Miért épp Dolby sztereókép?
Tavaly november 29-tól működik a Westendben a digitális Real D technológián alapuló mozirendszer, amit nem sokkal később követett az Arena Plazában idén január 17-én nyitó analóg IMAX. A Budapest Film tervei szerint pedig szeptemberben a Corvinban debütálnának a Jules Verne regényéből készült filmadaptációval, az Utazás a Föld középpontja felé című alkotással. Ezzel lényegében nálunk is teljes lenne a választék a világban alkalmazott legfejlettebb 3D-s rendszerekből.
Menyhárt Gábor elmondta, hogy a Dolby 3D üzembe állítása előtt digitális vetítésre teszik alkalmassá a Corvin Kabos termét, ennek befejeztével május 1-én a Föld című filmmel indulnak a bitalapú mozielőadások, majd az idei ősztől jöhetnek a 3D-s filmek.
|
| Csillézés 3D-ben - Utazás a Föld középpontja felé |
A mozivezető szerint azért esett a választás az elsősorban hangtechnikájáról ismert cég sztereó képalkotási rendszerére, mert ehhez nem kell „silver screen”-re cserélni a vásznat. Így lényegében a még kísérleti jellegű 3D-s vetítések mellett lehet hagyományos, 35 milliméteres, 2D-s filmeket is játszani a teremben, amire szükség is van a hattermes filmszínházban, igaz, ha például tíztermes volna a Corvin, akkor valószínűleg a Real D mellett döntöttek volna a Budapest Filmnél. Az IMAX-es technológia pedig helyigénye és a mozi térbeli kapacitása miatt nem jöhetett szóba.
A mozi visszavág
Hogy miért is gondolkodnak 3D-s előadásokban arra azt válaszolta Menyhárt Gábor, hogy a filmszínházak nézőszámcsökkenésére a mozinak ez a válasza. „Ma is sokan néznek filmeket, de inkább otthon, és szükség van valamire, amit a házimozi rendszerek egyelőre nem tudnak.” Ha teljesen nem is fogja lefékezni a nézőszámcsökkenést a 3D, de legalább a csökkenés lassulására számítanak a mozisok.
|
| Szemfáradás és vibrálás nélküli 3D-s kép a Dolbytól |
Ami a nézőszám és a digitalizáció kapcsolatát illeti, ez önmagában nem hozza be a nézőket a mozikba - véli Menyhárt Gábor, de hosszú távon mindenképpen mélyreható következményei lesznek, hiszen a digitalizációval átalakul a forgalmazás is. Így nem lesz szükség a hagyományos filmszalagokra, jóval olcsóbban készülhetnek a könnyebb, kisebb, ezáltal jobban mozgatható digitális kópiák, amelyek minősége nem romlik a vetítések számával, és lehetőség van a műholdas továbbításra is (MOM Park).
Ami a Dolby 3D technikai oldalát illeti, ehhez ugyancsak szemüvegre van szükség, mint az IMAX vagy a Real D esetében, és amelyet az előadás után tisztítanak, és újra kiosztanak a nézők között. A Dolby az Infitec 3D-s képalkotására épülő rendszere lényegében a régi, vörös-zöld/vörös-kék színszűrés legkorszerűbb változatán alapul, így ma már a szem nem fárad el, és 144 másodpercenkénti képsugárzással a legkisebb vibrálás is megszüntethető. A vetítő előtt egy CD-méretű, cián-magenta színű, átlátszó korong forog, és a szemüveglencsék szűrésével alakulnak ki a jobb illetve a bal szem számára sugárzott, és térbeliként érzékelt képek.
|
| A kamera, amivel James Cameron forgatja 2009-re ígért Avatárt |
Előreláthatóan a 3D-s mozifilmek „kísérleti fázisa” 2009-2010-re ér véget, amikor olyan választék lesz egészestés 3D-s alkotásokból, hogy folyamatos és változatos kínálatot biztosíthatnak a mozik, becslések szerint addigra egy-másfél tucatnyi sztereófilm készül el. Az említettek mellett olyan alkotásokra számíthatunk, mint James Cameron Avatarja (Cameron úttörő szerepet vállalt a 3D-s filmkészítésben, a megfelelő kamera kifejlesztésével), Tim Burton Karácsonyi lidércnyomásának térbeli változata, vagy TinTin, a belga képregényhős kalandjai. Utóbbi elkészítésében részt vesz Peter Jackson és Steven Spielberg is.
Visszaút nincs, a technikai fejlődésnek köszönhetően a mozi legalább olyan gyökeres átalakulás előtt áll, mint amilyen a hang vagy a színes film megjelenésével járt.
