Lengyel Balázs 2016-os Répa című szótlan kisfilmjében a radioaktív sugárzás miatt gigászira megnőtt sárgarépáért harcol egymással egy család és a helyi erőmű. A rövid történet egy izgalmas és humoros túlélési dráma, ami Tarkovszkij munkássága előtt is fejet hajt. A Lajkó – Cigány az űrben, ami a rendező első nagyjátékfilmje, több szempontból is megidézi a kisfilmet, a képi világgal, az orosz kapcsolattal és két színész áthívásával, de főleg a szatirikus hangnem, ami összeköti a két alkotást. A markáns elsőfilm a történelmet finoman meghamisító, keserű szatíraként működik, térdcsapkodós vígjátékként viszont kevésbé.

Kép forrása: Vertigo Média

Pedig volna igény jó vígjátékra, különösen a nemrég bemutatott Pappa pia vagy Valami Amerika 3. ízlésficama vagy a Vándorszínészek próbálkozása után. A Lajkó az ötvenes években játszódik, ami bátor vállalás, különös tekintettel a kommunizmust kikarikírozó klasszikus, A tanú, a nosztalgikus slágerekre felhúzott Csinibaba, vagy a Veri az ördög a feleségét ismeretében. Pelikán elvtárs szatirikus története persze különbözik Lajkóétól, de a rendszerben való vak és buzgó hit végső soron ugyanolyan tragikomikus végkifejlet felé vezényeli Lengyel Balázs hőseit is, főleg Karmazsin Jenőt, a Kunmadarasi Vörösiszap TSZ elnökét, Lajkó mentorát. Jenő bácsi, akárcsak Pelikán, kitartóan hiszi, hogy tényleg a nép uralkodik, hogy Lenin (Sztálin, Rákosi, Brezsnyev, stb.) szemében mindannyian egyenlőek vagyunk és hogy a kommunista orosz csók valódi köteléket jelent két ember között, nem egyszerű protokolláris gesztus. Jenő bácsi kapaszkodása az ideológiába szemben áll Lajkó babonás, a földöntúli csodákat hétköznapi módon megélő kultúrájával, kettejük dinamikája épp ettől a kimondatlan ellentéttől működik. Keresztes Tamás némafilmes gesztusokkal kelti életre Lajkót, az ő szócsöve a kommunista mentor párosuk a klasszikus buddy-moviekat idézi.

Kép forrása: Vertigo Média

Miután egy balul sikerült rakétakísérlet után a falusi kiskölyök Lajkó felrobbantja és égbe repíti a kerti budin ülő anyját, egész életét az vezérli, hogy kemény munkával kozmonauta legyen, és odakint az űrben bocsánatot kérjen és nyerjen. Az 56-os forradalmat követően Jenő bácsi oltalma alatt el is jut Bajkonurba, ahol kezdetét veszi a pártfőtitkár Brezsnyev által felügyelt űrverseny, amelyben egy hadifogolyként tartott német nő, egy észt ellenálló és egy buddhista mongol férfi lesz a vetélytársa. A tét nagy: ki lesz a világtörténelem első űrhajósa. Izgalmas és valószínűleg nem is téves felvetés, hogy Gagarin előtt másokat is fellőttek az űrbe, sikertelenül: az ő nevüket nem őrzi a történelem. Erre a hipotézisre alapoz Lengyel Balázs és Lovas Balázs forgatókönyve, náluk a rendszer ellenségeit használják kísérleti alanyként.

Kép forrása: Vertigo Média

A sok helyszín és a felcsapott töri tankönyv egy elsőfilmben szokatlanul sok szereplőt hoz magával: van itt forradalmi láztól fűtött cigánylány, kókler apa, kedves Gagarin és Lajka kutya, kíméletlen Brezsnyev, kísérletező Mengele, és a kis szöszi Vologyáról a mai Oroszország vezetője is eszünkbe juthat. A film tulajdonképpen abszurd szituációk sorozata, amiben feltűnnek ezek a szereplők, elmondják a poénjaikat és eljátsszák a helyzeteket, amire a főszereplő páros reagál, és már ugrunk is tovább a következő szkeccsre. Ez az epizodikus szerkezet, ami többek között Aki Kaurismäki vagy Roy Andersson sajátja, a Lajkó esetében kevésbé működik, főként a tempó és a humor adagolása miatt. A szatíra definíciója szerint előbb megnevettet, majd elgondolkodtat, itt azonban poénok minősége erősen ingadozó és egyszerűen túl sok van belőlük: a fater színes káromkodásai elsőre még viccesek, a végére már nem, ahogy a német nő férfiassága és a lassan lenyelt űrhajós vacsora is túl van spilázva.

Kép forrása: Vertigo Média

De amit Lajkó a humorban több helyen elvét, azt a látványban, a zenében és a színészi játékban behozza. A legkisebb szerepekre is nagyszerű, filmen ritkán látott színészeket választottak: Máté Gábor az életunt börtönigazgató, Lukáts Andor egy permetező TSZ vezetője, Rajkai Zoltán lelkes kínzótiszt, Szirtes Ági pedig az ÁVÓ könyvelőjének szerepében nyúlt emlékezetes alakítást. A film másik erőssége Réder György operatőr és Valcz Gábor látványtervező munkája, illetve Balázs Ádám atmoszférikus zenéje, amik a kevésbé működő pillanatokban is mozgásban tartják a sztorit. Az alacsony költségvetéstől függetlenül remek a díszlet, a komcsi tribün, Bajkonur rakétájával a háttérben, az erőpróba koporsói felett való önfeledt buli, de Lajkóék szoció hálója is emlékezetes, Brezsnyev díszes szobájáról nem is beszélve. A tankönyvekből ismert fekete-fehér történelmet életre kelti a bíborvörös függöny, a narancs szkafander, a szürkéskék overál és az űrközpont zöldje – az élénk színek mesei közegnek festik le az elnyomó rendszert.

A kor és az alakok megidézése a látványnak, a zenének és a figuráknak köszönhetően így is sikeres, még akkor is, ha az akadozó humor miatt el is marad a katarzis. Lengyel Balázs első mozifilmjében bátran nyúl hozzá a történelmi szatírához, bár a világűrig nem jut el, de súrolja a sztratoszférát.

LAJKÓ - CIGÁNY AZ ŰRBEN / 2018 / 90' / Rendezte: Lengyel Balázs / Írta: Lengyel Balázs, Lovas Balázs / Fényképezte: Réder György / Vágó: Kiss Wanda / Zene: Balázs Ádám / Producer: Pusztai Ferenc / Szereplők: Keresztes Tamás, Gyabronka József, Pálffy Tibor, Anna Böger, Fehér László, Beniuk Bohdan, Varga Zétény, Papadimitriu Athina, Trokán Nóra, Rajkai Zoltán, Máté Gábor, Lukáts Andor, Gosztonyi Csaba, Szirtes Ági, Trill Zsolt / Forgalmazó: Vertigo Média