Gyónás a velős pirítós felett 

Huszárik Zoltán: Szindbád (1971) 

Életünk során sokféle formában rögzülnek emlékeink, de legintenzívebben talán mégis az ízek vésődnek be memóriánkba, hát még ha valaki oly sok mindenbe kostólt is már bele az évek alatt, mint Szindbád (Latinovits Zoltán). Huszárik Zoltán feldolgozásának csillapíthatatlan éhségű utazója négyfogásos lakomát rendel, mellé pedig legurít egy pofa sört és fél liter bort is. A velős vacsorát azonban Szindbád vallomása fűszerezi meg igazán, ugyanis a velős csont élvezete közben meggyónja régi bűnét a pincérnek, akinek feleségét egykor elcsábította. (H.B.)

 

 

Nagy Imre vs. Poptarisznya  

Török Ferenc: Moszkva tér (2001) 

A rendszerváltás óta is megértünk néhány generációváltást, mégsem készült még egy olyan pontos látkép, mint Török Ferenc a ’89-es fordulat idején felfutó fiatalokat bemutató Így jöttem-filmje, a Moszkva tér. Az érettségizők sorsának alakulása mellett teljesen természetes módon jelennek meg az átmenet képei, karaktertípusai, vagy jelenségei, épp úgy, ahogy az egyszerű szemszög- és fókuszváltással felvett nagyszerű jelenetben elfér egymás mellett B. Tóth László Poptarisznyája és Nagy Imre újratemetésének közvetítése. (B.B.)

 

 

Orbán Józsefné nem tett feljelentést 

Szomjas György: Roncsfilm (1992) 

Szomjas György Roncsfilmjéről már nehéz újat mondani, összeállításaink visszatérő szereplője, legutóbb Andorai Péter hetvenedik születésnapján foglalkoztunk vele. A mellékelt, három perces részlet előzménye, hogy Géza (Gáspár Sándor) megpróbálja kirabolni volt élettársát, Gizit (Szirtes Ági), de menekülnie kell, és a felfordulásban ottmarad a kabátja a lépcsőházban. A három felé tagolt jelenetsor formailag is jellemző Szomjas mozijára (ép és roncsolt képek váltakozása, dokumentarista stílus), tartalmát tekintve pedig a filmet végigkísérő szellemi és erkölcsi nyomor tragikomikumát villantja fel. (B.B.)

 

 

Imi naplója írógépen

Hajdu Szabolcs: Macerás ügyek (2001)

Első nagyjátékfilmjével rögtön magasra tette a lécet Hajdu Szabolcs: a Simó-osztály bemutatkozó munkáinak legjátékosabb, egyúttal a legváltozatosabb stílusról árulkodó darabja a Macerás ügyek. A történet is jól kidolgozott, nem várt fordulatokkal és bonyodalmakkal, de a hangsúly mégsem a szüzsén van, sokkal inkább a fejezetekre osztott film egységeinek sajátos ábrázolásán. Kiváló példa erre az Imi naplója írógépen című felvonás, amely az egyik főszereplő töredezett tudatfolyamát kanyarítja át a másik nagymonológjába. (B.B.)

 

 

Roncsderbi a Kerepesin

András Ferenc: Dögkeselyű (1982) 

Bármennyire erős alakítást nyújt Cserhalmi György az önbíráskodó taxisofőr szerepében, nem beszélve a nagystílű tolvajt játszó Temessy Hédi még nagyobb volumenű teljesítményéről, András Ferenc 1982-es krimijének legemlékezetesebb jeleneteire az aszfalton, négy keréken száguldva kerül sor. A Dögkeselyű persze nem csak ezért unikum. A film egy olyan korban beszél bűnözésről, amikor az az állam szerint nem is létezett. A feszültségteremtés is kifogástalan, Ragályi Elemér kamerája pedig ilyen és ehhez hasonló autós üldözésekkel húzza vastagra az akciót. (B.B.)

 

 

Ellenőrök vs. Gyalogkakukk

Antal Nimród: Kontroll (2003) 

Amikor a Kontroll ellenőrei belebotlanak természetes ellenségükbe, Gyalogkakukkba, extrém fogócska veszi kezdetét a peronokon és az aluljáróban, az iramot pedig a Neo különös energiával pulzáló filmzenéje diktálja. Az utolérhetetlen bliccelő játszótérnek használja a földalatti akadályokat, még sokunk gyerekkori álmát is megvalósítja, amikor leszánkázik a két mozgólépcső közötti csúszdán, csattanóként pedig ügyes csapdába csalja üldözőit. (H.B.)

 

 

Az éhező proletáranya megátkozza Minarikot, de Ő nem ijed meg

Sándor Pál: Régi idők focija (1973) 

Minarik Ede a mosodás, a másodosztályú Csabagyöngye SC edzője, aki hajthatatlan lelkesedéssel szedi össze minden reggel a csapat tagjait Sándor Pál klasszikusában. Keménykalapja és hosszú kabátja mellé hóna alá csapja a focilabdát és nekiindul a városnak: van akit a nyomortelepről, a teniszpályáról, a pesti bérházból vagy a kuplerájból kell előhalásznia, de végül mindig összeáll a csapat, hogy együtt készüljön a sorsdöntő meccsre. (P.J.)

 

 

A kocsmában univerzum születik

Tarr Béla: Werckmeister harmóniák (2000) 

Tarr Béla munkásságában a 2 óra 25 perces Werckmeister harmóniák könnyed hosszúságúnak számít, de már az első pillanatokban meglep minket egy-egy különleges, földöntúli pillanattal. Így rögtön az első jelenetben is, amelyben a főhős betér a helyi kiskocsmába, ahol a teret megtöltő emberekkel lemodellezi a bolygók mozgását, amint a nap körül keringve unverzumot teremtenek. Kocsmatöltelékek koreografálásából alternatív színházi előadás, teremtéstörténet születik. (P.J.)

  

 

Sípszóra nyeled a tejbegrízt

Pálfi György: Taxidermia (2005) 

Pálfi György három generációt bemutató, zsigeri és megrendítő alkotásában, az ártatlan, pufók kisfiút rángatja be anyukája a tehetséges evők edzésére, hogy a Növényi Norbert által levezényelt gyakorlaton részt vegyen. Kanál a kézben, csurog a kakaós tejbegríz és már indul is a nagy zabálás, amiben anyukája könnyes boldogsággal nézi, ahogy a kis újonc simán az asztal alá eszik mindenkit. A kamera felemelkedik, fel a tejbegrízt adagoló konyhásnéni magaslatába, hogy aztán ráforduljon a történet második főhősére, Balatony Kálmánra, aki a világbajnokságra készülve lapátolja magába a levest. (P.J.)

 

 

Ma is konzervvért iszunk

Ternovszky Béla: Macskafogó (1986) 

Az Intermouse egyszemélyes zenekara, Lusta Dick repülője az őserdőben landol, ahol vámpírok fogja lesz. Már éppen készülnének lecsapolni a szegény Dicket, amikor ő utolsó kívánságként szeretne eljátszani egy számot a trombitáján. A felcsendülő Bossa Nova dallamtól minden denevér elérzékenyül és megkímélik az életét, sőt még Grabowski megmentésében is segítenek neki. (P.J.) 

 

 

+1 Fütyülsz és hazudsz

Jancsó Miklós: Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten (1999)

A párbeszéd, amit mindenki tud fejből, de amit nem lehet elégszer újranézni. Bárki akinek azt mondod, hogy befetéma van, és ő megérti, rossz ember nem lehet. (P.J.)