November végén érkezett Magyarországra az Adolf Eichmann, hírhedt SS-tiszt, a zsidók kiirtására irányuló náci terv, az ún. „végső megoldás” kiagyalójának életét feldolgozó angol-német produkció, amelynek belső, stúdió-felvételeit a pomázi Stern Stúdióban készítik. A komplexum 1500 négyzetméteres műteremében most az 1962-ben kivégzett Eichmann izraeli börtöncellájának, valamint a film esküvő-jelenetének díszletei állnak, míg a nagyobbik, 2200 négyzetméteres műteremben a náci tiszt Buenos Aires-i lakása, illetve izraeli kihallgatóinak irodái találhatók. Mint azt Hídvégi Péter stúdióvezető elmondta, az Eichmann című film az év hátralevő részében lefoglalja a stúdió kapacitásait.
Ha nem forgatnak a stúdióban, a két nagy műterem mellett több mint 1000 négyzetméternyi irodának alkalmas helyiséget, 8000 négyzetméteren elterülő raktár- és műhelyépületeket, öltöző és sminkszobákat magába foglaló Stern-komplexum akkor is húsz embernek ad állandó munkát, ennyien működtetik a stúdió infrastruktúráját – mondta el Szabados Róbert tulajdonos és igazgató az átadást követő, december 12-re időzített sajtótájékoztatón.
 |
| Textilüzemből filmstúdió |
A hivatalos átadás, és a sajtó képviselőinek fogadása között azért kellett öt napos szünetet tartani, mert ezen a napon nem zavarták az érdeklődő újságírói tekintetek Robert Young Eichmann-filmjének munkálatait: a produkció ugyanis két napra átköltözött a Mafilm fóti telepének Auschwitz-díszletei közé.
Az Eichmann Magyarországra csábítása tehát máris két stúdiónak adott munkát. Szabados Róbert szerint egyébként a magyar filmstúdiók – a Stern, a még átadás előtt álló etyeki Korda Sándor Filmstúdió és a Mafilm – nem jelentenek egymás számára konkurenciát: a magyar filmipar Közép-Európa többi filmes országával versenyez. A Stern igazgatója szerint a stúdiók, és a magyar filmipar versenyképességéhez kétség sem férhet: „ár-érték arányban a legjobbak vagyunk”. A stúdióalapítás előtt a térség filmes bérmunkapiacát és stúdióhelyzetét alaposabban tanulmányozó Szabados szerint Magyarország számára közvetlenül Prága és Bukarest tekinthető konkurenciának. A filmes szakemberképzésben, a középkáderek kitermelésében előbbre tartó Prágában – hazánkhoz képest – lényegesen magasabbak a műtermi díjak, a munkabérek és a szolgáltatások árai, míg a prágai műtermi díjakat illetően egyaránt olcsóbb Budapestet és Bukarestet összevetve hazánkban – a román filmiparéhoz képest – a szolgáltatások és bérek költségvonzata magasabb.
 |
| Szabados Róbert és Szabados Amy a Stern Stúdió éttermében |
Szabados Róbert szerint – aki bár a stúdióvezetők szakmai tömörülésének lehetőségét egyelőre nem tartja szükségszerűnek – a magyar stúdióknak közös céljuk, hogy a hazánkba látogató produkciók teljes körű szolgáltatás után, elégedetten távozzanak. „Ehhez meg kell, mint ahogy meg is van, a stúdióvezetők között a személyes kapcsolat.” Elképzelhető ugyanis, hogy a külföldi produkció igényeit csak több stúdió, együttesen képes kielégíteni.
A több műtermet is igénylő, nagyobb produkciók kiszolgálását, valamint a stúdió terveit illetően Szabados Róbert elmondta, a Stern Stúdió a jövőben szeretne a már meglévő két műterem mellé felépíteni harmadik, illetve negyedik műtermét is 1200 és 1600 négyzetméteren felépíteni. Ugyancsak tervbe vették egy mintegy 60 fő befogadására alkalmas vetítőterem felépítését. Utóbbival kapcsolatban az igazgató-tulajdonos elmondta, elképzelhető, hogy ez nem csak a digitális technikára dolgozó produkciók számára jelent plusz szolgáltatást, de a pomáziak mozizási igényeinek kiszolgálásában is szerepet játszhat majd. Távlati terv, hogy a Stern Stúdió szert tegyen egy több hektáros, a szabadtéri forgatást és díszletezést lehetővé tévő terület, az ún. backlot megszerzésére
Bár egy több hektáros terület megszerzése jelentős tőkét és engedélyeztetést igényel, a stúdió több-műtermes terveihez elegendő hely áll rendelkezésre: a korábban textilüzemként funkcionáló, családi házak között megbúvó komplexum mintegy 35 ezer négyzetméteren terül el, ebből 15 ezer négyzetméter a beépített terület. A mozi kialakítása sem jelenthet különösebb gondot, az 1920-ban létesített üzem kultúrtermét már jóval korábban vetítésre alkalmassá tették, lényegében fel kell csak újítani és a megfelelő technikát beépíteni.
A mostani befektetési időszak mintegy tizenöt nagy produkció befogadása esetén zárna pozitív mérleggel, tudtuk meg Szabados Róberttől, ám mint arra a stúdió igazgatója is rávilágított, a magyar filmes bérmunkapiac humán erőforrás-hiányban szenved: két nagyobb léptékű produkció egyidejű forgatása teljes egészében felszippantaná a magyar filmes szakemberkínálatot. Márpedig az etyeki Korda Stúdió átadása után – a stúdiók reményei szerint – özönleni fognak a külföldi koprodukciók Magyarországra. Éppen ezért a Stern Stúdió a későbbiekben filmes szakemberek képzését is tervezi.
Hogy a hazánkba áradó filmes megrendelések reménye mennyire valószerű, Szabados Róbert úgy tájékoztatott, hogy bár még nem állnak szerződéses kapcsolatban, nagy valószínűség szerint januártól egy hatvan millió dollár összköltségvetésű produkciót látnak vendégül nyolc hónap erejéig.
