Június 21–25. között a 16. KAFF-on több legendás hazai animációs műhely is bemutatkozik. Közülük az egyik a 20 éves KEDD stúdió. „Húsz év alatt munkával töltöttünk több mint ezer keddet. Ezeken és a többi hétköznapokon fejlesztettünk és készítettünk közel 800 interaktív e-learning anyagot, több mint 200 epizódnyi televíziós animációt, közel 50 összművészeti és ismeretterjesztő produkciót. Elkészítettünk és forgalmaztunk 600 epizódnyi saját gyártású gyereksorozatot és egyedi filmet, a gyereksorozatainkból szerkesztettünk 8 egész estés változatot.” – nyilatkozta a stúdió vezetője, M. Tóth Géza. A KAFF-on többek között a Bogyó és Babóca, a Kuflik, a Mitch-Match és a Naszreddin Hodzsa epizódjait vetítik majd.
1980-ban indult útjára az animációsfilm szak a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, az akkori Iparművészeti Főiskolán. A ma MOME Anim néven futó képzés a magyar animációs filmművészet legfontosabb utánpótlásbázisává, és a vezető hazai kreatív műhelyek egyikévé vált, a diákok filmjei pedig a világ legrangosabb fesztiváljain mutatkoznak be. A KAFFon többek között levetítik Bucsi Réka, Ducki Tomek, Glaser Kati, Gauder Áron, Hegyi Olivér, Rofusz Kinga és Vácz Péter egy-egy munkáját.
Bucsi Réka Symphony No. 42 című filmje
A kolozsvári székhelyű Filmtett Egyesület egyik legfontosabb projektje a Filmtett Workshop. A filmes műhely képzéspótló céllal jött létre 2002 nyarán, melynek hűséges szervezőtársa volt évekig a kétszeres Arany Pálma-díjas Duna Műhely és annak vezetője, Durst György producer. Az alkotótábor lehetőséget biztosít fiatal tehetségek számára, hogy szakmai csoportokba szerveződve elmélyítsék ismereteiket a filmkészítés különböző területein. A 2002 óta 18 alkalommal megszervezett képzésen több mint 700 fiatal vett részt, és több mint 250 kisjáték-, animációs, kísérleti és dokumentumfilm készült. Az ő munkáikból láthat majd a KAFF közönsége egy közel egy órás válogatást, melyben többek között szerepel egy kedves tárgyanimáció két vidám ceruzáról, egy mese egy kedves családról csupa-csupa mézeskalácsból, egy Örkény-egyperces nyomán és egy összefoglaló az emberiség különböző, közönséges vagy egészen ritka fóbiáiról.
A KAFF egy izgalmas csemegéje lesz a Buborékban beszélők: 150 éves a magyar képregény című kiállítás, melyből megtudhatjuk, hogy az első formailag már képtörténetnek tekinthető alkotást Jókai Mór szövege alapján Jankó János karikaturista készítette több folytatásban az Üstökös című élclapba. 1950 és 1980 között a képregény valóságos reneszánszát élte Magyarországon, akkor készültek a legkiválóbb alkotások, mint Dargay Attila, Korcsmáros Pál, Sebők Imre és Zórád Ernő munkái. 1981 és 2004 között többek között Fazekas Attila képregényei már önálló füzetekben, könyvekben jelentek meg, 2005-öt követően pedig egy fiatal grafikusgeneráció készítette a képregényeit, akiknek képregényfesztiválokon és az interneten keresztül komoly rajongótábora alakult ki.
Kecskemét főterén, szabadtéren, óriás kivetítőn olyan filmek peregnek majd, mint Jankovics Marcell utolsó alkotása a Toldi, Petőfi születésének 200. évfordulójához kapcsolódóan egyik legnagyobb klasszikusa, a János vitéz, a Madách évfordulóhoz kötődően Az ember tragédiájából öt szín, vagy a magyar animáció legendás alakja, Ternovszky Béla 80. születésnapja alkalmából a Macskafogó.
