Filmhu: Mekkora összegből gazdálkodik idén a Mecenatúra Program?
dr. Kollarik Tamás: Éves szinten közel 3,2 milliárd forintból gazdálkodik a Magyar Média Mecenatúra program, ami két nagyobb egységből áll. 4 pályázatban a hazai médiaszolgáltatókat támogatjuk, és emellett 11 pályázatunk van a független magyar filmesek támogatására. Ennek a keretösszege 1,915 milliárd forint. A különböző műfajokat – animáció, kisjátékfilm, dokumentumfilm, ismertterjesztő film, televíziós játékfilm - támogató kiírásaink mellet van lehetőség váratlanul felmerülő magyar vonatkozású események megörökítésére, forgatókönyvírásra, rádiójáték valamint online műsorok készítésére is pályázni.
Filmhu: A keretösszeg a tavalyihoz hasonló ezek szerint, mégis történt-e valamilyen elmozdulás a pályázatokon belül?
K.T.: Belső átcsoportosítások vannak, bizonyos pályázatoknál megemeltük a keretösszegeket, különös tekintettel a tavaly indított Nemeskürty-pályázatra, amely történelmi dokumentumfilmeket támogat. Itt a fő szempont, hogy egész estés-igényű, hosszabb, és ha lehet gazdagabb forrás- és archív anyagokat felhasználó alkotásokat támogassunk. Tavaly 5 ilyen történelmi dokumentumfilmet támogattunk, nemrég kiírtuk az újabb Nemeskürty-pályázatot 75 millió forintos kerettel, és őszre is tervezünk egyet 105 millió forintos keretösszeggel.
Filmhu: Az idei kiírásokból az látszik, hogy átcsoportosítottátok a kisfilmes pályázatokra szánt keretösszeget. Miért döntöttetek így?
K.T.: A belső átcsoportosításnak és a forrásemelésnek volt még egy tétele, méghozzá a Huszárik Zoltánról elnevezett kísérleti-, kisjátékfilmes pályázatunk, amelyre idén már kétszer lehet pályázni, és szemben az előző évi 75 millióval idén már 150 millió forint lett a keretösszeg. Ez az emelés egyértelműen a szakma kérésére került be. Több szakmai fórumon, fesztiválon is részt vettünk, például a Bushon, vagy a Friss húson, amelyeken elhangzott, hogy nagy igény lenne rövidfilmek támogatásának emelésére. A Médiatanács „szívéhez” is mindig közel állt ez a műfaj, megvizsgáltuk a lehetőségeinket, több szakemberrel konzultálva végül úgy döntöttünk, hogy duplájára emeljük ezt a keretösszeget. Szerintem ez egy remek dolog, eddig is kiváló filmek születtek, számtalan díjat is nyertek már ezek az alkotások, reméljük most még több magyar tehetség kap lehetőséget. A Filmhéten is számos Mecenatúra programban támogatott kisfilm lesz látható, bízunk abban, hogy kiérdemlik majd a nézők és a szakma elismerését.
dr. Kollarik Tamás (fotó: Valuska Gábor)
Filmhu: Az is fontos szempont lehet, hogy ahhoz, hogy olyan minőségi elsőfilmek születhessenek, mint az elmúlt egy-két évben, annak az a feltétele, hogy kisfilmeken gyakorolhassanak a rendezők. Akár el is ronthassák.
K.T.: Azt azért nem szeretnénk ha elrontanák, de igen, a filmkészítést is gyakorolni kell. A kisjátékfilmek esetében nyilván jóval kisebb a keretösszeg felhasználásával, sok mindent ki lehet próbálni, lehet akár stílusgyakorlatokat is végezni. A magyar filmtörténetet ismerve pedig tudjuk, hogy milyen fontos szerepük van a kísérleti és kisjátékfilmeknek. Egyébként a magyarországi filmes támogatási rendszerben, a közvetlenül elérhető források (Filmalap és Médiatanács) kiegészülnek a Filmirodán keresztül elérhető közvetett támogatás rendszerével, amely ma már a magyarországi költségek 25 százalékát is képes fedezni. Ez egy óriási vívmány, ami azt jelenti, hogy egy uniós kifejezéssel élve, az úgynevezett „nehéz filmek” egy részénél már gyakorlatilag 100 százalékos támogatását lehet elérni magyar pályázati források és a közvetett támogatások felhasználásával.
Filmhu: „Nehéz filmek” alatt mit kell értenünk?
K.T.: Az Európai Bizottság Filmművészeti közleménye szerint olyan filmeket értünk az elnevezés alatt, amelyek témájuk vagy művészi megvalósításuk miatt a forgalmazás során nem tudják visszahozni a gyártási költségeket. Ezek Magyarországon nem csak az úgynevezett alkotói vagy művészfilmek, mert a dokumentum- és ismeretterjesztő filmek is ide – vagy az „alacsony költségvetésű film” definíciójába – sorolódhatnak. Bizottság használja továbbá a „korlátozott audiovizuális kapacitás” fogalmát is a kis nyelvi területtel rendelkező országok filmjei tekintetében, amely esetünkben, a magyar nyelv esetében megjelenik. Nagyon aktuális példa a Saul fia, amely ráadásul az elmúlt évtizedek legsikeresebb magyar filmje, amely az előzőek értelmében vagy annak köszönhetően 100 százalékosan magyar állami forrásokból valósulhatott meg. A lényeg, hogy egy felkészült producer ügyesen összerakott pályázattal, jól megtervezett költségvetéssel, gyártási ütemtervvel gyakorlatilag az itthon elérhető közvetlen és közvetett források felhasználásával el tudja készíteni a filmjét.
Filmhu: A Nemeskürty-pályázat bevezetése előtt is rengeteg történelmi témát feldolgozó dokumentumfilm készült, miért volt szükség egy megkülönböztető pályázatra, vagy a megszűnt Történelmi Film Alapítvány helyett hoztátok létre?
K.T.: A már működő Ember Judit- és Kollányi Ágoston-pályázatok mellett, párhuzamosan azokkal hoztuk létre a Nemeskürty pályázatot. Az új pályázat esetében már akár 25 millió forintos támogatást is el lehet érni filmenként. Hangsúlyozottan az archív anyagok felhasználását - szélesebb körű szakirodalmi, szakértői háttérmunkát - várjuk ezeknél a filmeknél, fontos cél, hogy az archívumokban meglévő dokumentumok új műalkotásokban revitalizálódjanak és eljussanak a nézőkhöz. Másrészt vannak olyan történelmi évfordulók, például idén az 56-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulója, és olyan történelmi, kultúrtörténeti témák, amelyeknél a nagyobb forrás mélyebb kutatómunkát, nagyobb archív felhasználást eredményezhet a filmesek számára. Szép és komoly filmek készültek eddig és reméljük készülnek a továbbiakban is, nagyon bízom abban, hogy nem csak a televíziókban, hanem különböző fesztiválokon is sikeresek lesznek a Nemeskürty pályázat filmjei.
Filmhu: A filmek járják a nagyvilágot, fesztiválmeghívásokról és versenyprogramokról szólnak a hírek, elég ha csak a Berni követ, A rajzoló, az animációs filmek, vagy a természetfilmek sikereire gondolunk.
K.T.: Örömmel mondom a legfrissebb adatokat, eddig 310 nemzetközi fesztiválon vettek részt a Mecenatúra programban támogatott filmek, ahonnan közel 120 díjat hoztak el. A legnagyobb fesztiválokon is ott vannak a filmek, Hirosimában, Annecyban, Montreálban vagy példaként a közelmúltból: Bucsi Réka Love című filmje a Berlinalén debütált. Idén Biarritzban két magyar tévéfilm is bekerült a 12 verseny film közé, A hivatal – nem a Mecenatúra program keretében készült - megnyerte a forgatókönyvért a fődíjat, a Félvilág pedig többször teltházas vetítéssel ment és meg kell jegyezni, hogy remek volt a sajtója is mindkét filmnek. Remélhetőleg a 2016-os év további fesztiválsikereket hoz majd a filmeknek. Azt gondoljuk, hogy a fesztiválok a magyar kultúrának természetes megmutatkozási helyei lehetnek, ha Biarritzban, Hirosimában, vagy Berlinben versenybe kerül vagy akár nyer egy magyar film, az ugyanúgy Magyarországot jeleníti meg vagy képviseli, mint Hosszú Katinka vagy bármelyik futballcsapatunk, ha jól szerepel egy nemzetközi tornán. Részben ezért is készítettük el angol-magyar nyelven a Mecenatúra katalógusunkat, hogy segítsünk azzal is a nemzetközi forgalmazásban, hogy igényes és színvonalas kiadványt küldünk a fesztiválokra, filmes rendezvényekre.
Dr. Kollarik Tamás, Szász Attila, Köbli Norbert, Lajos Tamás, Szabó László Zsolt A berni követ című film fődíjával a moszkvai Detektív Fesztivál után (fotó: MTI, Koszticsák Szilárd)
Filmhu: Bár hatóságként működik a Médiatanács, mégis hogyan kísérik tovább egy film útját a bemutató után?
K.T.: Kiemelten fontos a számunkra, hogy az állami támogatásból készült filmek eljussanak a nézőkhöz, ezért csak olyan pályázat kaphat támogatást, amelyik rendelkezik biztos televíziós bemutatást ígérő szándéknyilatkozattal. Minden évben megszervezzük a Kvótafórumot, ahol a médiaszolgáltatók képviselői és a filmesek találkozhatnak. A rendezvény remek lehetőség arra, hogy a filmesek és mi is visszajelzéseket kapjunk a televízióktól, a forgalmazóktól, hogy milyen típusú alkotások voltak náluk sikeresek, milyen formátumokat tudnak beilleszteni a programjukba. Nagyon fontos természetesen a filmek fesztivál szerepelése, azt is nézzük, ahogy a nézettséget is. Továbbá részt veszünk az összes olyan filmes fórumon, ahová meghívást kapunk.
Filmhu: Talán érdemes lenne ezt is tovább gondolni, hiszen mi történik a több száz támogatott filmmel azután, hogy egyszer-kétszer műsorukra tűzték a televíziók? Hol lehet azután megnézni őket? Online megtekintést (on demand) nem terveztek?
K.T.: Folyamatosan gondolkodunk azon, hogy mit tehetünk még. A pályázati kiírásokban szorgalmazzuk, hogy az első televíziós sugárzások után más szolgáltatóknál is lemenjenek a filmek – ez a pályázat elbírálása során „plusz pontokat jelent” -, legyenek másodlagos és harmadlagos (online) bemutatási helyek is. Kapcsolatban vagyunk a Helyi Televíziók Országos Egyesületével is, nekik is kiajánlottuk a katalógusunkat, és ösztönözzük a filmeseket és a médiaszolgáltatókat, hogy egymásra találjanak. A már említett Kvótafórum is ezt szolgálja. Ez az első kör, amit tenni tudunk, ezen kívül a fesztivál szereplések és a nemzetközi értékesítésben próbálunk még segíteni, együttműködésben az MTVA és a Filmalap szakembereivel. A közszolgálati médiában bemutatott magyar filmek felkerülnek a NAVA adatbázisába, a NAVA-pontokon, elsősorban könyvtárakban, iskolákban minden szabadon megtekinthető. Remek dolog, hogy elindult a könyvtármozi-mozgalom is, szélesíti a hozzáférési alkalmakat a remek magyar kortárs filmekhez. Ugyanakkor tudni kell, hogy a Médiatanács nem jogtulajdonos, mi nem rendelkezünk felhasználói jogokkal, mi nem forgalmazhatjuk a filmeket, alapvetően független filmeseknek szóló támogatást biztosítunk, a pályázati kiírásainkkal tudjuk az alkotókat arra ösztönözni, hogy próbálják meg minél szélesebb körben forgalmazni és megosztani a filmjeiket. Ebben segít a Mecenatúra Tükör honlap-rendszerünk is, ahol minden támogatást kapott filmünk adatai megtalálhatóak. Nyilvánosak az alkotók, a jogtulajdonosok elérhetőségei. Nem lenne rossz, ha minél több film fel is kerülne az oldalra, a struktúra megvan hozzá, kicsit formálni kell még rajta, és ez tud majd működni. Több régebbi film már teljes hosszban felkerült, a NAVA rendszerén keresztül megtekinthető. Személyes tapasztalatom az, hogy a filmek egyre több és egyre érdekesebb alternatív felületeken jelennek meg, az online világon túl egyre több Mecenatúra programban támogatott film kerül be a múzeumokba, az iskolákba. De az is megtörtént vagy inkább történik, hogy egyfajta környezetvédő mozgalom szélesedett ki Tóth Zsolt Marcellék filmje nyomán, amely pillepalackokból épült hajók versenyével hívja fel a figyelmet környezetünk, közelebbről a Tisza megóvásának fontosságára.
dr. Kollarik Tamás (fotó: Valuska Gábor)
Filmhu: Tavaly azt nyilatkoztad nekünk, hogy újra elindul a MUSTRA, mit lehet erről tudni?
K.T.: Tavaly megrendeztük a Mecenatúra díjátadót, ami komoly filmes esemény volt, méltó díjakkal. Támogatói vagyunk az idei Filmhétnek is, ahol a költségek jelentős részét magunkra vállaltuk. 99 Mecenatúra programban támogatott film nevezett a Filmhétre, ez óriási szám, amelyre nagyon büszkék vagyunk. A jelentősebb hazai fesztiválon idén is ott lesznek a mecenatúrás filmek, akár külön vetítés keretében is. Szolnokon tavaly már az 55 versenyfilmből 19 a Médiatanács támogatásával készült, kíváncsi vagyok mit hoz az idei fesztivál. Az önálló vagy valamelyik fesztivál részeként megszervezendő MUSTRÁ-ról még nem született döntés. Bevárjuk a Filmhét tapasztalatait, átnézzük az idei fesztivál felkéréseket, megkereséseket és ezek függvényében döntünk.
Filmhu: Pár hete új elektronikus pályázati rendszert indítottatok. Milyenek a tapasztalatok?
K.T.: Ez egy nagyon fontos vívmány, örömmel mondhatom, hogy elindult az elektronikus pályázati rendszerünk, első körben négy kategóriában, dokumentumfilm, ismeretterjesztő-film, kísérleti és kisjátékfilm, valamint animációs film pályázatainkhoz kapcsolódóan. Március 5-én, a Filmhéten tartandó fórumunkon is bemutatjuk majd az új rendszert, aminek a lényege, hogy a továbbiakban ügyfélkapun keresztül lehet pályázni, ha úgy tetszik „a fotelból ülve”. Szerintem ez még inkább kiegyenlíti a versenyt, hiszen vidékről, vagy a határon túlról is egyforma eséllyel lehet majd bonyolítani a pályázatok beadását és reméljük még pontosabb, még áttekinthetőbb struktúrát eredményez. Szép lassan az összes pályázati kategóriánk esetében be fogjuk vezetni. Eddig nagyon pozitívak a visszajelzések.
Filmhu: Milyen egy Mecenatúra-film útja a nullponttól a végéig? Beépítetek forgatókönyv-fejlesztést, workshopokat, esetleg terveztek pitch fórumokat?
K.T.: Ez műfajtól függ. Mondjuk, egy televíziós játékfilm megvalósítása kezdődhet az Egri Lajos forgatókönyvírói pályázattal. Ha támogatást kap a forgatókönyvíró pályázaton, és elkészül a könyv, akkor szerződéssel kötelezzük az alkotót, hogy a következő évi, a gyártást támogató Fehér György kiírásra pályázzon. Tehát lehet több lépcsős a pályázati rendszer, az ötlettől, az Egri pályázattól a megvalósításig másfél-két év telhet el. Egyébként sok jó pályázat érkezik a Fehér György kiírásra, nagyon örülnénk, ha még többet támogathatnánk. Eddig 28 televíziós játékfilm kapott támogatás, köztük – a teljesség igénye nélkül - olyan sikeres filmek, mint a Berni követ, a Hőskeresők, a Csonka délibáb, a Félvilág, a Janus, A legyőzhetetlenek, A kőmajmok háza, vagy akár A rajzoló. Az animáció, az ismeretterjesztő-, vagy a dokumentumfilm esetében megint más a pályázati struktúra. Próbálunk az adott műfajhoz megfelelő pályázati rendszert építeni, ezzel is segítve az alkotókat és az alkotás létrejöttét.
Filmhu: Ez mit jelent a dokumentumfilmek esetében?
K.T.: Dokumentumfilmek esetében nem szerencsés egy nagyon hosszú és „nehézkes”, a támogató részéről túl sok döntési pontot tartalmazó előkészítő-fejlesztő folyamatot előírni, hiszen más a műfaj, mások az igények, más rendszerben készül mint egy tévé vagy mozi film. Nem is beszélve arról, hogy egy doksi költségvetése töredéke egy televíziós- vagy mozifilm bekerülésének. Nagyon vigyázunk arra, hogy „ne fogjuk meg a pillangó szárnyát”, azaz hogy hagyjuk szabadon szárnyalni az alkotói elképzeléseket. Pályázati rendszerünk az animáció, dokumentum- és ismeretterjesztő filmek esetében – Huszárik pályázat esetében is - három szakaszból áll. Első körben pályázati díj nélkül lehet beküldeni a szinopszisokat, majd a bíráló bizottság a kiválasztott anyagok alkotóit személyes konzultációra hívja be, a harmadik körben pedig a pályázó már a teljes, minden szükséges mellékletet tartalmazó terveit küldi be. A szakmai bizottságok a pályázatot egységében nézik, figyelnek a költségvetésre, a forgatókönyvre, gyártási tervekre, de természetesen fontos szempont az alkotók korábbi tevékenysége, elismertsége. A pályázatok támogatásáról szóló döntéseket, a bizottságok szakmai javaslataira támaszkodva a Médiatanács hozza meg. A pályázati kiírást ösztönző keretrendszerként próbáljuk megfogalmazni, az alkotói szabadságot védve. Ugyanakkor természetesen a közösen vállalt szabályokhoz mindenkinek tartania kell magát - a pályázónak és a támogatónak is egyaránt - ilyen például a költségvetés, vagy az egyes határidők betartása, az elszámolás. Nyilván nálunk is lehet méltányosságot kérni, ha indokolt és szükséges, de nagyon ragaszkodunk ahhoz, hogy az alkotók, a rendezők védve legyenek a pályázati rendszerünkben.
dr. Kollarik Tamás (fotó: Valuska Gábor)
Filmhu: Ahogy mondtad, rendszeresen konzultáltok a szakmával, ami a pályázati rendszerekre is hatással van. Hogyan építitek be a tapasztalatokat?
K.T.: Folyamatosan kapcsolatban vagyunk a filmes szakmával, és nem csak a pályázataink során és kapcsán találkozunk, hanem részt veszünk fesztiválokon, valamint a bíráló bizottságaink tagjai is a szakma különböző szegmenseit képviselik. A fesztivál szervezőkkel, egyetemi oktatókkal – példaként felhozhatom, hogy a MOME rektorától, Fülöp Józseftől is sok tanácsot kaptunk – is folyamatos a kapcsolat, de a Filmalappal is rendszeres megbeszéléseket tartunk. Az online alkotásokat támogató Neumann-pályázatunkat is széleskörű szakmai konzultáció előzte meg, a kiírás, pontosabban a létrejött filmek sikere pedig azt mutatja, hogy talán nem döntöttünk rosszul.
Minden műfajhoz megfelelő pályázati formát próbálunk kialakítani, nem hiszünk abban, hogy mindenre ugyanazt a sémát lehetne alkalmazni, ezért is megyünk el a szakmai eseményekre, hogy a filmesek visszajelzéseivel találkozzunk, az a cél, hogy találjuk meg közösen a lehető leghatékonyabb ösztönző közeget. A nyitott kommunikációban hiszünk, a Huszárik-pályázat kapcsán, fiatal rendezőkkel, producerekkel beszélgettünk, az animáció kapcsán is a lehető legszélesebb körrel. Mindig felmerülhet valamilyen új szempont, amire még nem gondoltunk. Egyik pályázati rendszer sem tökéletes, így a Médiatanács rendszere sem az, de sok apró munkával jobbá és jobbá lehet tenni.
