Filmhu: Hogyan jutott eszedbe a helyszín és a történet?

Miklauzic Bence: A város tele van ezekkel a parkolókkal, nagyon jellegzetesen budapesti látvány. Minden alkalommal, amikor elmentem egy mellett, valami mindig elindult bennem. Érdekelt, hogy mit lehet kihozni belőle, van-e benne egy történet. Jó struktúrának tűnt, hogy nagyon letisztult helyszín, amelyben van egy lakókocsi, amelyben egy ember él. Persze fontos volt a kérdés, hogy ki az az ember, aki kiléphet ebből a lakókocsiból. Én a lelki szemeimmel rögtön Lengyel Ferencet láttam kilépni onnan. Az a kép, amit nevezhetünk rendezői képnek, ami vissza-visszatér, nem hiába van.

Filmhu: Mikor alakult ki a Parkoló fő konfliktusa, hogy két ember megütközik egymással?

M. B.: A forgatókönyv legelső változata három történetet tartalmazott: a parkolóőr, a gazdag ember és az Edgár nevű öreg segéd történetét. Ezek különböző idősíkokban játszódtak volna. Ott is megvolt már az a szál is, hogy az üzletember kikezdi ezt a helyet, de szét volt terítve a három ember történetében. Ez a három szál azonban soknak tűnt, és el kellett kezdeni egyszerűsíteni, mert nem bírta volna el a film. Szép lassan tisztult le a forgatókönyv. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a Légiósnak fontos ez a hely, és kell majd valaki, akitől meg kell védenie.

parkolo1 600
A Miklazic fivérek: Miklauzic Márton operatőr és Miklauzic Bence rendező a forgatáson (fotó: Valuska Gábor)

Filmhu: Viszonylag ritkán fordul elő a magyar filmgyártásban, hogy a főszereplő egyben egyik forgatókönyvírója is a filmnek. Ettől a helyzettől változott valamit a forgatás menete?

M. B.: Kétségkívül érdekes helyzet. Már-már azt a kérdést is felveti, hogy ír-e magának olyan jeleneteket a forgatókönyvíró, amelyben színészileg brillírozni tud. De természetesen erről nem volt szó. Amikor írtuk, a történetben voltunk érdekeltek, hogy érvényesen el tudjunk mesélni valamit. Tehát abban a fázisban egyáltalán nem merült föl, hogy ezt egyszer el is kell majd játszania. Később Hegedűs Bálint forgatókönyvíró csatlakozott hozzánk, ő öntötte végső formába a könyvet, így mi ketten a forgatás közeledtével már távolságot tudtunk tartani a könyvtől.

A forgatáson Lengyel Feri már a színészi énjével létezett, és nem mint forgatókönyvíró. Sokat próbáltunk vele és Szervét Tiborral, mindkettőjükkel ugyanannyi munkánk volt, mert ott már színészi szerepben volt jelen.

Filmhu: Sok éven át írtátok a forgatókönyvet, a Cannes-ban megtartott Script East fórumon is részt vett, sőt díjjal tért vissza. Hogy tudtátok ennyi ideig fenntartani magatokban az érdeklődést egy terv iránt, hiszen az ember változik az évek alatt és előfordulhat, hogy más jobban elkezdi érdekelni.

M. B.: A Script East program háromnegyed éves folyamat volt, amelynek keretein belül folyamatosan script doktorokkal egyeztettünk és dolgoztunk együtt a könyvön. Ennek az utolsó ülése volt Cannes-ban, a fesztivál alatt. Abban az évben két díjat adtak ki, az egyik a szokásos fődíj volt, és abban az évben egy különdíjat is kiadtak, nekünk. Ez például kifejezetten egy megerősítő visszajelzés volt, hogy van értelme annak, amit csinálunk, hogy ennek a történetnek lehet közege és érvényessége.

Maga a forgatókönyv 2011-ben már elkészült, de pont akkor szűnt meg az MMK, a Filmalap azonban még nem állt fel. Ez a helyzet minden magyar filmes életében olyan 2-3 éves időszak volt, amikor nem tudott továbblépni a terveivel, tehát ezzel nem mi voltunk egyedül így. Mi szerencsés módon az elsők között kaptunk gyártási támogatást.