M.A. Alagappanm, a chennai-i tiszeteltbeli magyar konzul, írja a The Hindu, bevezetőjében így fogalmazott: "Ezek a filmek segíteni fogják a kultúrák közötti kapcsolatot, és Magyarországot minden nagyszerűségével együtt mutatják be. A chennai-i nézők madártávlatból ismerkedhetnek meg az ország dicsőséges múltjával és jelenével."
Az újságcikk ezek után bemutatja a fesztiválon szereplő legfontosabb filmeket.
Gödrös Frigyes Glamour című filmjét a sors, a végzet témája uralja az indiai kritikus szerint. A film második felét az európai történelem vizuálisan élvezetes megjelenítésével jellemzi, habár a történetet kissé vékonynak találja.
Kamondi Zoltántól a Kísértéseket láthatta a közönség. A beszámoló szerint a film erőteljesen és találóan ábrázolja a sok elvárás között egyensúlyozó fiatalember életét. Kamondi emellett Az alkimista és a szűz című filmjével is szerepelt a programban.
Vetítették még Gothár Paszportját, A hamvadó cigarettavéget Bacsó Pétertől és Sas Tamás Szerelemtől sújtva című filmjét.
Legutóbb karácsonykor volt magyar filmfesztivál Indiában, legelőször pedig 1962-ben rendeztek celluloidról vetítéssorozatot magyar filmekből. Decemberben a következő filmeket láthatta az indiai közönség: Egy hét Pesten és Budán, Na végre, itt a nyár!, Meseautó, Kalózok, A Witman-fiúk, a Video Blues, és a '86-os Csók, anyu Rózsa János rendezésében.
