A legjobb dokumentumfilm díját Meggyes Krisztina rendező Azok című filmje kapta. A Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatója még a menekültválság előtt forgatott filmet a Vámosszabadiban működő táborról. A legjobb kisjátékfilmnek Szilágyi Fanni Kamaszkor vége című alkotását választották meg, amit a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon mutattak be. A film "egy nagyon bensőséges viszonyról szól, egy testvérpárról és az ő kamaszkori problémáikról, amelyek kicsit béna gondoknak tűnhetnek, de mégis nagyon nyomasztóak" - mondta a rendező a Filmhunak (interjúnk itt olvasható). A legjobb animációs film díjával Andrasev Nadja diplomamunkáját, A nyalintás neszét ismerték el.

A legjobb női epizódalakítás díját Börcsök Enikő vihette haza a Szerdai gyerek című filmben nyújtott játékáért. Kritikánk dicsérte a film "nagyszerű alakításait és finom rezdüléseit", köztük Börcsök munkáját, aki "minden igazgatónők álma" benne.  A legjobb női főszerep díját pedig Básti Juli nyerte az Anyám és más futóbolondok a családból című filmben mutatott alakításáért. A férfiak közül a legjobb mellékszerepért Gáspár Tibort ismerték el (ugyanebből a filmből), a főszereplők közül pedig Röhrig Gézát, a Saul fiáért. Básti egyszerre kelt életre unokát és nagymamát, Gáspár pedig "a világ legszeretetre méltóbb férjét" személyesíti meg. Az Anyám és más futóbolondok a családból színészeinek játékát kritikusunk fergetegesnek nevezte (a filmről itt írtunk). Röhrig a Saul fia készítéséről mesélt a Filmhunak: "a próbák után éjszakába nyúlóan dumáltunk, a szemünk előtt mozdult meg sokszor az anyag" (interjúnk itt).

Az Anyám és más futóbolondok a családból író-rendezője, Fekete Ibolya a legjobb forgatókönyvért járó díjjal gazdagodott. Kritikusunk szerint Fekete "egyik legkarakteresebb filmrendezőnk", akinek "összetéveszthetetlen stílusa, humora most megint generációs kérdéseket feszeget, saját édesanyja történetéből kiindulva egy családról és a rövidnek mondott, de hosszúnak tűnő XX. századról mesél". A legjobb első filmnek a Liza, a rókatündért választották, a Szerdai gyerek pedig különdíjat is kapott. "Kevesen vitathatják, hogy az egyik legjobban várt magyar filmből kétségtelenül az idei év egyik legszerethetőbbje lett" - írta kritikusunk Ujj Mészáros Károly debütálásáról. Horváth Lili bemutatkozása láttán pedig "egyáltalán nem csodálkozunk azon, hogy tőlünk oly távoli kultúrákban is értették és szerették ezt a filmet". 

A Saul fia összesen öt elismerést érdemelt ki. Zányi Tamás lett a legjobb hangmérnök, Erdély Mátyás a legjobb operatőr, Nemes Jeles László pedig a legjobb rendező. A legjobb filmnek járó B. Nagy László fődíjat Tarr Béla adta át a Saul fia rendezőjének. "Nem holokausztfilmet akartunk csinálni, hanem egy emberre szerettünk volna fókuszálni, ezért én úgy gondolok a Saulra, mint egy archaikus történetre, leszűkített térben és időben" - mondta a direktor a Filmhunak. "Nemes Jeles új nézőpontot választott és megrázóan újszerű fogást talált a témán" - méltatta a Saul fiát kritikusunk.

Nemes Jeles az 54 éve kiosztott díj átvételekor arról beszélt, hogy a stáb sok kulcstagja elsőfilmes és a siker egyik kulcsa az volt, hogy "mindenki a szívében hordozta ezt az ügyet", a fődíjat átadó Tarr Béláról szólva pedig azt emelte ki, ő nála végezhetett olyan műhelymunkát, amelynek során elleshette a titkokat, köztük azt, hogy "milyen fontosak az arcok egy filmben". Korábban azt is megemlítette, hogy nagyon aggasztónak találja a digitális technika térnyerését, mivel a filmkészítés egyik titka az alapanyag, amit nem helyettesíthetnek "egyek és nullák". Ha elveszítjük a filmet, akkor az emlékezetet is elveszítjük, és ezt szerintem nem szabad hagyni - mondta a rendező. 

A magyar filmkritikusok Életmű-díját "sok évtizedes kimagasló művészi munkájáért" Hildebrand István operatőr, videórendező és egyetemi tanár kapta.

(Filmhu, MTI)