelentősebb nemzetközi filmfesztiválját nyitotta meg. Fedor felelevenítette, hogy hat évvel ezelőtt Miskolcot szerették volna elhelyezni a filmesek térképén, ám hamar kiderült, hogy a város mindig is jelen volt: két évvel ezelőtt az első magyar (vagy brit, nézőpont kérdése) Oscar-díjat nyert rendező-forgatókönyvíró, Pressburger Imre szülőházánál avattak emléktáblát, amit idén már unokája, a szintén Oscar-díjas Kevin MacDonald koszorúzott meg. Nemrégiben az angol Tony Gilroyról (a Michael Clayton és a Kettős játék rendezője) is kiderült, hogy édesanyja miskolci születésű - a világsztárokra a büszke miskolciak külön Miskolci vonal elnevezésű vetítésprogramot szerveztek.
A nemzetközi zsűri nevében Ronald Bergan köszöntötte a fesztiválozókat: a Pressburger Imre munkásságával is foglalkozó egykori FIPRESCI alelnök a megnyitón elmondta, hogy amikor megkapta a meghívást a fesztiválra, valahogyan ismerős volt neki a város neve, hiszen tudta, hogy a neves brit (vagy magyar, nézőpont kérdése) rendező, Emmeric Pressburger valahol Kelet-Európában született, saját írásait lapozgatva be is azonosította, hogy ez ugyanaz a Miszkolk, ahova éppen meghívást kapott. A nemzetközi zsűri tagjai a francia Eric Rulliat színész, az osztrák Fritz Urschitz fotóművész, rendező, a finn független filmes Sonja Lindén, és a grúz egyetemi oktató Salome Kikaleishvili. Magyar részről Novák Emil operatőr, rendező, fotóművész, és Török Ferenc filmrendező vesz részt a zsűri munkájában. Idén is van kritikus zsűri, idén először nemzetközi összetételű: a Mozinetes Szalóky Bálint és a Klubrádiós Váradi Júlia képviseli hazánkat, a Variety-s Boyd van Hoeij pedig Hollandiából érkezett. A Filmklubszövetség zsűrijében a magyar Bárdos Csaba, a német Hauke Lange-Fuchs és az olasz Ornella de Stefano dolgoznak. A Diákzsűrit Potapenko Nasztázia, Kiss Dorottya és Ruprech Dániel képviselik.
 |
| A mozi jövőjével szeretne foglalkozni |
A Cinefest életműdíját Slawomir Idziak lengyel operatőr kapta, aki pályafutása során tizennégyszer forgatott Krzysztof Zanussival, de alkotott Kieslowskival és Wajdával is, a Ridley Scott rendezte A sólyom végveszélyben fényképezéséért Oscar-díjra is jelölték. Néhány éve létrehozott egy virtuális filmstúdiót Film Spring Open elnevezéssel, amelynek célja az online filmkészítés lehetőségeinek népszerűsítése, a fiatal filmesek támogatása és alkotásaik széles közönséghez való eljutattása. "Az életműdíjak általában arra figyelmeztetnek, hogy itt az ideje meghalni - én azonban a mozi jövővel szeretnék foglalkozni" - fogalmazott az operatőr, aki másnapi workshopján részletesen kifejtette a filmművészet digitális kultúrában betöltött szerepéről a véleményét. Idziak szemlátomást megelégelte a nagy hollywoodi szuperprodukciók lassúságát és kötöttségét, a Harry Potter kereken egy évet vett el az életéből, így a filmkészítés egyszerűbb és örömtelibb formáit keresi: online filmstúdiójában könnyen-gyorsan lehet alkotótársakat találni, fiilmtervet fejleszteni, storyboardot készíteni, és forgatni, sőt vágni is - van lehetőség ugyanis jelszóval zárt production roomokban dolgozni, de az elkészült filmet Creative Commons licensz alá helyezve újra fel lehet használni más produkciókhoz, ha éppen ahhoz van kedve a fiatal filmkészítőknek.
A Cinefest nyitófilmje a 40. Magyar Filmszemle fődíját elnyert Utolsó idők volt: a világ végén játszódó történet október 22-én országos forgalmazásra kerül, de a Cinefest néző premier előtt nézhették meg Mátyássy bemutatkozó filmjét. A rendező a film után elmondta, hogy elsőfilmjében szerette volna mindazokat a kliséket elkerülni, amelyek miatt nem szeretik a magyar filmeket, és ennek egyik eszköze volt az is, hogy Harcsa Veronika a film zenéjét angolul énekli, ahogy a rendező fogalmazott: "legyen egy kis nemzetközi levegője." Mátyássy filmjének kétségkívül a legnagyobb erőssége, hogy témája (magyar vidék, kilátástalanság) feldolgozásában egyáltalán nem provinciális, öröm nézni, hogy végre van egy ízig-vérig művészfilm, amelyet érdemes végignézni: érett, átgondolt, letisztult film, kisebb dramaturgiai bakikkal, amelyekért bőven kárpótol Vass Teréz sallangmentes alakítása. (Kritikánk a filmről, Interjú a rendezővel, Interjú Kádas Józseffel)
 |
| Hogy legyen egy kis nemzetközi levegője |
A film utáni beszélgetésen sokan firtatták a Márkos Albert és Harcsa Veronika által szerzett zenéjét, illik-e a filmhez, leesik-e a vászonról, jó választás volt-e. A külön a film számára szerzett zenét önálló filmkoncerten lehet meghallgatni október 20-án Budapesten, a Művészetek Palotájában, ahol Pater Sparrow keveri újra a film képkockáit. Miskolcon a Művészetek Házában Harcsa Veronika a saját repertoárjából válogatta ugyan a dalokat, de a számok között folyamatosan az Utolsó idők című filmről beszélt: hogyan került a filmbe, hogyan dolgoztak Márkos Albert zeneszerzővel, miről szól számára a film és miről a dalok, amelyeket hozzájuk írt. (Interjú Harcsa Veronikával hamarosan!)
És ha már zene, akkor zárjuk az összművészet jegyében egy kiállításajánlóval az első beszámolót: Geréb Anna válogatta a miskolci Színészmúzeumban (Déryné utca, a színház melletti sétálóutcában) a Gaál Franciska életét bemutató kiállítást. Gaál Franciska a húszas évek ünnepelt dívája volt: a kicsapott szininövendéket Molnár Ferenc ajándékozta meg az Ibolya főszerepével, és tette egycsapásra a város legnépszerűbb fruskájává. A nemzetközi filmes karrier Berlinben indult, majd Amerikába kijutva még a Paramount Stúdióban is dolgozott. A korabeli újságcikkekből, plakátokból, jelmezekből összeállított kiállításon sok minden más is kiderül Gaál Franciskáról, de az mindenképpen, hogy folyamatos súlyproblémákkal küzdött, nincs interjú, ahol ne jött volna elő, hogy éppen hány kiló, és hogy milyen diétával tartja magát formában.
 |
| Hány kiló volt Gaál Franciska? |
Vasárnap a fesztivál díszvendége volt Az utolsó skót király és A dolgok állása rendezőej, Kevin MacDonald: a nagyapja, Emmeric Pressburger munkásságát feltérképező konferenciára érkezett, hosszan mesélt nagyapjáról, majd megkoszorúzta az egykori szülőháznál állított emléktáblát is. A konferenciáról és a látott filmekről külön cikkben számolunk be hamarosan.
