Majdnem egy évvel ezelőtt számoltunk be a Fehér király forgatásáról, melyet a Dunakanyarban vezényelt az Alex Helfrecht - Jörg Tittel rendezőpáros. Túl azon, hogy nálunk készült a film, az igazi kuriózumot a történet alapjául szolgáló, azonos című regény jelentette, hiszen a Fehér Király Dragomán György kiváló írónk munkája.
A film bemutatójára egy hét múlva kerül sor az Edinburgh-i Filmfesztiválon, arról viszont egyelőre nincs hír, hogy a hazai mozik mikor tűzik műsorra a Dragomán-adaptációt. Az előzetesben felvillantott jelenetek erős képi világot jósólnak a disztópikus töténet mellé, amelynek konkrét, létező miliőjét a forgatókönyvet is jegyző Alex Helfrecht tette univerzálissá, lecserélve Ceausescu Romániáját egy nem létező országra.
Ahogy azt az alkotók korábban elmondták, a mindenkori diktatúrát szeretnék megmutatni, ami bárhol, bármikor létrejöhetne. A rendszer működésének ábrázolásához nyomonkövetett sorsokra van szükség. „Az egész az egyes emberek életéről szól, a tapasztalataik tükröződnek, amelyet a diktatúráról szereztek” - mondta el korábban Helfrecht. A rendezőpáros alapvetően hű maradt a regény szelleméhez vagy a szereplőkhöz, és az eseményeket is egy kisfiú, Dzsátá szemszögéből láthatjuk - ugyanúgy, ahogy Dragomán könyvében. Az író egyébként sokat konzultált a brit házaspárral, egyfajta „alkotó párbeszéd” zajlott közöttük. Jörg Tittel még a forgatás idején beszélt arról, hogy mennyire fontos nekik az író majdani véleménye, és remélik, hogy büszke lesz a feldolgozásra
Breier Ádám első nagyjátékfilmje egyszerre nevetett és ríkat meg, miközben egy sokak számára ismeretlen világba kalauzol el. Ha csak egy kellemes vasárnap délutáni családi dramedy lenne, akkor is szeretnénk, de a Lefkovicsék gyászolnak ennél sokkal többet ad és fontos űrt tölt be a magyar filmek között.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Azt hiszed, hogy idióta vagyok, hogy nem értek a művészethez, hogy nem vagyok menő. Szánalmasnak tartasz. Lököttnek. Löttyedt hájpacninak. Egy rakás szarnak. Hát tévedsz. Mert én pezsgő vagyok. És te vagy a szar. És a halálod napjáig – te, nem én – örö
