„Két zenész szülő gyermekeként végigjártam a klasszikus utat: hat évesen már zongorásztam, 12-13 évesen pedig elegem lett az egészből, és abbahagytam a zenélést” - emlékezett vissza a kezdetekre Balázs Ádám. Aztán persze azt is elmesélte, hogyan talált vissza a zenéhez, amihez Ennio Morriconénak és a Rózsaszín Párduc zeneszerzőjétől kapott aláírásnak is köze volt. Kiderült, akár teljesen más irányt is vehetett volna az élete, ugyanis az angol szakot is elvégezte, és egy éven át tanársegéd volt az ELTE-n. Amerikával folytattuk a személyes múlt felgöngyölítést: „Ha megteheti az ember egyszer az életében jusson el New Yorkba, az a város egy csoda.”
Sokat mesélt a kint eltöltött évekről, a kilencvenes évek New Yorkjának pezsgéséről, és arról, hogy milyen hosszadalmas és nehéz folyamat, mire az embernek nem kell mondjuk fotóasszisztensi melót vállalnia, hanem meg tud élni abból, amiért kiutazott, a zenélésből. 1997-ben váltott kontinenst, és 2005-ben jött ki az első olyan amerikai stúdiófilm, amelynek ő szerezte a zenéjét. (Balázs Ádám showreeljét itt találod meg.)
Hais Dorottya, Gáspárfalvi Dorka, Szamosi Zsófia, Nina Kov és Balázs Ádám a 2017-es Oscar-gálán (forrás: a Toldy Ferenc Gimnázium honlapja)
Mivel az amerikai és az európai filmkészítést is ismeri, elmondta, milyen különbségek vannak a filmzeneszerzés gyakorlatában. Egy extrém esetet is elmesélt, amikor a 2005-es King Kongnál 3 hete volt James Newton Howardnak, hogy elkészüljön a filmzenével. A zenészek bent aludtak a stúdióban. Ha volt mit eljátszaniuk, azon nyomban ébresztették is őket.
A saját munkamódszerébe is beavatott minket, például többször megesett vele, hogy hajnalban felriadt, leírta vagy felfütyölte a témát, majd visszafeküdt. „Sok ilyen főtémám van már.” Elmesélte, pontosan mit kért tőle Enyedi Ildikó, mit sugalljon a Testről és lélekről filmzenéje, és hogy a sikeres közös munka ellenére miért nem került bele Enyedi legújabb filmjének, A feleségem történetének az alkotói csapatába.
Számos itthoni film- vagy sorozat zenéjére rákérdeztünk, szóba került a Terápia, az Utóélet, a BÚÉK, a Pappa Pia, A répa, ahol a rádioaktivítást akarták kifejezni zenével vagy a Lajkó – Cigány az űrben, amihez többek között kommunista indulókat is írt. Az Egynyári kaland Örökké című főcímdala kapcsán elmondta, hogy nagy volt a nyomás, hiszen egy slágert kértek tőlük. Ami aztán össze is jött.
Természetesen az Oscar-díjas Mindenkit is érintettük, ami miatt a legtöbben ismerhetik a nevét: mesélt Deák Kristóf zenei gondolkodásmódjáról, és arról, hogyan sikerült rávenni az édesapját, Balázs Árpád zeneszerzőt, hogy a Bodzavirág című kórusművét írja át picit a kisfilm fináléjához. Úgy néz ki, Balázs Ádám szerencsét hoz a filmeseknek, hiszen a Mindenki győzelmét követő évben a Testről és lélekről is kijutott a Oscar-gálára. És ő maga is elégedetten nyilatkozott: „Hál’Istennek az utóbbi években olyan felkéréseket kapok, ahol hangsúlyos szerepe van a zenének.”
Elmesélte, részese volt-e hasonló megalázó szakmai kapcsolatnak, mint ami a Whiplash-ben látható, kifejtette saját tanári filozófiáját – a Zeneakadémián tanít -, szóba került a nemek aránya a fiatal hazai zeneszerzők körében, és azt is elárulta, a gyerekeiben látja-e a hajlamot a zenei karrierre. Búcsúzóul elmondta, hány bemutatás előtt álló magyar filmben hallhatjuk majd az ő zenéjét. Spoiler: megdöbbentően sokban. Aki kedvet kapott a zenehallgatást, az a Spotify-on megtalálja Balázs Ádám műveit.
A podcast meghallgatható a lenti lejátszóra kattintva, fent van Spotify-on és iTunes-on, illetve korlátozott ideig letölthető Soundcloudról.
