Apám szíve (r.: Fazekas Máté)
Trill Zsolt fenomenális alakítása hajtja előre Fazekas Máté kisfilmjét az eljátszott szívrohamtól kezdve egészen a megsemmisítő, ugyanakkor szimpátiával teli végkifejletig. Ez tényleg egy olyan alakítás, amit ha egy nagyjátékfilmen is végig tud vinni a színész, akkor komoly díjakat osztanak érte. Trill a lerongyolódott zenész szerepében érzelmek széles skáláját hívja elő belőlünk: a szánalomtól a zavarodottságon át egészen a szeretetig.
Persze az Apám szíve többi része is ügyesen meg van oldva: jól áll neki a kegyetlen humor, a két szülő között vergődő fiú alakja (Babinchak Atanáz) is emlékezetes, végeredményben egy szoba szűk tere elég a filmnek ahhoz, hogy érzékletessen kibontsa egy széthullott család tragikomédiáját. Az biztosan sokat segített, hogy kiváló forrásból táplálkoztak, a kortárs magyar irodalom egyik legnagyszerűbb írójának, Dragomán Györgynek dolgozták fel az egyik novelláját. (VD)
Balansz (r.: Csata Hanna)
A Peron című kisfilm után ezúttal a diplomamunkájával tér vissza a Friss Hús versenyzői közé Csata Hanna: a Balansz jó érzékkel ragadja meg egy huszonéves fiatal lelki világát, a munka és szerelem közti ingatag talajt és elveszettséget. Karola napközben egy edzőteremben keveri a saját elektronikus zenéjét, de komolyabb sikerekre vágyik. Barátjával közös nyaralást terveznek, de az utazás előtt befut egy lehetőség, ami beindíthatná a karrierjét.
A döntések meghozatala helyett inkább sodródik a lány - Waskovics Andrea csodás alakítása -, és éppen ettől válik hús-vér emberré, mert az utolsó pillanatig halogat, eltusol, elnyom magában minden olyat, amit legszívesebben kiordítana magából. Az elnyomott feszültség miatt csak idő kérdése, hogy mikor és hol robban a bomba, a feketébe borult táncparkett közepén, a belvárosi albérletben vagy a montenegrói tengerparton. (PJ)
Casting (r.: Csoma Sándor)
Ez a film már a castingjával megoldotta, hogy felfigyeljünk rá, hiszen szerepel benne az egykor nagy népszerűségnek örvendő pornószínésznő, Michelle Wild. Persze a témához passzoló, ügyes színészválasztás arra nem lett volna elég, hogy bekerüljön a legjobbak közé. Csoma Sándornak az erdélyi tájakon játszódó, az első szerelem csodás érzését politikai thrillerrel vegyítő Tabula Rasa óta nagy rajongója vagyok, és most is kiaknázta az erdélyi helyszínekben rejlő lehetőséget. Részben a lepukkant nagybányai látkép adja meg a választ arra, miért is gondolkodik el a 18 éves főszereplő a pornófilmes holland férfi ajánlatán.
Blénesi Kincső szívszaggató színészi játékkal hozza kényelmetlen közelségbe a tizenéves lány dilemmáját, Gijs Naber pedig annyira manipulatív tud lenni, olyan visszataszító módon nyomul, hogy ökölbe szorul a kéz, amikor ő van a képeken. A Casting hihetetlenül erős feszültséget teremt, miközben egy rémes helyzet tehetetlen szemtanúivá tesz minket: megéri pénzzé tenni az ártatlanságot az álmok megvalósításáért cserébe? Csoma ezzel az ambiciózus és érzékeny karakterrajzzal végképp bebizonyította, hogy eljött az idő ahhoz, hogy egy nagyjátékfilmmel tegye próbára a tehetségét. (VD)
Entrópia (r.: Buda Flóra Anna)
A 69. Berlinalén két animációs kisfilmünk is versenybe szállt idén, közülük Buda Flóra Anna Entrópiája a fesztivál Teddy-díját is elnyerte. A vibrálóan színes univerzumban három nő sorsát követő kisfilm nem véletlenül kapta meg a legfontosabb LMBTQ-díjat: új, izgalmas stílusban nyúl hozzá a nőiség, az ösztönök és szexuális szabadság témájához. Ebben a szürreális, legyektől zsongó, virtuális játékkockákra széthulló világban három nő próbál alkalmazkodni a mindennapok nehézségeihez.
Az egyik egy óriási kivetítő előtt, egy futógépen, vért izzadva rohan a nagy semmibe, a másikat egy szupermarketben folyamatosan atrocitások érik a kinézete miatt, a harmadik pedig bokrok közt bujkálva próbálja levadászni a vacsoráját. A film nagy erénye, hogy nem szab határt az értelmezésben, úgy is tekinthetünk rájuk, mint három elnyomásban lévő ember, akiknek találkozniuk kell, hogy közös erővel megdöntsék ezt a fojtogató világot, de lehetnek akár egy nő három részre szakadt személyiségei is. Egy biztos, az Entrópia blokkja után lesz miről beszélgetni a Toldi előterében, aki pedig Buda Flóra Anna megoldására kíváncsi, az interjúnkat böngéssze. (PJ)
Hármasban (r.: Lengyel Balázs)
Adott egy idősebb, egymást láthatólag nagyon szerető orvos-házaspár, akik különleges módon próbálják megünnepelni a férj születésnapját: a feleség call girl-t rendel, hogy hármasban töltsék el az estét. Egy ilyen felütéstől nyilván azt várnánk, hogy a dolgok pikáns irányba mozdulnak el, Lengyel Balázs (Lajkó - Cigány az űrben) kisfilmjében viszont éppen a szokatlan szituáció esetlenségén van a hangsúly. A főszereplőket, az először kissé vonakodó orvost Bálint András, a férje intim vágyait lelkesen beteljesíteni vágyó feleséget pedig Halász Judit (Szabó István Szerelmesfilm-jének párosa) nagyon szerethetően játssza el.
A fiatal prostituáltat (Sztarenki Dóra) valószínűleg nem könnyű zavarba hozni, az sem lenne gond, hogy korban talán még az unokájuk is lehetne, arra viszont nincs felkészülve, hogy még a hálószobában is pont olyan joviálisak, mintha a rendelőben fogadnák egy páciensüket. A Hármasban még annak ellenére is kedves élmény, hogy az ismerősnek ható figurákat végtelenül furcsa, és egy kissé kényelmetlen is ebben a helyzetben látni, és végig arra emlékezteti a nézőt, hogy mennyire nem szeretné mondjuk a saját nagyszüleit a helyükben látni. (HB)
Idegen hangok (r.: Wizner Balázs)
Wizner Balázs kisfilmjében egy nyaralásból kocsival hazafelé tartó család kerül testközelbe a menekültválsággal - a volánnál ülő apatikus papucsférj (Németh Gábor Péter), a hátul civakodó gyerekek és az anyósülésen elégedetlenkedő (Balla Eszter) anyuka legalább annyira sztereotipikus figurák, mint amilyen általánosító, ellenszenvet kiváltani hivatott módon, arctalan, rosszándékú tömegekként jeleníti meg a propaganda az európába érkező menekülteket.
Igazi kettős mérce nyilvánul meg abban, ahogy a család külföldön még megveszi a giccses, kézműves ajándéktárgyakat, még ha a kocsi tetejére sem lehet rendesen felkötni azt, de a határon már egy pisiszünetre sem mernek megállni az ott táborozó idegenek miatt. Így az autópálya melletti pihenőben hajtanak csak le, ahol viszont egy furcsa kisbusz parkol, aminek rakteréből emberi hangok szűrődnek ki - a kocsit vezető férfiak viszont nagyon szorosan figyelik a családot. A szülők döntése ebben a helyzetben szintén metaforikus értékkel bír és igencsak elgondolkodtató lehet mindannyiunk számára. (HB)
Lidérc úr (r.: Tóth Luca)
A berlini versenyzők közt mutatkozott be idén Tóth Luca (Superbia) animációs kisfilmje is, a 18 perces Lidérc úr, amely egy aprócska lény megszületésén keresztül szerelemről, vágyról és csalódásról mesél. Egy daliás, erőtől duzzadó férfi oldalán egyik napról a másikra furcsa kis tumor nő ki, amiből egy éjszaka alatt egy kis emberke lép elő. Számára minden új ezen a világon, teremtőjét titokban, a növények és fogmosó poharak mögé elbújva figyeli és tanul. Issza magába a kultúrát, a táncot, ismerkedik az emberi testtel és szexualitással, és lassacskán beleszeret a férfiba.
A kis ember (bár nem derül ki a neve, de a rendező Borisznak hívta) története egyszerre kedves, nosztalgikus és szomorú. Az oldalán mi is újra rácsodálkozunk egy gyönyörű testre, egy műalkotásra, egy finom hangra (Lukács Péter Benjámin hangmérnök apró neszei) vagy egy bánatos kutya két szép szemére, de akkor is vele vagyunk, amikor ez az idilli világ, az őszinte szerelem megborul, bekerül a képbe egy harmadik és nem marad más hátra, mint a keserves féltékenység és csalódás. (PJ)
Rozgonyiné (r.: Szeleczki Rozália)
Vannak ötletek, melyek kezdetben jónak tűntek, vannak eleve rosszak is, és végül van olyan is, amiről messziről látszik, hogy csak katasztrófa lehet a vége. Az utóbbi halmazból dolgoz fel egyet a Rozgonyiné: mi történik, ha a menyasszony is elmegy a legénybúcsúba? Ennél többet bűn lenne elárulni a történetből. Rendkívül izgalmas a dinamika a férfi és a nő között, és a kamera szinte mindig ott van az arcuk közelében, hogy pontosan láthassuk a kibukó feszültséget, az érzelmeket, az egy este alatt végbemenő változásokat.
Tulajdonképpen csatát vív egymással a két kiváló alakítást nyújtó színész, Törőcsik Franciska és Göndör Laci; tesztelik egymást és a kapcsolatukon belüli helyzetüket. Tényleg olyan vagány ez a srác? És tényleg olyan szolid ez a piros sapkás lány? Ismerjük mi elég mélyen a másikat? Tényleg az lesz a legjobb, ha mi együtt maradunk? A Rozgonyiné frappánsan összesűrített és emlékezetes feldolgozása annak a sok kérdésnek és kételynek, ami felmerülhet egy párkapcsolatban, mielőtt azt a következő szintre emelik. (VD)
Szerepzavar (r.: Szirmai Márton)
Szirmai Márton (Szalontüdő, Expedíció, Grimm Café) a korábbi kisfilmjeitől megszokott módon egy humoros, érdekes koncepcióra épülő történetet mesél el. Friedenthal Zoltán egyfajta átváltozóművészt alakít itt, aki “civilben színészkedik”. Ez annyit tesz, hogy olyan hétköznapi helyzetekben vethető be, ahol eljátssza a hiányzó kulcsszereplőt. Ebből abszurd szituációk sora adódik: ha kell, ő a meghívott vendég egy propaganda műsorban, eljátssza, hogy egy idős haldokló rég nem látott unokaöccse, vagy éppen egy nagy cég felső vezetőjeként közli az elbocsátás tényét a feleslegessé vált alkalmazottakkal.
Ugyanakkor családi kapcsolatival nincs minden rendben, ez a drámai vonal finoman szövődik bele a jól felépített cselekménybe. A film kisebb szerepekben is olyan remek színészeket vet be mint Gyabronka József vagy Bezerédi Zoltán. A Szerepzavar egy üdítően szórakoztató, nagy szívvel megáldott kisfilm, ami iskolapéldája annak, hogyan lehet kihasználni a rövid játékidőt arra, hogy teljes értékű, az érzelmeinket is alaposan megmozgató filmélmény kerekedjen ki belőle. (HB)
A 7. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál 2019. március 25. és 31. között zajlik, helyszíne a Toldi Mozi.
