Azonban az IMAX háromdimenzió csak az Arénában lesz látható: a mozaikszó kibontása Image Maximum (maximális képhatás), amelynek technikai hátteréről annyit tudhattunk meg, hogy egy hatalmas vásznon (24x18 méteres) nagy felbontású (a 35 mm-es kópiánál tízszer nagyobb) képet láthatnak a szórakozni vágyók. Akik – a cégvezető szerint – akár szórakozva tanuló iskolások is lehetnek; a Cinema City éppen ezért szoros kapcsolatot kíván ápolni az iskolákkal és a különböző oktatási szervekkel – ahol eddig megvalósították az IMAX-ot, ott mindenhol nagy sikernek örvend e technológiai oktatási célú felhasználása. Minden bizonnyal a gyerekek lesznek az első számú célcsoport (s nyilván rajtuk keresztül a szüleik), legalábbis miután Mooky Greidinger személyes élményét megosztotta velünk, miszerint „mesélhetek bármit, mutathatok adatokat, a legtöbbet az egészről az mondja el, ha majd megnézik a gyerekek arcát IMAX-mozizás közben.” A programban ennek megfelelően természetfilmek, látványos történelmi filmek kerülnek bemutatásra, ám ezen kívül – hosszú távon - törekszenek sikeres hollywoodi kalandfilmek „háromdimenziósítására”; a Harry Potter legújabb részének utolsó húsz percét valószínűleg már így tekinthetik meg az IMAX látogatói. A jegyárak állítólag nem lesznek annyira magasak, mint annak idején, a Westendben üzemelő tiszavirág-életű 3D-s mozinak a tarifái, állítólag „nem sokkal” lesznek drágábbak, mint egy hagyományos mozijegy.
|
| A Kerepesi úton épülő legújabb Pláza IMAX-mozival |
Mooky Greidinger helyettünk tette fel a kérdést saját magának, hogy minek 23 termes mozit építeni, amikor egy átlagos multiplexben maximum 10 helyiségben vetítik a filmeket. A cégvezető szerint az új fogyasztói szokások indokolják a mennyiségi ugrást: az emberek nem szeretik hosszasan a moziműsort bújni, szívesebben odamennek a helyszínre, főleg ha óránként vetítik az aktuális blockbustert – ahogy az Arénában tervezik. Emellett extra szolgáltatás lesz a borsos áron bérelhető VIP-terem, amit elsősorban céges bulikra, valamint filmbemutatókra optimalizáltak, valamint az, hogy az interneten nem csak megvásárolni lehet majd a jegyet, de rögtön ki is nyomtathatja majd a mozilátogató, akinek így nem kell beállnia a hétvégi estéken kígyózó pénztár-sorokba. És hogy miért érdemes multi- , illetve megaplex mozikat építeni Budapesten? Mooky Greidinge erre is van válasza, hiszen a Cinema City felmérése szerint egy magyar átlagosan másfél alkalommal megy moziba évenként, míg egy ír négy és félszer. Tehát – bár világszerte érzékelhető, hogy egyre csökken a mozik látogatottsága – még mindig nagy a fejlődési potenciál Kelet-Európai piacokon.
Főként, ha valaki nagyban gondolkozik (a Cinema City egyik szlogenje: „think big”), hiszen a cégvezető a mozik túlélési esélyeit - a sok terem mellett - a hatalmas vászon nyújtotta élményben látja, amit jó ideig, vagy talán soha nem fognak tudni pótolni az otthoni készülékek, projektorok. Mindenesetre Buda Andrea, a Cinema City magyar képviseletének marketing igazgatója garanciát lát az anyacég optimizmusában, még ha „a magyarokat általában jellemző szkepticizmus” őt sem hagyja sokszor nyugodni; szerinte a plusz szolgáltatások az Aréna esetében elegendőek lesznek ahhoz, hogy rést üssenek a szűkülő piacon, míg a Budai Skála esetében pedig nagy űrt készülnek betölteni, hiszen a környéken – a Bartók-mozi bezárása óta – nincs filmszínház.
Hova? Kinek?
A Cinema City optimizmusa elgondolkodtató, hiszen az általuk tíz százalékos kihasználtsággal üzemeltetett Új udvar lett hazánkban az első bezárt multiplex, amely a hazai mozibiznisz folyamatos visszaesésének első jele volt. A folytatásban a Budapest Film értékesítette az egyik legjobban teljesítő fővárosi multiplexet, a Mammutot. A nyertes pályázó a Palace Cinemas lett. A Mammutra szintén pályázó, ám alul maradó egyik legnagyobb szereplő, az Inter-Com Rt. 2006. júliusában úgy döntött, hogy kivonul a mozipiacról - lemond a Hollywood Multiplex mozilánc tulajdonosi és irányítói jogáról, és az összes moziját eladta a Palace Cinemasnak, akik azóta is a budapesti mozik nyolcvan százalékát üzemeltetik. A Mammut értékesítéséből származó bevételt a budapesti artmozik nagy részét üzemeltető Budapest Film a másodlagos terjesztés fejlesztésére fordította, mivel ők is úgy látják, hogy a hagyományos mozizás és home-video helyett a digitális tartalomszolgáltatásé a jövő.
|
| A 3D-s élmény |
Ráadásul a Kerepesi út közelében nem régiben nyílt multiplex, amely lefedi a környék mozi-igényeit: a Fotexnet Kft.-hez tartozó DVDRent Kft. működteti az Örs vezér téri Sugár üzletközponthoz épített multiplex mozit.
Szintén nem túl kecsegtető, hogy a magyar mozilátogatók évek óta tartó csökkenése tovább folytatódott, sőt, tavaly az Európai Unióban egyedül egyedül Magyarországon (-3,8 %) csökkent a látogatottság, a keleti blokkban mindenhol máshol nőtt. Arról nem is beszélve, hogy a magyar mozistatisztikát a hazai filmek sikere szokta felfelé húzni – tehát nem az IMAX moziban óránként vetíteni kívánt blockbusterek.
