1990-től a Magyar Rádió irodalmi szerkesztője, 1995-től főszerkesztője, 2002-től 2007-ig művészeti főszerkesztője volt. 1995-96-ban ő szerkesztette az Írószövetség Fiatal Írók József Attila Körének JAK-füzetek című sorozatát. 2008 szeptemberétől 2010 decemberéig a Litera.hu irodalmi oldal főszerkesztőjeként dolgozott. Volt a Szépírók Társaságának alelnöke, 2010-től 2012 decemberéig a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriumának elnökeként dolgozott. Több film- és tévéfilm forgatókönyve fűződik a nevéhez, A kis utazás című film a 2000. évi Magyar Filmszemlén elnyerte a közönségdíjat. Galambok című drámáját az egri Gárdonyi Géza Színház mutatta be 2003-ban.
Hazafelé címmel 1992-ben jelent meg első novellája, amellyel elnyerte a Magyar Napló című irodalmi lap Örkény István-novellapályázatát. 1993-ban jelent meg első kötete, a Felrombolás.
Budapest, nőváros című kötete 2004-ben kiérdemelte az Édes Anyanyelvünk pályázat első díját, és megkapta 2005-ben az Év könyve kitüntetést. A könyvből tévéfilm is készült Vizy Mária rendezésében 2008-ban. 2006-ban József Attila-díjat, 2008-ban Alföld-díjat kapott.
Utolsó könyve, a Szívlekvár 2014-ben jelent meg a Libri Kiadónál. Honlapja szerint két kötete áll megjelenés előtt: április elején lát napvilágot Az ítéletidő című regény a Jelenkor kiadónál, valamint a könyvhétre jelenik meg kisgyerekeknek szóló verseskötete a Manó könyvek gondozásában.
Főbb művei közé tartozik még A testtől való szabadulás útja (elbeszélések, 1994); A tárt szárnyú lepke (regény, 1996); a Romkert (regény, 1997); a Történetek a csodálatos csecsemők életéből (regény, 1998); a Hentesek kézikönyve (elbeszélések, 1999); az Orrocskák (regény, 2000); a Télidő (2002); a Galambok (tragikomédia, 2003); a Milyen egy női mell? (regény, 2006), a Délutáni alvás (novellák, Burger Barnával, 2007); a Szerelmes évek. Gyávaság (2009) és a Magyarka (2013).
Írásai idegen nyelveken is megjelentek, olasz, héber, orosz, angol, német, francia és koreai fordításokban.
(forrás: MTI, fotó: Hadik Irodalmi Szalon / Gordon Eszter)
Kőrösi Zoltán saját oldalán írja magáról:
"A számítógépem fölött rajzszögek rögzítik a jegyzetlapokat.
Sok Kőrösi Zoltán van, olykor szembe jönnek velem az utcán, köszönnek is. Ott megy kézen fogva a feleségem és a fiam.
Húsz évig legalább annyi időt töltöttem a futballal, mint az irodalommal.
Reggelente a redőny lyukacskáin besüt a nap, sárga fény csorog végig a falakon, az asztalomon, sárga fény csorog rajtam is, futnak szanaszéjjel a fekete betűk.
1962-ben születtem, Budapesten.
Ez az ember szeret:
futballozni, szeret olvasni, szeret napozni, szereti a vörösbort, a vörös és fehér húsokat, oljabogyót enni, ez az ember szeret írni, szeret gyerek, szeret család, szeret haza, szeret utazás, szeret film, szeret víz, szeret tűz, szeret szeretet, szeret Budapest, lakik Ferencváros,
ez az ember Kőrösi Zoltán,
ez az ember író,
sok Kőrösi Zoltán van,
ez az ember az."
