„Miközben a magyar filmszakma és a politikai vezetés egymást dupla nelsonokba szorítva próbál dűlőre jutni a filmgyártás és a közszolgálati televíziózás egymás mellett élését illetően, - ezt nevezik együttesen mozgóképi kultúrának - hirtelen az ölembe esett ez a lehetőség, és elkezdhettem félkész forgatókönyvemet rendbe hozni” – mesélt Makk, a film elindulásának előzményeiről.

A 145 perces film videó technikával készült és három részben adja majd le a Magyar Televízió, előtte azonban a moziban is látható lesz, a színházi előadásokhoz hasonlóan két szünettel vetítik majd, a szeptember 12-i díszbemutatót követően. A sajtótájékoztatón jelenlévők két rövid részletet is láthattak a műből, mely a fent említett színészek mellett más „hatlövetű” művészek, többek között Koltai Róbert, Kern András, Balázsovits Lajos, Koncz Gábor, Reviczky Gábor és Tordai Teri közreműködésével készült.

Elhangzott még egy, a jövő héten részletesen is kifejtésre kerülő információ, miszerint az ORTT és az MMK 1 milliárd forintot szánna kizárólag tv-filmekre. Ebből a szempontból a Lili egy olyan nyitány, aminek előre láthatóan lesz folytatása. A film részben Makk Károly saját ötletén alapul, melyet egy külföldi filmje utómunkálatai közben ötlött ki, a végleges változat létrejöttében segített Bacsó Péter is.

A tanulságos, mégis szórakoztató és eseménydús mese egy lecsúszott, alkoholista színész (Haumann Péter) és egy tízéves árva utcagyerek (Santana S. Lorena) különös barátságát meséli el, a háttérben egy kudarcba fulladt filmforgatással és a budapesti szemetesek aranyszívű csapatával a háttérben.

A rendező nagy izgalommal várja az esti bemutatót, hiszen ekkor fog kiderülni, hogy a film megállja-e a helyét a mozivásznon. Mégis a leglényegesebb kérdés az, hogy szándékoznak-e a televíziók ismét tv-filmeket készíteni, el tudja-e indítani a Lili ezt a folyamatot. Makk bevallása szerint a film műfaja koktél, van benne vígjáték, akció de érzelmes könnycsalogató pillanatok is.

Az esti vetítéssel kapcsolatban Cselényi megnyugtatta a rendezőt, mondván, hogy az Uránia rendelkezik jelenleg Magyarország legjobb fényerejű projektorával, így a vetítés minősége várhatóan lélegzetelállító lesz. A hallgatóság soraiból elhangzott az örökzöld kérdés: vannak-e, lesznek-e jó magyar filmek. Makk Károly az amerikai filmek ízlésvilága által befolyásolt magyar közönség kiszolgálása helyett más utat javasolt. Meglátása szerint a rendszerváltás óta a magyar filmek színvonala nagyon hullámzó, de talán már mászik ki a szakma a gödörből.

Végezetül Cselényi László szólt hozzá a kérdéshez. Elmondása szerint az Uránia bevételének jelentős részét magyar filmekből szedi. Szerinte a magyar filmgyártás három filmfajtája tarthat számot sikerre, a jó filmek, a vígjátékok és az „elegánsan kiállított” filmek. A három kategóriából kettőt példával is illusztrált az Uránia elmúlt egy éves műsorából. A két sikerfilm a Hídember és a Valami Amerika.