A 2023-as cannes-i filmfesztiválon az Un Certain Regard szekció győztese lett Molly Manning Walker filmje, amit a zsűri mellett a kritikusok is hangosan ünnepeltek. A Hogyan szexeljünk szenzációhajhász címe ellenére a legkevésbé sem öncélú vagy polgárpukkasztó, éppen az ellenkezője - érzékenyen, izgalmasan és néha egészen hátborzongató hitelességgel mesél arról, milyen ma egy Z-generációs fiatal lány bőrében lenni. Veiszer Alinda két vendége Bereczki Enikő generációkutató és Cserháti-Herold ‘Hormonmentes’ Janka volt, a filmhez kapcsolódóan a beszélgetés vezérfonalát a Z-generáció, azaz az 1995 és 2009 között született fiatalok sajátosságai, a szexualitáshoz való viszonyuk és az idősebb generációk felelőssége volt, akiknek óvni és edukálni kell a következő nemzedékeket.
Bereczki Enikő első körben tisztázta, hogy pontosan mi alapján sorolhatunk valakit egy adott generációba. Ehhez Mannheim Károly kutató elméletét vette alapul, miszerint nem elég a kronológiai egyidejűség egy generáció meghatározásánál, a vizsgálat sokkal nagyobb skálán zajlik. „Nagyon fontos megvizsgálni az adott kort, amiben egy nemzedék felnőtté vált, az időszakot, amikor az identitása még alakulóban volt. Meghatározó közös élmények, politikai események, gazdasági, kulturális és technológiai változások alakítottak ki egy-egy nemzedéket, ami elkülönítette őket az előttük lévőktől. Ha meg akarunk ismerni egy generációt, akkor azt a korszellemet kell megvizsgálni, ami jellemző a felnőtté válásukat megelőző időszakra.”
Elmondása szerint az elsődleges szocializációs közegnek még mindig a családot tekintjük, de a generációs karakterisztikákat sok esetben felülírhatja például a technológiához való hozzáférés vagy annak hiánya. Ha egy fiatal egy olyan közösségben nő fel, ahol elzárják őt ezektől az eszközöktől, vagy akár a kortársaitól, akkor valószínűleg a szülei generációs jellemzőit fogja hordozni. A filmben bemutatott fiatal felnőttek is abba a generációba tartoznak, amelyre a legintenzívebb hatással volt az internet elterjedése, az információ gyors áradása.
Bereczki Enikő megnevezése szerint ők a ‘homo globalis’, vagyis a világ első globális nemzedéke, akik bárhol is éljenek, minden információ másodpercek alatt eljut hozzájuk. Kulturálisan is rendkívül diverz generációról van szó, nincsenek akkora lényegi különbségek a nemzetek között, mint például a 70-es években, amikor az amerikai baby boomerek, itthon pedig a Ratkó-generáció tagjai hiába születtek egy időben, mégis teljesen más korszellemben nevelkedtek, máshogyan szocializálódtak.
Cserháti-Herold Janka a YouTube-videóknak köszönhetően nagy merítésben találkozik a különböző korosztályokkal, és bár sokféle problémával megkeresik őt, elmondása szerint az általános kérdés kortól függetlenül leggyakrabban úgy kezdődik, hogy ‘normális-e…’. Normális, hogy ez történik a testemmel, hogy ilyen vágyaim vannak? Egy negyven éves nőtől és egy húsz éves fiútól is érkezhet ehhez hasonló kérdés, vagy a film egyik alapvető felvetése, hogy mi számít beleegyezésnek és mi nem, ez is egyre inkább benne van a köztudatban, foglalkoztatja az embereket.
 Nikolopoulos Nikos (4) (1).jpg)
A szexuális tartalomnak való korai kitettség miatt a Z-generációt hívják a ‘pornónemzedéknek’ is, mert sajnos igen gyakran a pornó az első módja a szexualitással való találkozásuknak. „Egy túlszexualizált társadalomban habituálódott generáció könnyebben pornófogyasztóvá is válik, mint az előtte lévők. A szemünk előtt nő fel egy olyan fiatal nemzedék, ami sokszor az első információját a szexualitásról a képernyőn keresztül szerzi meg. Ez felveti a felelősség kérdését, jó lenne konszenzusra jutni világnézettől és politikai gondolkodástól függetlenül abban, hogy nem jó irányba haladunk, és kezdeni kellene vele valamit.” Veiszer Alinda az internet betiltását látná az egyetlen globális megoldásnak.
Cserháti-Herold Janka egyik legnézettebb videójában a pornót és a romantikus filmeket hasonlította össze, egy-egy korosztályra, társadalmi rétegre, fiúkra és lányokra gyakorolt hatásukat. „Óvatosan kell sok esetben megközelíteni ezt a témát, de az biztos, hogy nagyon káros, hogy pár éve még 12 év volt az a kor, amikor először találkoztak a gyerekek pornóval az interneten, ez mostanra 9 év lett.”
De mit tehet egy szülő az ellen, hogy a gyereke reflektálatlan módontalálkozik először a szexualitás témájával? Mi a jó módszer, mikor és mennyit érdemes beszélgetni róla otthon? Cserháti-Herold szerint egy ideális világban nem szexuális felvilágosításról, hanem szexuális nevelésről beszélgetnénk, ami már egészen kicsi korban elkezdődik.
„A szexualitás az emberi fejlődésünk része, egy csecsemő is elkezdi felfedezni a testét, megvannak a pszichoszexuális fejlődés szakaszai. Borzasztó fontos lenne már családon belül visszajelezni a kisgyereknek, megtanítani neki a testérzeteit, hogy tudja, a teste az övé, és hogy mondhat igent és nemet is.” Óvodások körében egyre gyakrabban tanítják meg az alsónemű szabályt, vagyis hogy az alsóneművel fedett testrészekhez senki nem érhet hozzá az engedélyük nélkül. Hollandiában mindenféle szexuális kontextus nélkül, már ebben a korban megtanítják azt a mondatot, hogy ‘ezt én nem akarom’, ami sokaknak még felnőttként is nehezen megy.
A film kapcsán felmerült az a kérdés is, hogy a generációs kutatások mutatnak-e kötődési változásokat, például a barátság fogalmában. Míg a baby boomer (1946 és 1964 között született) és a veterán (1928 és 1945 között született) generációk egy szigorú nevelési rendszert alkalmaztak, a mai fiatal szülők - akik éppen az alfa-generációs gyermekeiket nevelik - egy sokkal kötődőbb nevelésformát követnek, ami alapvető változásokat hozhat a legkisebbek szocializációjában. Vannak olyan predikciók, hogy ezek a gyerekek sokkal jobban fognak kötődni a szüleikhez, erősebb lesz velük a kapcsolat, viszont a barátságok alakulását meg fogja nehezíteni, hogy végleg minden áttevődik az online térbe.
Veiszer a film rendezőjétől, Molly Manning Walkertől idézett, aki egy interjúban kifejtette, mennyire meglepte, hogy egyáltalán nem generációs kérdés a szexuális konszenzus körül lévő szürke zóna. Kortól és nemtől függetlenül rengeteg embernek volt olyan élménye, amire utólag jött rá, hogy nemet kellett volna mondania. A Hogyan szexeljünk egyik legnagyobb erénye, hogy akkor is tudunk kapcsolódni a szereplőkhöz, ha mi magunk nem 18 éves brit kamaszlányok vagyunk, a határátlépés érzékeny kérdéséhez, hogy mi számít erőszaknak és mi nem, ezekhez rengetegen tudnak kapcsolódni.
A szürke zónákra az idősebb generációkat nem készítették fel, de Janka szerint a mostani fiatalok talán egyre gyakrabban találkoznak ezzel a témával. „Itt már nagyon bekapcsolódik, hogy a szexuális nevelés egy hosszantartó folyamat kell, hogy legyen. Joga lenne a gyerekeknek megfelelő információt kapni a szexualitásról.” Egyre több film és sorozat foglalkozik a témával, mint például a Sex Education, ami a maga szórakoztató módján oktató jellegű történet, érzékenyen beszél az igen és a nem különbségéről. „Nagyon fontos lenne megkülönböztetni a lelkes igent és a határozott nemet, és hogy ennek milyen társadalmi beágyazottsága van. Nőként lelkes igent mondani rögtön megbélyegzéssel jár.”
A szexuális nevelést nem a biológia tanárra vagy az osztályfőnökre kellene rábízni, hanem olyan szakemberekre, akik kifejezetten ezt tanulták, így megfelelő felkészültséggel tudnának beszélni róla az adott korosztálynak, akár workshopokon keresztül. Fontos lenne, hogy fiúk és lányok is felismerjék a saját testérzeteiket, hogy amit a gyomrukban éreznek, az jó érzés vagy inkább félelem attól, hogy nemet mondjanak. Cserháti-Herold szerint ez még abszolút egy álom, hogy az iskolákban ilyen szintű oktatásban részesítsék a diákokat, éppen ezért is fontos, hogy otthon viszont szabadon lehessen kérdezni.
Végül egy jó tanács is elhangzott azon szülők számára, akik megpróbálnának nyíltan hozzáállni a szexualitás kérdéséhez. „A szülőnek önmagát kell fejlesztenie. A szex zavarbaejtő téma, és teljesen oké, ha a gyerek nem feltétlenül veled akar beszélni róla, de legyen meg a nyitottság, hogy ha akar, tudjon hozzád fordulni a kérdéseivel. Az is oké, ha nem tudsz valamit, nem kell félrebeszélni, nézzetek utána együtt egy videóban vagy könyvben. És semmiképp se akarjátok letudni az egészet egy nagy beszélgetéssel, mert az biztos kínos lesz.”
A Hogyan szexeljünk április 4-től lesz látható a mozikban a Mozinet forgalmazásában.
A cikk a Mozinettel együttműködésben készült.
