A streaming egy évvel ezelőtti berobbanása olyan szereplők beindulását sürgette meg a forgalmazási piacon, mint az art filmekkel foglalkozó Cinego és a magyar filmes Filmio. Az otthoni mozizás erejét senki sem vitatta, de Bálint Péter többször is hangsúlyozta a mozik küzdelmét és a nézők hiányát ebben a nehéz időszakban, ami a korlátozások feloldásával sem ért véget, hiszen a mozivetítés továbbra is a tömegrendezvények kategóriájába tartozik. Szóba jött a múlt héten meghozott homofób törvény is, ami a korhatár bizottság és a forgalmazók munkáját is szorosan érinti. Bálint a kommunikáció hiányát, a pontos értelmezés nélküli döntéseket bírálta, a bemutatásra váró filmek jelentős része más kategóriába kerülhet át, de hatással van a premier előtti kampányra és az előzetes megjelenésére is.
A mozik és forgalmazók támogatásánál Paszternák Ádám beszámolt a Kreatív Európa program forgalmazókat segítő támogatásairól, az elmúlt év gyorssegélyeiről, amely a moziknak és az elmaradt fesztiváloknak is a segítségére volt. Forgalmazási támogatásuk a Film On the Move névre lett átkeresztelve, melyet már streaming-szolgáltatók is megpályázhatnak.
A Kanapéforradalom kerekasztalbeszélgetés a Magyar Mozgókép Fesztiválon (Fotó: Gyukli Gyula)
Ráduly György az illegális tartalomfogyasztás elleni küzdelmüket is szóba hozta a Filmio működésénél – az ügyben jelentős előrelépésnek tartja, hogy nemrégiben megszületett az első letöltendő börtönbüntetéssel járó ítélet egy magyar torrentgazda ellen. Gyenis Ajándok a mozifilmjeik illegális utóéletéről mesélt, és a Mozinet és a Cinego közötti “házon belüli konkurenciáról”, vagyis a döntésről, hogy melyik filmjüket hol indítsák útjára. Jelenleg 38 magyar film vár bemutatásra, ezek arányosan szóródnak szét a következő időszakra. A csütörtök esti Toxikoma bemutatóját látva mindenki úgy véli, hogy van igény a magyar mozifilmekre.
Egy hosszúra nyúlt kocsiút után már a veszprémi Expresszóban folytatódott a szakmázás. A MADOKE kerekasztalán Józsa László producer beszélgetett Dér Asia (Anyáim története) és Visky Ábel (Mesék a zárkából) filmrendezőkkel, valamint László Sára (Visszatérés Epipóba, Anyáim története) producerrel. Eredetileg a kerekasztal tagja lett volna Bakony Alexa is, akinek Tobi színei című dokumentumfilmje, amely egy transznemű fiatalról szól, kikerült a fesztivál programjából, állítólag más programokkal való egyeztetés miatt. A múlt héten meghozott törvény kapcsán azért szóba jött Bakony Alexa filmje és a szivárványcsaládról szóló Anyáim története jövője is, de Dér Asia szerint ők minden korlátozástól függetlenül azon lesznek, hogy minél szélesebb körhöz eljusson a filmjük. Mivel a filmet tavaly mutatták be az HBO GO-n, ők is értetlenkedve állnak azelőtt, hogy vajon hogyan fogják tudni bekorlátozni, hogy ki kattinthat a filmjükre este 22:00 előtt.
Mikor igaz a dokumentumfilm? kerekasztalbeszélgetés a Magyar Mozgókép Fesztiválon (fotó: Pesthy Márton)
A beszélgetés a dokumentumfilmezés igazsága, az alanyok megtalálása, az esetleges személyes és jogi problémák körül zajlott. Visky Ábel a Mesék a zárkából szereplőiről, a börtönökkel való közös munkáról, és arról a dilemmáról is mesélt, hogy a család egységéről szóló film készítése közben két főszereplő párkapcsolata is megszakadt, amit neki rendezőként le is kellett reagálnia, például az új élettárs megmutatásával. Dér Asia felidézte az Anyáim története két főszereplőjének reakcióit, akik első nézésre kisebb sokkot kaptak a látottaktól, és csak másodjára értették meg és fogadták el a két rendező koncepcióját. Hiszen a dokumentumfilm igazsága valójában sosem a teljes valóságot fedi, minden a rendezők szűrőjén keresztül formálódik történetté. László Sára egy egészen abszurd esetet is felidézett, amikor az egyik bemutatott alany elégedetlen volt. Egyik filmjük szereplője a kész anyagot látva azon háborodott fel és terelte jogi útra az ügyet, hogy szerinte túl mély volt a viselt ruháinak a kivágása, és ez sértette a személyiségi jogait. Perre végül nem mentek, de ez a történet is azt mutatja, hogy milyen komoly erőfeszítés dokumentumfilmet készíteni.
A tovább fokozódó hőségre Krasznahorkai Balázs első nagyjátékfilmje volt a megoldás. Nem csak a kellemesre lehűtött Hangvilla moziterme és a filmben látott nyirkos, vadregényes erdélyi táj miatt, de a premier utáni órákban egy gyors vihar is átvonult a városon, ami elmulasztotta az elmúlt napok tompaságát. Mint a legtöbb premierfilmet, a Hasadékot is Prokopp Dóra konferálta fel, aki a fesztivál háziasszonyaként egészen különös jelenség, nehéz szavakkal körülírni, milyen hatást kelt a színpadon a habókos, spontánnak szánt műsorvezetése. Legyen szó az Így vagy tökéletes, a Toxikoma, a Hasadék, vagy éppen az utána következő Űrpiknik bemutatójáról, egyik alkalommal sem sikerült pontosan eltalálnia, milyen kérdésekkel érdemes megágyazni a vetítéseknek. Mi nézőként szabadon nevetgélhettünk a műsoron, de a színpadon álló alkotók láthatóan kénytelenek voltak azon agyalni, hogyan adjanak értelmes és udvarias választ a kérdéseire.
Molnár Levente a Hasadék című filmben
Krasznahorkai Balázs első nagyjátékfilmje lassan építkező, fordulatokkal teli családi dráma egy Budapesten élő orvos és az erdélyi szülőfalujában maradt 17 éves fia kapcsolatáról. Balázs korábban a fikció és a dokumentumfilm műfajában is kipróbálta magát, és olyan nagyjátékfilmekben dolgozott asszisztensként, mint a Saul fia, a Napszállta, vagy a keserves körülmények között készülő Tegnap, Kenyeres Bálint munkája. Ez a három, különleges atmoszférával, tempóval és stílusjegyekkel rendelkező film a kulcs a Hasadék értelmezéséhez is. Krasznahorkai érezhetően sokat tanult az őt körülvevő alkotóktól, ő sem a feszesre vágott akciózásban vagy sodró lendületben gondolkodik, inkább a késleltetett információ és a karakterközpontúság hajtja előre a történetét.
Grassai Bálint (Molnár Levente) jómódban, szép házban, szép autóval, szép feleségével éli az életét. Erdélyi gyökereihez egy telefonhívás rántja vissza: meghalt az édesapja. Útja a vadregényes Máramarosi-havasokba, egy egészen kicsi településre vezet, ahol megállt az idő. Itt élő kamasz fiával, Simonnal (Babai Dénes) a vérbeli köteléken kívül nincs sok közük egymáshoz, ő a helyi kiskirály, Dumitru (Orbán Levente) csatlósaként próbál túlélni. Pár nap leforgása alatt éveken át eltemetett konfliktusok törnek a felszínre, Bálint a bűntudat, a bosszú és az újrakezdés lehetőségének háromszögében találja magát.
Krasznahorkai Balázs: Hasadék
Apa és fia mellett a lenyűgöző erdélyi táj játssza az abszolút főszerepet. Bagota Béla Valanja után a Krasznahorkai Balázs és Réder György operatőr kihasználja a lankás falvak, sűrű erdők és hegycsúcsok erejét, a katartikus fináléban is kulcsszerepet szánnak a természetnek, ahogy a köztük húzódó szakadék szimbolikusan feléjük magasodik. Lengyel Balázzsal és Lovas Balázzsal közösen írt forgatókönyvben a kétnyelvűség is megkapja a maga szimbolikáját – minél közelebb kerülnek egymáshoz, és jutnak minél magasabbra és mélyebbre a természetben, úgy érnek el a nyelvben is ugyanarra a szintre. Molnár Levente sokadjára bizonyítja milyen izgalmas drámai színész, a félkegyelmű (Foglyok) vagy baljós (Saul fia, Apró mesék) szerepei után csendes, bűnbánó apaként is remek. Mellette emlékezetes marad Babai Dénes, Orbán Levente, és egy kisebb szerepben jó újra moziban látni Kovács Lajost is.
A havasok után egy sokkal szürreálisabb helyre csöppentünk, a budapesti éjszakába. Badits Ákos Űrpiknikje pár nap múlva már országos szinten látható lesz a mozikban (bemutató: július 1., hosszabb kritikánk hamarosan érkezik), a veszprémi premier főleg a stábnak adott lehetőséget az ünneplésre – már az óriási boldogság, hogy élőben lehetett egymásnak örülni –, a vetítés után legalább 20-25-en vonultak fel tapsviharban a színpadra. Az Űrpiknikre előzetesben többször is a nyár legőrültebb vígjátékaként utaltunk (Badits Ákos mesés kisfilmjeire és a történetre alapoztuk a feltételezést), és a Zalatnay Cini rajongó ufó, ha nem is tökéletesen, de beváltotta az ígéretét.
A történet pofonegyszerű: a duzzogó Panna (Walters Lili) a rádiójából átalakított intergalaktikus adóvevővel egy éteri Zalatnay Cini-dalt küld ki az űrbe, hátha ezen keresztül fel tudja venni a kapcsolatot valamilyen idegen életformával. Válaszként egy naiv, mackótestbe bújt ufó (Takács Zalán) érkezik a Földre, hogy magával vigye az angyali hang tulajdonosát. Őrülten hangzik, és az is, utána mégis hiányérzetünk támadhat, pedig minden adott a jó szórakozáshoz: Walters Lili és Takács Zalán aranyosak együtt, a melléjük csapódó Lengyel Benjámin szállítja a legjobb egysorosokat, Árpa Attila szórakoztató főgonosz, Rainer-Micsinyei Nórit pedig mindig öröm látni, kevés viccesebb színésznő mozog nála a vásznakon. Balázs István Balázs operatőr érdekesre színezi az érdektelen helyeket (mint a kocsi csomagtartója vagy a kihalt utca), nagyszerű a zene (a Freakin’ Disco és Zalatnay Cini mellett váratlan helyeken német és francia popszámok szólalnak meg) ahogy Tasnádi Zsófi látványtervező is tök jól érzi a 70-es évek csehszlovák sci-fi hangulatát, és Benedek Ágota forgatókönyvével sincs különösebb baj. Akkor mivel van?
Egy színes-szagos sci-fiben elengedhetetlen egy kis akció, abból viszont meglehetősen kevés akad az Űrpiknikben, anélkül pedig nem marad más, mint hogy a két hős ül és beszélget, utána arrébb mennek egy másik helyre beszélgetni, néha jön a főgonosz, őt jól helyben hagyják, aztán megint arrébb mennek és folytatják a beszélgetést. A vágyott, teljesen elborult szürreális adalékok hiányoznak igazán a filmből, ami jó eséllyel a 90 millió forintos költségvetés hatása. Ez pedig nem róható fel az alkotók hibájának, így kreatív értelemben nem született rossz döntés, inkább csak bennünk hagyott némi hiányérzetet.
A bennünk támadt űrt aztán a Freakin’ Disco elektronikus koncertje töltötte be, ami az élőben tartott premier öröme után az élőzene élményét is visszahozta. Végül egy ponton Walters Lili is csatlakozott hozzájuk a színpadon, hogy elénekelje velük Zalatnay Cini Fekete Árnyék című számának feldolgozását, amihez videoklip is készült. Kint az Expresszó előtt tovább pezsgett a premier utáni hangulat, jó, hogy visszatért az élet.
Az Űrpiknik július 1-től látható a mozikban a Mozinet forgalmazásában, a Hasadék pedig ősszel kerül műsorra, a Budapest Film jóvoltából.
