Doron Anita A kenyérkereső egyik forgatókönyvírója
Enyedi Ildikó filmje mellett egy másik kategóriában is díjra válthatja jelölését egy magyar alkotó: A kenyérkereső című alkotás a Legjobb Animációs film díjáért indul, melynek társ-forgatókönyvírója Doron Anita.
A kenyérkereső (The Breadwinner) című kanadai animációs film rendezője Nore Tworney, producere Angelina Jolie, társ-forgatókönyvírója pedig Doron Anita, a Beregszászon született, kanadai-magyar író, rendező és producer. Filmjeit a Toronto Nemzetközi Filmfesztiválon, az SXSW- és Rotterdamban is vetítették, legfontosabb munkái közé tartozik a The Lesser Blessed című alkotás, melyet Canadian Screen Awardon a Legjobb Adaptált Forgatókönyv díjával jutalmaztak.
A kenyérkereső
A kenyérkeresőt a Golden Globe után Oscar-díjra is felterjesztették, de számos más elismerést is elnyert már a forgatókönyvbe beletett munkájáért. A film történetének főhőse Parvana, a 11 éves kislány, aki 2001-ben, Afganisztánban él. Amikor az apját jogtalanul letartóztatják, a lány levágva a haját fiúnak tetteti magát és dolgozni kezd, hogy eltartsa a családját.
A 90. Oscar-átadót március 4-én este rendezik meg Los Angelesben, magyar idő szerint hajnali 2:00-es indulással, ahol Enyedi Ildikó alkotása, a Testről és lélekről a Legjobb Idegennyelvű Film kategóriájában versenyzik.
Az alkoholbetegség, a sehová sem tartozás témakörét járja körbe Till Attila harmadik nagyjátékfilmje, az És mi van Tomival?, ami október 31-én kerül a mozikba
Október 29-én indul az első BIFF, azaz a Budapest International Film Festival a Corvin moziban. A november 3-ig tartó eseményen olyan filmeket láthat először a magyar közönség, mint a Velencében körülrajongott The Brutalist, Andrea Arnold legújabb könnyfakasztója, a Bird vagy épp a német Oscar-nevezés, A szent füge magja.
Szimler Bálint első nagyjátékfilmje a hazai poroszos oktatási rendszer hétköznapi kudarcain keresztül mutat rá azokra a beidegződésekre és komplexusokra, amik össztársadalmi szinten is nehezítik az életünket.
Nők, akik áttörték az üvegplafont, és rendezőkké tudtak válni a sokáig férfiak uralta magyar filmszakmában. Honnan jöttek ezek az úttörő nők? Hogyan jutottak el az első filmjükig? És hogyan folytatódott a pályájuk? Szederkényi Olga exkluzív portrésorozata a kezdetektől a rendszerváltásig új megvilágításba helyezve vizsgálja a magyar filmtörténetet.
Hogy egy állat halála mekkora gyönyörűséget és élményt jelent számomra, azt éppen csak kezdtem felfogni, és az emberi halál élményét az alaposabb megértés időszakára akartam tartalékolni.
